A kormány hamarosan bemutatja a teljesen újraírt magyarországi területfejlesztési koncepciót. Az új keretrendszer sokkal inkább koncentrál majd a kistelepülésekre, közepes méretű városokra, közben az állami szolgáltatásokat is rugalmasabbá és összehangoltabbá teszi. Egyelőre kevés részlet ismert még a megváltoztatott koncepcióból, de Petri Bernadett, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda ügyvezetője a Portfolio-nak bemutatta, hogy milyen elvek és felismerések mentén változik meg a magyarországi területfejlesztés.
Látványos építkezések tucatjai indultak az utóbbi években a Balaton-parti településeken, a tó környékének beépítése azonban sokkal régebbre nyúlik vissza. Kevesen tudják, de már az 50-es években világszínvonalú terv készült a Balaton fejlesztésére, az építkezések azonban mégsem eszerint valósultak meg. A tó környékének építészetéről Wettstein Domonkos, a Balaton 20. századi tervezéstörténetének kutatója a Válasz Online-nak beszélt.
Az állatfajokat nagyobb mértékben fenyegeti kihalás Kínában, mint másutt a világban a városok terjeszkedése és az állati élőhelyek zsugorodása miatt - derül ki a kínai kormányzat egyik tanulmányból, amelyet az ökológiai és környezetvédelmi minisztérium tett közzé és amelyet 213 szakember állított össze több mint 4300 őshonos faj megfigyelésének bevonásával.
Neom néven futurisztikus megaprojekt épül Szaúd-Arábiában, a Vörös-tenger északi partján. A 2017-ben bejelentett projekt részeként felépülne többek között egy félig vízen úszó kikötőváros, az Arab-félsziget első kültéri síkomplexuma, valamint a The Line néven elhíresült 170 kilométer hosszúra, és 200 méter szélesre tervezett okosváros is. A projekt kapcsán a modern városok létrejöttéről, tervezettségéről, valamint a bennük élő emberekre gyakorolt különböző hatásokról kérdeztük Balázs Bálint építészt, a Kortárs Építészeti Központ és a BME UFLab munkatársát. Az adásban az is szóba került, hogy egyáltalán miért akar valaki a sivatag közepén egy ilyen adottságokkal rendelkező várost felépíteni.
A városok globális átlagban 29 százalékkal gyorsabban melegszenek fel, mint a vidéki területek - derült ki egy kínai kutatásból.
2030-ben az előrejelzések szerint száztíz olyan város lesz, aminek a lakossága meghaladja az ötmilliót és ebből hatvanhatnak a népessége túllépi a tízmilliós határt. Úgy tűnik, a városok iránt az emberiség érdeklődése töretlen, jelenleg a világnépesség 54 százaléka, 2050-re várhatóan 70 százaléka lesz városlakó. A várossal kapcsolatos elvárások alapját a jó munkalehetőség, a biztonság és a szolgáltatások adják, de vajon a mai kor városaira is érvényesek ezek? Mit kell tennünk, hogy a jövő városai is élhetők és emberfókuszúak legyenek? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgetett - Budapest és más nagyvárosok példáin keresztül - a TEDx Danubia Future Life Salon eseményén Kozák Ákos, szociológus-jövőkutató és Schrancz Mihály, építész, a Property Market Kft. ügyvezető igazgatója.
Hatalmas városi erdőket tervez az ENSZ a klímaváltozás megfékezésére: összesen félmillió hektárnyi területen alakítanának ki erdőséget, hogy zöldebbé tegyék Afrika és Ázsia gyorsan növekvő városait.
Pataki Tünde tanácsai a kiberbiztonsági oktatásokról.
Az Izrael és a Hezbollah harcai miatt.
Van egy nagy különbség, amiért optimisták lehetünk.
Mit mutat a második negyedéves GDP-adat?
"Tegnap azt mondtad, majd holnap" – Nike.
A keddi kamatdöntésről és a jegybank frissített növekedési előrejelzéséről Németh Dávidot kérdeztük.