Recep Tayyip Erdogan győzelmét hétfőre virradóra a Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) adatai is megerősítették, vagyis a szavazatok 99,9 százalékának összeszámlálása alapján a hivatalban lévő államfő a voksok 52,4 százalékát szerezte meg a Törökországban vasárnap tartott előrehozott elnökválasztáson. Pártja is az első helyen végzett, szövetségének pedig megvan a többsége a parlamentben.
Helyi idő szerint vasárnap reggel 8 órakor (közép-európai idő szerint reggel 7 órakor) megnyíltak a szavazóhelyiségek Törökország-szerte az előrehozott államfő- és parlamenti választáson.
Vasárnap választásokat tartanak Törökországban, amelynek legnagyobb tétje, hogy ki lesz az új rendszerben az ország első kibővített jogkörrel rendelkező elnöke. Recep Tayyip Erdogan a legnagyobb esélyes a posztra, azonban közel sem biztos a győzelme. Emellett a törökök az új országgyűlés összetételéről is szavaznak, ahol a legfontosabb kérdés, hogy Erdogan pártszövetsége képes lesz-e megtartani parlamenti többségét. Amennyiben igen, akkor Erdogant gyakorlatilag teljhatalommal ruházza fel az új rendszer. Ellenkező esetben - amennyiben nem sikerül többséget szereznie az Igazság és Fejlődés Párt (AKP) - Nemzeti Mozgalom (MHP) pártszövetségnek, elhúzódó belpolitikai bizonytalanságra kell számítani, és könnyen lehet, hogy egy éven belül új választásokra kerül majd sor. Bármi is legyen a választások kimenetele, egy szinte biztos: a jövő héten fokozott volatilitásra kell számítani a török líra árfolyamában, illetve az állampapír-piaci hozamokban.
Az elmúlt héten rekord tőkebeáramlást könyvelhettek el a török részvények, köszönhetően a BlackRock török részvénypiacot lekövető ETF-jének - számol be a hírről a Reuters.
A legutóbbi 300 bázispont után újabb 125 bázisponttal emelte az egyhetes hitelkamatot a török jegybank csütörtökön - jelentették be kora délután. A piac ennél kisebb szigorításra számított, így a hírre rögtön szárnyalni kezdett a líra.
A kuna egy év alatt 4%-kal történelmi csúcsra drágult a forinttal szemben, itthon a benzin és a gázolaj ára 9-10% körül ugrott, és a horvát autópályamatricák is emelkedhettek pár százalékot a tavalyi szezon óta, így tehát érezhetően drágábbra jöhet ki egy autós családi nyaralás a magyarok kedvenc tengerparti országába. Közben viszont a török líra 24%-kal lett olcsóbb tavaly június elsejéhez képest, így ha mindenképpen tengerparti nyaralásban gondolkodsz, érdekes lehet repülős török utakban is gondolkodni.
Már a reggeli kereskedésben is masszív hozamesés látszik az olasz állampapírpiacon azon fejleményekre, hogy az eurószkeptikus helyett egy másik gazdasági miniszterrel villámgyorsan meg tud alakulni ma az olasz kormány, azaz nem lesznek újabb választások. Közben a török líra ma újra esni kezdett és ez továbbra is a 320-as szinthez ragasztja a forintot az euróval szemben. Mindeközben a spanyol kormányfő a bizalmi szavazáson megbukott.
A jelenlegi feltörekvő piaci események emlékeztetnek arra az időszakra, ami az 1997-es ázsiai válságot előzte meg: ez alapján nem kizárt, hogy a világ egy klasszikus, árfolyamzuhanás által előidézett pénzügyi összeomlás felé menetel - fejtette ki röviden véleményét Paul Krugman Twitter-bejegyzéseiben.
Az elmúlt hetekben elszaporodtak a válsággócpontok a világban: bár problémák korábban is voltak, az amerikai hozamok emelkedése, illetve az általa kiváltott globális tőkeáramlási folyamatok felszínre hozták a sérülékeny feltörekvő piaci országok, kiváltképp Argentína és Törökország gondjait. Emellett Olaszország miatt is kezdhetünk egyre jobban aggódni, ugyanis az újonnan felálló kormány programja nem csak az olasz gazdaság stabilitására, hanem az egész euróövezetre veszélyt jelenthet. Ha ez nem lenne elég, ott vannak még a különböző geopolitikai kockázatok, mint Irán és a közel-keleti helyzet, Észak-Korea, illetve egy globális kereskedelmi háború veszélye. Összeszedtük a legfontosabb válsággócpontokat, amelyekre érdemes lesz odafigyelni.
Rendkívül fölerősödött a turbulencia a tőkepiacokon az elmúlt napokban, a vihart a magyar eszközök sem úszták meg. Idei csúcsáról már több mint 13%-ot esett a magyar blue chipek teljesítményét követő BUX index, míg a forint az euróval szemben kétéves mélypontra gyengült. Emelkedtek a hazai kötvényhozamok is, melynek köszönhetően a magyar hosszú állampapírok árfolyamát követő MAX index több mint 2%-ot esett. Mindez semmi viszont ahhoz a vérengzéshez képest, amit a török piacon láthatunk: a líra több mint 20%-ot gyengült három hét alatt, míg az isztambuli tőzsdeindex 15%-os mínuszban van. Megnéztük, hogy reagáltak a Magyarországon kezelt befektetési alapok az eseményekre.
Röviddel magyar idő szerint este 6 óra után felpörögtek az események Törökországban, mivel előbb kiderült, hogy a török jegybank monetáris tanácsa összeült, hogy értékelje a kialakult helyzetet, aztán a miniszterelnök-helyettes küldött egy kamatemelést bátorító üzenetet, aztán rövidesen azt is megtudtuk: 300 bázispontos kamatemelést lépett meg a jegybank. Ezek együttesen fél óra alatt mintegy 6%-os líraszárnyalást váltottak ki a dollárral szemben. Ez kezdetben kicsit a forintra is hatott, de később visszagyengült. Egyelőre nagy kérdés, hogy a török kamatemelés elég lesz-e az elmúlt hetek masszív líragyengülésének tartós megfordításához.
Londoni pénzügyi elemzők szerint Törökországban teljes körű valutaválság alakult ki, amelyre a török jegybanknak azonnal és határozottan kell reagálnia - emeli ki az MTI Cristian Maggio, a TD Securities globális befektetési tanácsadó csoport egyik londoni igazgatójára hivatkozva. Mi a Commerzbank anyaaga alapján ugyanerről, az azonnali brutális kamatemelés szükségességéről írtunk külön anyagunkban:
A jelenlegi 13,5%-ról legalább 20%-ra kellene emelni a bankok számára nyújtott hitelek kamatát ahhoz, hogy meg lehessen fékezni a török líra zuhanását - vélik a Commerzbank elemzői. A német bank szerint két választása van a török jegybanknak: vagy önként meglépi ezt, vagy pedig nem marad más választása, mint a tőkekorlátozás.
Masszív áremelési nyomás nehezedik a török üzemanyag-kiskereskedelemre, az olaj folytatódó drágulása és a líra dollárral szembeni gyengülése hatására.
Hétfőn ismét közel 2%-kal gyengült a dollárral szemben a török líra, ezzel az év eleje óta majdnem 21 százalékos zuhanást láttunk. A Bloomberg által idézett elemző szerint ráadásul ez még csak a kezdet, ha a jegybank nem lép, akkor folytatódhat a vesszőfutás.
A jövő havi török elnökválasztások győztesének a monetáris politikában is hatékony vezetőnek kell mutatkoznia, és a jegybankelnök nem hagyhatja figyelmen kívül az elnök utasításait, aszerint kell majd cselekednie - többek között ezeket a nyugati szemmel ijesztőnek, Törökországban már-már megszokottnak mondható kijelentéseket tette kedden a Bloomberg TV-nek adott nyilatkozatában Recep Tayyip Erdogan, jelenlegi elnök.
Akár az összes deviza tranzakcióról adatokat kaphatna a török pénzügyminisztérium, ha elfogadják azt a törvényjavaslatot, amit hétfőn kezdett tárgyalni a parlament. A hatóságok tagadják, hogy komoly változásokat terveznének a devizapiacon, ha viszont élnek az eszközzel, az elég erős beavatkozás lehet.
Majdnem három éve nem volt olyan rossz negyedévük a feltörekvő devizáknak, mint amilyen most lehet, ha június végéig nem fordul nagyot a hangulat. Márpedig várhatóan nem fog, hiszen a jegybankárok lassan egyesített erővel zárják el a pénzcsapot. Ennek vesztesei pedig a legsérülékenyebb feltörekvő devizák lehetnek, közülük néhányat még egyedi sztorik is sújtanak.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A Munkáspárt már a választások előtt közölte, hogy erre készül.
Látványos átalakulásokat hozott 2008 a hazai ingatlanpiacon.
Már számos ország vezetője is gratulált az új elnöknek.
Az ÁKK vezére, az MNB vezető közgazdásza és a VIG befektetési igazgatója volt a Checklist hétvégi különkiadásának vendége.
Az ipar, a kiskereskedelem és a külkereskedelem sem alakult szépen.
Vezetéstechnikai szakértőt kérdeztünk.
