A Budapest-Belgrád-vasútvonal kiépítéséről is egyeztetnek decemberben azon a belgrádi találkozón, amelyen tizenhat közép- és kelet-európai állam kormányfője vesz majd részt, és amelyet Szerbia és Kína közösen szervez meg. Aleksandar Vucic szerb és a Li Ko-csiang kínai miniszterelnök erről is tárgyalt tiencsini találkozóján, amelyről nagy terjedelemben tudósított a belgrádi sajtó szerdán.
Újra közlekedik majd Orient expressz utóda, mégpedig Budapestről Teheránba - számolt be a Magyar Nemzet.
Ha valaki már unja a Balatont, de a tengerparti semmittevés helyett az aktív pihenést részesíti előnyben, ráadásul szeretné olcsón megúszni a kiruccanást, annak remek alternatívát nyújthat egy környező főváros felkeresése. A régiós országok központjai mind hangulatos belvárossal és számtalan programlehetőséggel várják az odalátogatókat, felmerül azonban a kérdés, hogyan érdemes utazni. Vonat, busz, autó, repülő - megvizsgáltuk, hogy az egyes utazási módok közül idő és költség szempontjából melyik a legjobb választás.
Először fordul elő, hogy nemcsak alkatrészeket, hanem egész nagysebességű vonatokat exportál Európába Kína, amely a jövőben kivitelének fokozására törekszik.
Szijjártó Péter szerint az újraiparosításhoz külföldi beruházásokra van szükség, ezért leegyszerűsítik a külföldi vállalatok számára biztosítható kedvezmények rendszerét. A Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Gazdasági Rádiónak azt is elmondta, hogy az Egyesült Államokban is érdemes lenne kereskedőházat nyitni. Az államtitkár a stratégiai megállapodásokról és a V0 vasúti gyűrű másfél-két éve napirenden lévő ügyéről is beszélt.
Magyarországon elképesztő mértékben emelkedett az elmúlt években a vonatozás ára, 2005 óta 103%-kal. A vasút folyamatosan nyeli el az uniós és állami pénzeket, bár ez a minőség javulásában - legalábbis a többség így érzi - ritkán csapódik le. A vasútállomásokat egyébként nem szeretjük, bár a késésekkel nincs különösebb bajunk - érdekes dolgok derültek ki az Európai Bizottság a vasúti közlekedési piac működéséről készült legújabb jelentéséből.
A vasút már több mint kétszáz éve jelenti az egyik legelterjedtebb, legkényelmesebb és leggyorsabb közlekedési formát. Bár nagy távolságokon, kontinensek közötti útvonalakon nem rúghat labdába a repülővel szemben, a sűrű hálózattal rendelkező Nyugat-Európában és Kínában mind ár, mind utazási idő szempontjából egyre inkább versenyképes alternatívát jelent a vasúti közlekedés a légivel szemben. Most, hogy Kínában már a 2900 km/órás sebességet is elérni képes mágneses vonatok tesztelését tervezik, megnéztük, hol lehet a világban a leggyorsabban vasúton utazni.
Nem jár az ún. "atomvonat", azaz nem érkeznek vasúti szállítmányok Oroszországból az atomerőműveket működtető üzemanyaggal - számolt be a Népszabadság. A lap szerint az információt a parlament nemzetbiztonsági bizottságának keddi zárt ülésén osztották meg a képviselőkkel.
Kétvágányú vasúti pálya épül Budapest és Belgrád között, amelyen a vonatok óránként 160 kilométeres sebességgel haladhatnak; a beruházás előzetes megvalósíthatósági terve június végére készül el, amely tartalmazni fogja a hozzávetőleg 3 milliárd dolláros beruházáshoz szükséges kínai hitel feltételeire vonatkozó javaslatokat - tájékoztatta a vasútvonal felújítását előkészítő, a kínai, a magyar és a szerb kormány közös bizottságának első, pekingi ülésén született megállapodásokról Szijjártó Péter sajtófőnöke az MTI-t.
Kína csak ebben az évben annyi pénzt költ vasúthálózata fejlesztésére, amiből 260-szor épülhetne meg a 4-es metró. Így az év végéig 6 500 kilométerrel bővül az ország vasúthálózata, ami több mint az összes hazai vasútvonal fele vagy az egyenlítő hosszának egyhatoda. A fejlesztések kapcsán persze felmerül az a kérdés is, hogy lehet-e jó minőségű valami, ami ilyen döbbenetes tempóban és mértékben épül, ráadásul egy vasúti technológiai múlttal nem rendelkező országban.
Kína infrastrukturális beruházásaival az alábbi cikkben foglalkoztunk bővebben:
A Budapest-Esztergom vasútvonal felújítása 2013 decembere óta zajlik. Az elővárosi forgalom szempontjából fontos beruházás során kétvágányúvá válik a pálya egy része és számos megállóhely átépül, illetve áthelyeződik, a későbbiekben pedig a vonal villamosítására is sor kerülhet. Az MTI friss képeket tett közzé a munkálatokról.
Nem csak itthon kerülhetnek kínos helyzetbe a tömegközlekedési szolgáltatók. A francia SNCF vasúttársaság 15 milliárd euróért rendelt 2 000 új vonatot, amik - mint kiderült - túl szélesek a vidéki állomások peronjaihoz. Az állomások átépítése várhatóan 50 millió euróba (kb. 15,2 milliárd forint) kerül majd - számolt be a BBC.
Egy kínai egyetem tudósai felépítettek egy olyan tesztplatformot, ahol vákuum közeli környezetben, a nagysebességű Maglev mágneses vonat elméletben akár a 2900 km/órás sebességet is elérheti. Ha valaha is felépül egy olyan pálya, amin ez lehetséges, egy óra alatt juthatnánk el vonattal Párizsból Moszkvába.
Egy hete hagyta jóvá a kormány a 2014−2020-as európai uniós költségvetési időszak fejlesztéspolitikai terveit, mely alapján - Brüsszel jóváhagyásával - többszáz milliárd forint juthat közlekedésfejlesztésre, elsősorban vasútfejlesztésre. 160 km/órás sebességgel száguldó vonatok, Budapestet elkerülő teherfolyosó, fejlődő elővárosi közlekedés - összegyűjtöttük, mi mindenre juthat az uniós milliárdokból.
Eredményesen lezárult a kiviteli közbeszerzési eljárás, nyáron megkezdődhetnek az előkészítési munkák a déli parti vasútvonal Lepsény - Szántód-Kőröshegy állomás közötti szakasz fejlesztéséhez - a NIF Zrt. kommunikációs vezetője nyilatkozott az MTI-nek.
A MÁV-csoport a múlt évben újabb jelentős lépést tett a stabil működési érdekében - hangsúlyozta Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója szerdán, a vasúttársaság tavalyi tevékenységét értékelő háttérbeszélgetésen, Budapesten. Tavaly a késések száma csökkent, idén pedig a tervek szerint az adósságállomány fog.
A magyar vasút jelenét és jövőjét bemutató cikksorozatunk utolsó, negyedik részében végignéztük, hogyan alakult az áruszállítás forgalma az elmúlt években, illetve melyek azok a problémák, melyek megoldásával tovább lehetne növelni vasút szerepét az ország közlekedésében, illetve versenyképesebbé lehetne tenni a közúti fuvarozással szemben.
A cikksorozat első három részét itt olvashatja:
A magyar vasút jelenét és jövőjét bemutató cikksorozatunk harmadik részében megvizsgáltuk, hogyan alakult a személyszállítás forgalma az elmúlt években, illetve melyek azok a problémák, melyek megoldásával tovább lehetne növelni a vasút szerepét az ország közlekedésében. Bár a pályaállapotokkal, a járművekkel és a menetrenddel kapcsolatban számtalan kifogást felsorolhatunk, maga a hálózat rengeteg potenciált rejt magában és a megfelelő fejlesztésekkel európai színvonalú, az autózással is versenyképes vasútvonalak szolgálhatnák ki az országot.
A cikksorozat első két részét itt olvashatja:
A magyar vasút európai viszonylatban is kiterjedt hálózattal rendelkezik, mely az ország összes fő települését eléri. Számos rangsorban azonban gyengén szerepelt a balesetek relatíve magas száma, a sok késés és a rossz pályaállapotok miatt. A magyar vasút jelenét és jövőjét bemutató cikksorozatunk második részében megtudhatja, hogy mitől olyan lassú és megbízhatatlan a hazai vonatozás, valamint, hogy gyorsabban utazunk-e, mint nyolcvan éve.
Az első részt itt olvashatja:
A magyar vasútról a legtöbbeknek három szó ugrik be elsőre: drága, lassú és megbízhatatlan. A vasúti infrastruktúra jelenét és jövőjét bemutató cikksorozatunk első részében megnéztük, hogy ez mennyire helytálló az európai statisztikák függvényében. Egyrészt rámutatunk, hogy maga a hálózat EU-s viszonyban kiváló adottságokkal rendelkezik, másrészt megmutatjuk, hogyan teljesített a magyar vasút egy, az egész kontinenst vizsgáló rangsorban.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
