A UBS egy új jutalmazási rendszer bevezetését fontolgatja azon befektetési bankárok számára, akik ügyfeleket ajánlanak a cég vagyonkezelési üzletágának – írja az ügyre rálátó forrásokra hivatkozva a Bloomberg.
A Deutsche Bank vagyonkezelője, a DWS több milliárd euróval növelte az ügyfelektől befolyt pénzösszeg nagyságát egy olyan könyvelési módszerrel, amelyet évekig nem hozott nyilvánosságra, és amely a vezetői bónuszok kiszámításánál is szerepet játszott – írja a Financial Times.
A UBS több százmillió dolláros költségcsökkentést fontolgat az alapkezelési üzletágánál, hogy javítsa az üzletág jövedelmezőségét. Ennek érdekében megválnának a Credit Suisse-től átvett munkaerő egy részétől, és szóba került az egység részeinek nagyobb tevékenységekbe való integrálása is.
A UBS megállapodott arról, hogy 8 milliárd dollárnyi hitelt ad el az Apollo befektetőnek. A svájci nagybank a tavaly felvásárolt Credit Suisse egy részlegét számolja fel ezzel - számolt be a Financial Times.
Jelentősen visszaesett az amerikai vagyonkezelők által kezelt ügyfélvagyon 2022-ben, és bár 2023 ebben változást hozott, a makrogazdasági bizonytalanságok és a piac átalakulása továbbra is nagy kihívást jelent. A McKinsey friss tanulmánya szerint nehezebb idők jönnek, és a vagyonkezelők elsősorban hat területen tudnak felkészülni erre.
A régióban is egyedülállónak számító családi vagyonkezelési szolgáltatásba fog az Apelso Csoport, miután megvásárolta a Dialóg Alapkezelőt. A bizalmi vagyonkezelés területén már eddig is jól ismert pénzügyi csoport sajtótájékoztatóján elhangzott: családonként átlagosan 4,1 milliárd forint a „felső tízezer” vagyona Magyarországon, 2,6 milliárddal lehet közéjük kerülni, a túlzott befektetői óvatosság miatt az elmúlt öt évben átlagosan 150 millió forint hozamtól eshettek el.
A lejáró és kamatot fizető állampapírok miatt hamarosan jelentős összegű pénz áramlik a magyar lakosság zsebébe. Ebben a helyzetben felmerül a kérdés, hogy milyen a makrogazdasági és tőkepiaci környezet, valamint hogy hol realizálható a legmagasabb hozam. Ezeket a témákat jártuk körbe a Portfolio Business podcast legújabb adásában Szabó Balázzsal, a HOLD Alapkezelő vezérigazgatójával, aki több más vezető magyar befektetési szakemberrel együtt részt vesz február 22-én a Portfolio Investment Day konferencián. A rendezvényről további részleteket itt lehet elérni.
A Wood határon átnyúló szolgáltatást nyújt egyedüli magyar partnerén, a Capital W-n keresztül a vagyonosabb magyarok számára, új privátbanki szolgáltató jelenik meg ezzel a magyar piacon. A számlavezetés Prágában van, az ügyfelek direktben a Wooddal szerződnek, a Capital W-n keresztül – mondta el a Portfolio-nak adott interjúban Varga-Szilágyi Péter, a Capital W ügyvezetője. Első körben a külföldi számla iránti igénnyel rendelkezők érdeklődését keltheti fel a szolgáltatás, de a cél az, hogy a Wood legyen az első számú alternatíva a magyar vagyonos ügyfelek számára, amikor privátbanki szolgáltatásban és számlavezetésben gondolkodnak – tette hozzá. Petr Benes, a Wood & Company Wealth Management igazgatója kitért arra is az interjúban, hogy a belépési limit 300 ezer euró lesz, hasonló a magyar privátbanki szolgáltatóknál megszokott limitekhez.
Ahogy korábban beszámoltunk róla, decemberben fogadta el az Országgyűlés a kastélytörvényt, ami lehetővé tenné, hogy az állami tulajdonú kastélyokat ingyenesen magánkézbe adják. A törvényt azonban Novák Katalin köztársasági elnök aláírás helyett előzetes alkotmányossági normakontrollra küldte, az Alkotmánybíróság pedig megsemmisítette annak egyes rendelkezéseit - írja a Válasz Online.
Csődöt jelentett a Zhongzhi Enterprise Group kínai árnyékbanki konglomerátum, mivel az egyre mélyülő kínai ingatlanválság közepette képtelen volt visszafizetni adósságait - számolt be a CNBC. A cégnek olyan vagyonkezelési termékei voltak, amelyeket Peking már hosszú ideje nem nézett jó szemmel.
2022-höz képest kifejezetten jó év volt 2023: a részvénypiacok jól teljesítettek, igaz, a világ szinte minden táján tomboló infláció valamelyest tompította az eredményeket. Jó hír, hogy az áremelkedés üteme már 2023 végére lelassult, így feltehetően 2024-ben egy alacsonyabb kamatkörnyezetben kell reálhozamot elérni a befektetőknek. Az elemzői vélemények azonban megoszlanak azzal kapcsolatban, hogy sikerül-e a "puha landolás", pedig ez a legtöbb részvényindex árfolyamát is befolyásolhatja majd. Az biztos, hogy izgalmas évnek nézünk elébe, így megnéztük, mibe érdemes fektetni a következő 12 hónapban.
Bár tavaly csökkent az európai alapkezelők által kezelt vagyon, idén már nagyobb vagyonugrást lát a szektort tömörítő európai egyesület. A friss adatok szerint hat országban koncentrálódik az európai vagyonkezelés, de Közép- és Kelet-Európában Magyarország is fontos vagyonkezelési központnak számít. A tanulmány rámutat arra is, hogy Európában messze Magyarországon a legmagasabb a befektetési alapokon belül a lakossági ügyfeleknek kezelt vagyon aránya.
A Deloitte november végén tette közzé nyolcadik Art&Finance jelentését, amelyet az ArtTactic adatelemző céggel közösen készített. A kétévente publikálásra kerülő kutatás 2023-as kiadásának célja továbbra is, hogy rávilágítson a művészet pénzügyi vonatkozásaira és ezek alakulására. Foglalkozik többek között a gyűjtők következő generációjával, a művészeti gyűjtemények vagyonkezelésben betöltött szerepével. Mindemellett a pozitív és negatív aspektusokat és időszakokat, az aktuális trendeket elemezve támpontokat biztosít az olvasók számára a művészetet, a kulturális és pénzügyi ökoszisztémát érintő témakörökben. A műtárgy.com két cikkben összegzi a kutatás fontosabb megállapításait. Előző cikkünk itt olvasható.
A Primus Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. 2023. december 22-én bejelentéssel élt az engedélyező Magyar Nemzeti Bank felé, amelyben 2023. december 31-i hatállyal visszaadja működési engedélyét, egyúttal tájékoztatta a hatóságot, hogy ügyfeleivel elszámolt, illetve a vagyonkezelési feladatokat más bizalmi vagyonkezelők részére átadta – derül ki a Primus Trust közleményéből.
Új mérföldkőhöz ért a befektetési alapok piaca Magyarországon: a kezelt vagyon 13 ezer milliárd forintra nőtt, amelyből közel 1500 milliárd csak július 1. után érkezett az alapkezelőkhöz. Ez azért meglepő, mivel a kormány tavasszal bevezetett, befektetési alapokra vonatkozói szabályai és a szociális hozzájárulási adó miatt arra számíthattunk, hogy a befektetési alapok iránti kereslet visszaesik, mostanra azonban világossá vált: ezen intézkedések nem tudták letörni a növekedést.
A világ legnagyobb, 1500 milliárd dolláros vagyonnal rendelkező norvég szuverén vagyonalapnak fontolóra kellene vennie, hogy magántőke-befektetéseket is bevegyen a portfóliójába, akár 70 milliárd dollárt is allokálva - javasolta a norvég jegybank keddi közleményében.