A világ legnagyobb vagyonkezelője, a norvég állami nyugdíjpénztár szerint változtatni kell a pénzpiacok jelenlegi működésén, hogy minden kereskedő egyenlően férhessen hozzá a lényeges információkhoz - írja a Bloomberg.
Körbejárta a világsajtót a hír, hogy a norvég állami vagyonalap kezelt vagyona átlépett egy egészen elképesztő határt, az 1000 milliárd dollárt. Az alap vagyonának ilyen gyors ütemű növekedésén még maguk a norvégok is meglepődtek, álmukban sem gondolták volna, hogy az olajpénzekből felhizlalt alap ilyen méreteket ölthet. A norvég állami alap egyértelműen a világ legnagyobbja, de vannak más országok is, ahol hasonló méretű alapokat kezelnek, így a CNBC cikke alapján összegyűjtöttük, hogy melyik az a 10 intézmény, amely a legnagyobb állami vagyonokért felel a világon.
Közel ezer milliárd dollárnyi vagyont kezel a világ legnagyobb vagyonalapja, de egyre több kritika éri a kockázatkerülő befektetései miatt, ez pedig a hozamokon is meglátszik. Már javában folynak az ötletelések és egyre valószínűbb, hogy jövőre olyat lép az alap, amilyet fennállása óta még soha - számol be a hírről a Reuters.
Az állami szektor befektetői 18 éve nem látott szintre emelték aranytartalékaikat, tavaly 377 tonnával összesen 31 ezer tonnára nőtt az állami nyugdíjalapok és vagyonalapok aranytartaléka, ami a legmagasabb mért szint 1999 óta - írja a Financial Times.
Harminc éve nem teljesített olyan jól az anglikán egyház közel 8 milliárd fontos alapja, mint tavaly, a 17,1%-os elért hozammal a világ legjobban teljesítő alapjai közé került a britek legnagyobb keresztény egyházának alapja - írja a Financial Times.
Újra a figyelem középpontjába került a sikkasztásba keveredett 1MDB nevű maláj vagyonalap, az olasz hatóságok vizsgálják, hogy milyen szálak fűzik a botrányt az UniCredit részvényeihez kapcsolódó bennfentes kereskedelem ügyéhez, ami még 2010-hez nyúlik vissza - írja a Financial Times.
Írország lehet az első ország, ahol az állam teljes mértékben megszabadul a fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó befektetéseitől. Az ír parlament a héten megszavazta az erre vonatkozó törvényt, amiről ezután bizottsági szinten döntenek.
A világ legnagyobb állami vagyonalapja, a 880 milliárd dollárt kezelő norvég alap szerint túl kevés azoknak a cégeknek a száma, amelyek tőzsdére mennek, ez pedig megnehezíti a jövő technológiáiba és megoldásaiba való befektetést - írja a Financial Times.
Az elmúlt két évben 90 milliárd dollárt vontak ki az állami vagyonalapok az alapkezelőktől, főként az árupiacok gyenge teljesítménye és az alapkezelők csalódást keltő hozamai miatt - írja a Financial Times.
Az erős részvénypiacoknak köszönhetően 30 milliárd dolláros profitot sikerült elérnie a harmadik negyedévben a világ legnagyobb vagyonalapjának. A 882 milliárd dollárnyi vagyont kezelő norvég állami alap ezzel 4%-os hozamot ért el az utóbbi három hónapban - írja a Reuters.
Nagyon úgy tűnik, hogy az oroszok is hozzányúlnak az egyik vagyonalapjukhoz, hogy ebből finanszírozzák a jövő évi költségvetési hiány egy részét. Anton Siluanov orosz pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, ha szükséges, akkor felhasználják az eredetileg nyugdíjkifzetési célokra létrehozott alap vagyonának egy részét - írja a Reuters.
Tavaly 29%-kal nőtt az ingatlanbefektetések aránya az állami vagyonalapokban, miután az alacsony hozamok miatt a nagy vagyonalapok is rákényszerültek, hogy más úton fialtassák a befektetéseiket - írja a Financial Times.
Húsz év és 826 milliárd dollár összegyűjtött vagyon után a norvég kormány januárban kénytelen volt hozzányúlni az olajalapban összekuporgatott pénzhez: a hírek szerint mintegy 780 millió dollárt vettek ki az alapból, hogy fedezni tudják az állami kiadásokat - írja a Reuters.
Idén nem kevesebb, mint 404 milliárd dollárnyi befektetést vonhatnak ki a globális részvénypiacokról a gazdag országok kezében lévő szuverén vagyonalapok, amennyiben 30 és 40 dollár között marad az olaj hordónkénti ára - tette közzé becslését a Sovereign Wealth Fund Institute.
Rekord pénzösszegtől búcsúzhattak tavaly az alapkezelők, miután az olaj árának esése miatt több, olajban gazdag ország vagyonalapja kénytelen volt pénzét a gazdaság fellendítésére fordítani. Olyan alapkezelők búcsúzhatnak 46,5 milliárd dollártól, mint a BlackRock vagy a Franklin Templeton, ami jócskán rányomja bélyegét az iparág nyereségességére - írja a Financial Times.
Nagyjából 2 ezer milliárd dollárnyi tőzsdei részvényt tartanak az olajkitermelő országok vagyonalapjai, amelyből mintegy 700 milliárd dollár nyugat-európai részvényekbe van fektetve. Az elemzők szerint nem véletlen, hogy idén ennyire adják az európai részvényeket, az olaj árának esése miatt ugyanis az olajkitermelő országok vagyonalapjai elkezdhették eladni kitettségeiket, ráadásul annak a 700 milliárd dollárnak mintegy negyede-harmada európai banki részvényekből áll - írja a Reuters.
Az alapkezelők szerint az állami vagyonalapok a hibásak azért, amiért a piac ilyen rossz évkezdettel nyitott. Szerintük ugyanis az olaj árfolyamának összeomlása több állami alapot is eszközeinek eladására kényszerített, ez pedig tovább fűtötte a piacon amúgy is jelenlévő eladói nyomást - írja a Financial Times.
Új vagyonalap kialakításán dolgozik Szaúd-Arábia, amely több milliárd dollárnyi vagyont kezelne az olajból származó bevételekből. A Reuters információi szerint már több bankot és tanácsadó céget is felkértek a projektjavaslatok kidolgozására, a források szerint az új alapban lévő tőkét az energiaszektorok kívüli területekre fektetné be az ország.
Az olajáresés miatt meggyengülő gazdaságok kormányai 19 milliárd dollárnyi befektetett tőkét vontak ki az alapkezelőktől a harmadik negyedévben, ami az eddig mért leggyorsabb ütemű tőkekivonás. Elemzők szerint az összeg sokkal magasabbra is rúghat, csak a BlackRock egyedül 31 milliárd dolláros befektetéstől eshetett el - írja a Financial Times.
Az ír állami vagyonalap a következő öt évben több milliárd eurónyi tőkét szeretne kivonni a globális alapkezelőknél lévő vagyonából, miután az ír kormány az így felszabaduló pénzt a gazdaság fellendítésére fordítaná. A lépés mintegy 3 milliárd eurónyi kezelt vagyon sorsát érinti - írja a Financial Times.
Történelmi rali után újabb lefordulás volt az USA-ban.
A nagy esti rali után itt a hullámvasút.
Szokatlan torzulások léptek fel.
Több területen is együttműködhetnek felek.
Új megoldás születhet.
Kongresszusi tagok is vizsgálatot követelnek.
Gyorsan változnak az események Amerikában.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
Folytatódik a vámháború.
