Többször utalt arra szerdai beszédében Recep Tayyip Erdogan török elnök, hogy országának most le kell nyelnie a keserű pirulát. Ez a gazdaságpolitikai fordulat mellett egy közelgő IMF-csomagot vetíthet előre – vélik friss elemzésükben a Commerzbank szakemberei.
Első ránézésre piacbarát hangot ütött meg szerdai parlamenti megszólalásában Recep Tayyip Erdogan török elnök, aki új alapokra helyezné országa gazdaságát, visszaszorítaná az inflációt és növelné a jegybanki devizatartalékot. Az elképzelésekből épp csak a konkrét intézkedések hiányoznak egyelőre, de a líra így is 3%-ot ugrott a beszéd után.
Évek óta megállíthatatlanul zuhan a török líra, pedig mostanra szinte az összes tartalékát felélte a jegybank a nemzeti deviza védelme érdekében. A friss gazdaságpolitikai személycserékkel sem látni egyelőre, hogy tudna ebből a helyzetből kikecmeregni Törökország, az egyetlen lehetséges menekülési utat ugyanis elutasítja az ország vezetése. Így viszont folytatódhat a lassú agónia, majd egyszer robbanhat a bomba.
Egy napnyi hallgatás után hétfő este végül a török államfői hivatal közleményben jelezte, hogy elfogadta Tayyip Erdogan államfő Berat Albayrak pénzügyminiszter váratlan lemondását. Albayrak Erdogan veje, aki nagyon szoros szövetségese volt eddig az államfőnek, sőt annyira „tolta őt” az államfő, hogy sokan már Erdogan utódját és a leendő AKP pártelnököt látták benne. Így az, hogy Albayrak az Instagramon jelezte vasárnap a lemondását, nagyon sokakat meglepett és hétfőre nagyjából az is összeállt, hogy miért.
Ritkán fordul elő, hogy egyetlen hétvége alatt távozik egy ország jegybankelnöke és pénzügyminisztere is, majd ezt közel 5%-os szárnyalással díjazza a piac a nemzeti deviza esetében. Egyelőre több olvasata is van a török válságnak, de az biztos, hogy nagyon nehéz helyzetben van az ország, mely lassan felélte devizatartalékát, de így sem sikerült eddig megállítania a líra zuhanását, és várhatóan a piac mostani türelme is csak napokig tart majd.
A gazdaságpolitika mindkét csúcsvezetőjének személyében változás állt be a hétvégén Törökországban, hiszen szombaton leváltotta a jegybankelnököt Tayyip Erdogan államfő, aztán vasárnap este egészségügyi okokra hivatkozva bejelentette távozását a 42 éves török pénzügyminiszter, aki egyébként történetesen Erdogan veje. Ezekre a feltehetően líraerősítést célzó lépésekre a török fizetőeszköz bő 2%-os ugrással reagált vasárnap este, az ázsiai piacok nyitása után. Az árfolyam erősödése mögött az a várakozás is állhat, hogy ezekkel az új személyekkel markáns jegybanki kamatemelés előtt nyílhat meg az út.
Az idei év egyik kétségtelenül nagy slágerterméke az arany, amelynek árfolyama eddig idén több, mint 23 százalékot emelkedett és ebbe már benne van az augusztusi 2000 dollár feletti csúcsokat követő korrekció is. A nemesfém kilátásai pedig hosszú távon továbbra is kiválóak, amit támogat az alacsony kamatkörnyezet és az inflációs aggodalmak is. Az aranykeresletnek azonban számos összetevője van és ezeket is érdemes figyelembe venni. A globális kereslet ugyanis jelentős mértékben csökkent, miközben a kínálat nem esett hasonló mértékben, ami intő jel is lehet rövidebb távon. Az arany tőzsdei kereslete azonban mindeközben közel háromszorosára nőtt, amit a befeketetők kielégíthetetlen étvágya hajt.
Felderített az Ukrán Biztonsági Szervezet, az SzBU egy bűnözői hálózatot, akik Ukrajnán keresztül három darab Sz-125-ös légvédelmi rakétarendszert akartak importálni külföldre – szúrta ki az erről szóló tájékoztatást a Jogalappal.
Az utóbbi napokban megint komoly eladói nyomás alá került a török líra, egyszerre több dolog is sújtja a devizát. Szerda reggelre 8,2 fölé emelkedett a dollárral szembeni árfolyam, és egyelőre nem látni, hol állhat meg az intenzív gyengülés. A Commerzbank szakemberei szerint csak egy újabb jelentős kamatemeléssel tudná stabilizálni a helyzetet a török jegybank.
Hétfőn arra kérte Erdogan elnök a török lakosságot, hogy bojkottálják a francia termékeket, a befektetők pedig szétverték a török lírát. A líra nap közben újabb mélypontra esett, 8,19-nél is járt a dollárral szemben.
Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn arra szólította fel országa lakosságát, hogy egyáltalán ne vásároljanak francia termékeket, miután Emmanuel Macron francia elnök erőteljesebb fellépést helyezett kilátásba az iszlamistákkal szemben Samuel Paty tanár brutális meggyilkolását követően.
Níkosz Déndiasz görög külügyminiszter felszólította az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg az EU-török vámunió teljes körű felfüggesztésének lehetőségét - közölte az ANA-MPA görög hírügynökség kormányzati forrásokra hivatkozva kedden.
Új fizetési módozatot fejlesztett egy török fintech: a Payguru lehetőséget adott felhasználóinak arra, hogy SMS-ben töltsék fel az utazási kártyáikat - írja a Financial Times.
Visszalépést jelent az Európai Unióhoz fűződő viszonylatában Törökország újabb, energetikai feltárást célzó terve - figyelmeztetett kedden Heiko Maas német külügyminiszter ciprusi látogatásán.
Egyeztetés folyik az orosz, az örmény és az azeri külügyminiszter moszkvai találkozójáról, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) társelnökeinek részvételével - jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Rekord mélypontra zuhant a török líra a dollárral szemben, miután felmerült annak lehetősége, hogy az Egyesült Államok szankcionálni fogja az ázsiai országot az örmény-azeri konfliktusban való beavatkozásért és az orosz Sz-400-as rakétarendszerek megvásárlásáért. A líra egyébként két éve szinte megállás nélkül szakad.
A Nyugat-Balkán országaiban az elvárt eredmények messze elmaradnak az uniós tagsági követelményektől, Törökország pedig távolodott az Európai Uniótól, ugyanis jelentős visszaesés történt a demokrácia, a jogállamiság, az alapvető jogok és az igazságszolgáltatás függetlensége területén - közölte az Európai Bizottság kedden.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Recep Tayyip Erdogan török elnök nemrég még világraszóló barátok voltak; olyannyira, hogy Erdogan még az amerikaiakkal is összerúgta a port, hogy orosz légvédelmi rakétarendszereket vásárolhasson. A Hegyi-Karabah régióban kirobbant konfliktusban viszont megint frontális ellentét bontakozott ki a két ország politikai érdekei közt: az oroszok hűteni, a törökök pedig fűteni próbálják a háborút. Nem ez az első eset mostanában, hogy Oroszország és Törökország egymásnak feszült, sőt, Líbiában és Szíriában a két ország (proxi-)katonái már nyíltan egymás ellen harcolnak. Nagyon úgy néz ki, hogy vége a Putyin-Erdogan barátságnak és a legújabb konfliktus azt bizonyítja, hogy a török elnök már nem fél páros lábbal sem belerúgni az oroszokba, ha külpolitikai érdekei ezt kívánják.