Az ukrán külügyminisztérium tiltakozását fejezte ki csütörtökön, miután Oroszország bejelentette, hogy a jövő héten októberig lezárja a Fekete-tenger egy részét a Kercsi-szoros felé külföldi hadi és egyéb hajók előtt hadgyakorlatokra hivatkozva.
Török források szerint végül nem küldött az Egyesült Államok két hadihajót a Fekete-tengerre – írja a Moscow Times.
A ma reggeli sajtóhíreknek megfelelően Joe Biden amerikai elnök kormánya ma bejelentette az Oroszországot célzó újabb amerikai szankciókat. A büntetést az oroszok korábbi hackertámadásai és az amerikai választásokba való beavatkozások miatt szabták ki.
Az ukrán központi bank az elemzők által vártnál jelentősebb kamatnövelésről döntött csütörtökön, és ezzel már a második egymást követő hónapban emelt kamatot.
Az orosz kormány valószínűleg nem készül Ukrajna megtámadására, csak azért mozgolódnak a határon, mert sürgetni akarják az orosz-ukrán konfliktus lezárását célzó tárgyalási folyamatokat. 2019-ben már született egy egyezmény, amely lényegében biztosítja a Donyec és Luhanszk-térség politikai függetlenségét, Oroszország valószínűleg ennek a szakadárok számára igencsak kedvező megállapodásnak az implementációját akarja felgyorsítani. A Putyin-kormány jó eséllyel azért sürgeti a dolgot ilyen látványosan, mert minden áron el akarja kerülni azt, hogy Ukrajna NATO-taggá váljon, vagy hogy jelentős amerikai erő vonuljon fel a szomszédos országban.
Több helyszínen is nagyszabású hadgyakorlatot tervez végrehajtani az ukrán haderő az ország keleti részében, hogy egy esetleges orosz támadás elhárítására készüljenek.
Támogatásáról biztosította az Egyesült Államok és a NATO Ukrajnát, majd bejelentette Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter, hogy növelni fogják az amerikai katonai jelenlétet Németországban – írja a New York Times.
2014-15 óta nem látott feszültség éleződött ki Oroszország és Ukrajna közt; az elmúlt napokban több tízezer orosz katona vonult fel a határra és a Kreml nyíltan megüzente Kijevnek, hogy ha katonai offenzívát kezdenek a lázadók kezén lévő területek visszahódítására, Ukrajna a ma ismert formájában megszűnik létezni. A heves helyzet ellenére továbbra is valószínűtlen, hogy nyílt háborúra kerül sor Oroszország és Ukrajna közt, hiszen egyik félnek sem áll érdekében egy ilyen konfliktus: Ukrajna nagyon gyorsan megsemmisítő vereséget szenvedne, Oroszország pedig összeroppanna az offenzívát követő nemzetközi gazdasági szankciók súlya alatt. Még ha a legrosszabb forgatókönyvre is kerül sor és a burkolt konfliktusból, polgárháborúból nyílt háború lesz, Magyarország valószínűleg kimarad belőle, bár a politikai és gazdasági következményeket mi is megérezhetjük.
Hadfelszerelés-szállítmányaik növelésével a NATO-országok puskaporos hordóvá változtatják Ukrajnát - jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes kedden újságíróknak Moszkvában.
Felszólította Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az orosz vezetést arra, hogy vonják ki az ukrán határ mentén található térségből katonáikat – írja a Reuters.
Az ukrán kormány szerint már körülbelül 80 ezer orosz katona vonult fel az orosz-ukrán határon és a Krímben, közben pedig Vlagyimir Putyin elnök állítólag minden megkeresést elutasít – írja a CBS.
Oroszország negyvenezer katonát vont össze az ukrán határ mentén, és ugyanennyit az általa önkényesen elcsatolt Krím-félszigetre - jelentette ki Julija Mendel, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótitkára egy vasárnap esti tévéműsorban ukrán híradások szerint.
Egyelőre nem folytatódnak a béketárgyalások az ukrán kormány és a keleti országrészt uraló szakadárok közt – mondta Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az orosz médiának.
Moszkva nem zárja ki, hogy Kijev megpróbálja erőszakkal dűlőre vinni belső problémáit, ebben az esetben Ukrajna veszélyt jelent majd Oroszország számára - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Rosszija 1 televízióban vasárnap leadott nyilatkozatában.
Recep Tayyip Erdogan török elnök aggodalmát fejezte ki a kelet-ukrajnai fejlemények miatt szombaton az ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel közös isztambuli sajtótájékoztatóján.
Lassan hetedik éve vannak érvényben az Oroszország ellen hozott szankciók, amelyeket még a Krím-félsziget elfoglalása miatt vetettek ki a nyugati országok. A Vlagyimir Putyin vezette Oroszország ennek hatására az elmúlt években kiépített ugyan egy viszonylag önellátó, nemzeti gazdaságot, ennek szerkezete azonban igen sérülékeny. Sokan úgy vélik, hogy most ismét kiújulhat a konfliktus Kelet-Ukrajnában, ez azonban valószínűleg az orosz félnek sem áll érdekében a szűk nemzetközi mozgástér és más gazdasági megfontolások miatt.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter, valamint francia és német kollégája, Jean-Yves Le Drian és Heiko Maas pénteken felszólította Oroszországot, hogy hagyjon fel csapatai ukrán határra vezénylésével és támogatásáról biztosította Kijevet a Moszkvával való szembenállásában - közölte az amerikai külügyminisztérium.
Az Egyesült Államok növekvő aggodalommal figyeli az orosz agresszió fokozódását Kelet-Ukrajnában, és megvitatja az orosz csapatok mozgását NATO-szövetségeseivel - közölte Jen Psanki fehér házi szóvivő csütörtökön.
A független orosz bloggerekből álló Conflict Intelligence Team (CIT) nevű csoport hatalmas méretű orosz katonai tábort fedezett fel mintegy 170 kilométerre az ukrán határtól, az oroszországi voronyezsi területen - számoltak be ukrán hírportálok a csoporttól kapott információkra hivatkozva.
Vissza kell fordítani az orosz katonai alakulatok összevonásának folyamatát Ukrajna keleti részének térségében - követelte Angela Merkel német kancellár csütörtökön telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnöktől a német kormány közleménye szerint.
Az exit pollok alapján.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Emellett kiemelte, hogy országa nem a fegyverek tesztpályája.
Izrael még októberben hajtott végre széleskörű támadást az ország ellen.
A stájerországi tartományi választásokon.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
