A naperőművek gyors magyarországi terjedése miatt a szabadpiacra termelő projektek megtérülése összeomlott, míg a vanádium alapú 4-6 órás energiatároló megoldás képes kezelni ezt a kihívást azzal, hogy a napközben megtermelt villamosenergiát az esti fogyasztási csúcs során adja le – mutatott rá a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Mihalovics Péter. Az Ideona Zrt. igazgatóságának elnöke ezért azt hangsúlyozta, hogy a hidrid rendszer segítségével minél mélyebbre zuhan az áramár a napközbeni túltermelés mellett, annál nagyobb megtérülést lehet elérni, így a különleges technológiájú energiatárolás üzleti befektetésként is jó lehetőség. A vezetővel annak apropóján beszélgettünk, hogy a napokban helyezték üzembe a Veszprém vármegyei Öskü mellett egy naperőműhöz kapcsolódóan a vanádium alapú energiatároló rendszert, amely egy valós piaci körülmények közötti demonstrációs projekt; és nemzetközi tapasztalatok alapján nagyon bízik abban, hogy itthon is rohamosan terjed majd ez a megoldás.
Közép-Európában egyedülálló módon hat órán keresztül képes tárolni a napenergiát az a hibrid erőmű, amelyet kedden adtak át a Veszprém vármegyei Öskün.
A jelenlegi magyarországi szélerőmű kapacitások tízszerese (3,3 GW) mellett sokkal jobban ki lehetne tölteni a magyar energiatermelésben azokat a hullámvölgyeket, amelyek a naperőművek napközbeni túltermeléséből adódnak, és amelyek miatt ahogy a rámutattunk, rendszeresen vissza kell terhelni a Paksi Atomerőművet is – emeli ki friss összefoglalójában az Energiaklub szakértője. A Regionális Energiakutató Központ (REKK) szintén friss modellszámításai pedig azt mutatják, hogy nemzetgazdaságilag az lenne a legolcsóbb és legtisztább megoldás, ha a kormány által 2030-ra megcélzott 12 GW naperőmű kapacitás mellé nem 1, hanem 4 GW szélerőmű kapacitás épülne ki, mert így az importáram döntő részének kiváltása mellett a tervezett három új rugalmas gázerőművet (CCGT) is meg lehetne spórolni. Ezekről az izgalmas kérdésekről is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyre itt már lehet jelentkezni.
Az önellátó energiatermelés iránti igény megugrott a magas energiaárak idején, azonban az árak konszolidációjával az érdeklődés alábbhagyott, a saját villamos energia előállításában pedig a teljes önellátás még nem gazdaságos – többek között ezt állapították meg a DLA Piper Hungary szakértői, amikor sorra vették azokat a tényezőket, melyek az energiaszektor átalakulására a legnagyobb hatással bírnak.
Kína és India, Ázsia legnagyobb szén-dioxid-kibocsátói nem csökkentették a szénalapú villamosenergia-termelésüket, ami megnehezíti számukra az éghajlati céljaik elérését – derül ki az Ember nevű energetikai agytröszt új tanulmányából. Eközben Európában a fosszilis termelők már alig az ellátás negyedét biztosítják csak.
Rekordalacsony volt 2024 áprilisában az Európai Unióban a fosszilis tüzelőanyagokból származó villamosenergia-termelés, amely a teljes mixnek mindössze 23%-át tette ki. Ezt a csökkenést a szél- és napenergia részesedésének növekedése okozta, amely a valaha volt legnagyobb, 54%-os megújulóenergia-arányt eredményezte. A fosszilis energiatermelés csökkenése az energiaszektor kibocsátásának 22%-os csökkenéséhez vezetett az előző évhez képest – derül ki az Ember Climate összesítéséből.
A negyedik negyedéves számok ismeretében elmondható, hogy kifejezetten jó évet zárt tavaly az Alteo - a 2022 elején prezentált medián EBITDA tartományának a felső sávját is igen jelentős mértékben meghaladta a vállalat, míg a profit csak egy hajszálnyira maradt el a sokkal kedvezőbb energiaár-környezetben hozott 2022-es eredménytől. Bár az erőteljesen mérséklődő energiapiaci árak mellett a korábbi csúcsokhoz képest valamivel visszafogottabb teljesítményt nyújtott a hő- és villamosenergia termelés- és menedzsment szegmens, ezt jelentős részben ellensúlyozni tudta a 2023-ban már pozitív eredményt produkáló hulladékgazdálkodási üzletág.
Magyarország legmodernebb és az egyik legnagyobb kombinált ciklusú gázturbinás erőművét vásárolta meg a Veolia Gönyűn, amely a rendszerszintű kiegyenlítő szabályozási szolgáltatások piacának legnagyobb szereplője, illetve képes a teljes hazai villamosenergia-hálózat kiesése esetén hálózatvisszaindulási, ún. black start szolgáltatásra is – emelte ki a tegnap bejelentett adásvételi tranzakcióról közleményében a Veolia Invest Hungary. Maga a tranzakció egyébként várhatóan 2024. harmadik negyedévében zárul le, miután a szükséges hatósági engedélyeket is megszerzi a vevő.
Egy január 1-től hatályos törvénymódosítás jelentős változásokat hozott a saját célú energiatermelést szolgáló naperőművek telepítésénél, mert egy fontos, eddig érdemi korlátozást jelentő szabály megszűnt, illetve több új ösztönző is elindult, például mentesülni lehet a Robin Hood adó megfizetése alól is – derült ki az elmúlt napok híreiből. Ezekről a témákról is szó lesz a Portfolio Vállalati Energiamenedzsment 2024 című egész napos konferenciáján, amelyre április 11-én kerül sor, és amelynek szakmai programját rövidesen feltüntetjük oldalunkon.
A magyar kormány új határozata értelmében a villamosenergia-termelés területén működő stratégiai társaságokat, konkrétan naperőműveket, elővásárlási jog útján megveheti a magyar állam, és ezt követően 6 hónapon belül apport formájában az MVM tulajdonába kell ezeket átadni. Az elővásárlási jog gyakorlásához szükséges költségvetési forrásokat a 2024-es költségvetésben kell megteremteni.
Módosította a rendszerhasználati díjak alkalmazásáról szóló rendeletét a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), ami lehetőséget teremt arra, hogy az újonnan létesülő villamosenergia-tárolók átmeneti díjkedvezményben részesüljenek. A rendeletmódosítás a lakossági fogyasztók által fizetendő rendszerhasználati díjakat nem érinti.
Az Európai Bizottság hétfőn közölte, hogy jóváhagyta a Németország által az RWE-nek nyújtott 2,6 milliárd eurós állami támogatást, amelyet a lignittüzelésű erőművek idő előtti bezárásának kompenzálására nyújtottak, írja a Reuters.
Közzétette harmadik negyedéves gyorsjelentését az Alteo: bár a vállalat bevétele és profitja is csökkent éves alapon, az első három negyedév tekintetében azonban így is kimondottan magas eredményekről számolt be a társaság, pedig a vonatkozó prezentáció megfogalmazása szerint fokozatosan mérséklődnek az energiapiaci lehetőségek. 2023 energiapiacára továbbra is a konszolidálódó árak voltak jellemzőek, melyek azonban még mindig szignifikánsan meghaladják a 2021 végén kezdődő áremelkedés előtti szinteket. Az esetlegesen magasabban stabilizálódó energiaárak pozitívan befolyásolják az Alteo hosszú távú stratégiáját is.
Komplexen kell megtervezni mind lakossági, mind ipari felhasználói, mind országos szinten az energiaellátást, mert számos olyan energiabeszerzési és kereskedelmi kérdés felmerül, ami alapvetően befolyásolja a naperőművi projektek megtérülését – hangsúlyozta Tótth András és Fehér Róbert, a 8G Energy Holding Zrt. igazgatóságának két tagja a Portfolio-nak adott páros interjúban. A beszélgetés során szóba került a negatív áramárak és a hosszú távú áramvásárlási szerződések kérdése, továbbá a naperőművek kibervédelmének és az új szélerőművi kapacitások kiépítésének fontossága is. Azt is körbejártuk, hogy a megújuló energia hatékony elosztásának irányai, így az energiatárolás, az energiaközösségek és az aggregátorok hogyan segíthetik az előrelépést az ipari és a lakossági szegmens közötti határterületen. A lakossági naperőműveknél úgy látják a szakértők: nagy még a potenciál az eddigi felfutás után is, amelyet alapos szabályozói és pályázati átgondolás mentén jól ki is lehet majd használni.
Nagy fejlődés előtt áll Magyarországon is a rugalmassági aggregációs piac, amely segíti a villamosenergia hálózat stabilitását, és mérsékli a kiegyenlítési szolgáltatások árait, így „a villanyszámlákban is tükröződni fog”, mert „az emberek kevesebbet fognak fizetni a villamos energiáért” – hangsúlyozta a cseh hátterű Nano Energies ügyvezető igazgatója a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban. Stanislav Chvála rámutatott, hogy minden olyan eszközt díjmentesen lehet csatlakoztatni egy virtuális erőműhöz, amely képes időben eltolni a villamosenergia termelését, vagy fogyasztását, így a rugalmasság biztosításával a tulajdonosok nemcsak költséget takaríthatnak meg, hanem „akár extra bevételre is szert tehetnek” anélkül, hogy a csatlakoztatott eszközök működését korlátozni kellene. A szakértővel a magyar piacra lépés első közel egy évének tapasztalatairól, a szabályozási keretekről, a piac fejlődésének főbb irányairól, és a régiós tapasztalatokról is beszélgettünk. A Nano Energies magyarországi tevékenysége kapcsán rögzítette: „célunk, hogy óránként több tíz megawattnyi rugalmasságot tudjunk felajánlani, elsősorban az áramot fogyasztó eszközökön keresztül.”
Megszületett kedd este az uniós tagállamok közötti megállapodás a villamosenergia-piaci reform főbb kereteiről. Ezt a német–francia alku tette lehetővé, amivel mindkét nagy tagállam elért számára fontos eredményeket. Mindez lényeges következményekkel jár az atomerőművek és az új megújuló energiás kapacitások állami támogatási lehetőségeire. A keddi megállapodást 26 tagállam támogatta, egyedül Magyarország tartózkodott a spanyol soros elnökség vezetőjének nyilatkozata szerint.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Ormosy Gábor, az AutoWallis vezérigazgatója a Portfolio Checklist vendége volt.
Vezetéstechnikai szakértőt kérdeztünk.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
