Megegyezés született Ankara és Moszkva között az Északnyugat-Törökországban létesítendő gázcsomópont kialakításáról. Recep Tayyip Erdogan a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Asztanában folytatott egyeztetései után tartott sajtótájékoztatót, melyen leszögezte, hogy a munkálatokat - a Gazprom orosz gázipari óriásvállalat szakértőivel közösen - azonnal megkezdik.
Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója csütörtökön késő este az egyik orosz állami televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy a megrongálódott Északi Áramlat gázvezetékek egy szakaszon várhatóan teljesen ki kell majd cserélni, miközben Oroszország a Fekete-tengeren és Törökországon keresztül tervezi a gázexport növelését. Az incidensek kivizsgálása jelenleg is folyamatban van. Oroszország nemzetközi terrorcselekménynek nevezte az esetet, ujjal mutogatva a Nyugatra, míg az Európai Unió szabotázsnak nevezte azt - írja a Reuters.
A török parlament csütörtökön vitatott törvénymódosítást fogadott el arról, hogy a jövőben három évig terjedő börtönnel sújthatják a hamis információkat terjesztő újságírókat és közösségimédia-felhasználókat.
A Kreml érdemi török közvetítési javaslatra számít Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök csütörtöki találkozóján az ukrajnai konfliktus ügyében - mondta szerdán Jurij Usakov, az orosz államfő külügyi tanácsadója.
A 2020-as Izrael és az Egyesült Arab Emírségek között létrejött békemegállapodás aláírása után sokan úgy vélték, hogy Szaúd-Arábia lesz a következő arab ország, amely normalizálja a kapcsolatokat Jeruzsálemmel. Zárt ajtók mögött a szaúdi királyi család már régóta tartja a kapcsolatot az izraeliekkel, szaúdi külügyminisztérium azonban tartja magát ahhoz, hogy Rijád addig nem ír alá békeszerződést Izraellel, amíg nem jön létre egy önálló palesztin állam. A szaúdi vezetés attól tart, hogy a kapcsolatok normalizálása ártana a királyi család megítélésének egy olyan országban, ahol a közvélemény továbbra is ellenséges érzéseket táplál Jeruzsálem irányába. Az arab uralkodókkal ellentétben, akik már évtizedekkel ezelőtt nyitni akartak Izrael felé, az arab közvélemény vonakodik az izraeli zsidókkal való érintkezéstől, nemhogy Izrael létjogosultságának elismerésétől. Így az arab vezetők következetesen tagadták, hogy izraeli kollégáikkal kapcsolatot tartanának, annak ellenére, hogy magánjelleggel gazdasági, biztonsági és egyéb ügyekben évek óta folynak komoly egyeztetések.
Törökországi lapértesülések szerint Isztambul arra törekszik, hogy tárgyalásokat szervezzen Oroszország és a Nyugat között az orosz-ukrán háború ügyében.
A pápai katonai reptéren tett látogatást csütörtökön David Pressman, az Egyesült Államok új budapesti nagykövete, aki reményét fejezte ki, hogy Washingtonnak nem kell nyomást gyakorolni Budapestre a finn és a svéd NATO-csatlakozás ratifikálása érdekében – írja a 444.
Hiába az oroszok múlt heti népszavazása, az ukrán csapatok Luhanszk és Herszon megyékben is folytatják az előretörést, miközben újabb fegyverszállítmányok, köztük HIMARS rakéták és egy Törökországban gyártott hadihajó érkezését is várják Kijevben. Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz-ukrán háború kitörése óta számos ország küldött már különféle fegyvereket az ukrán csapatoknak, ezek azonban főleg szárazföldi járművek és tüzérségi eszközök voltak. Isztambulban azonban vasárnap egy olyan eszköz került átadásra, melyből az orosz támadás óta még nem kapott Kijev: egy vadonat új, Ada-osztályú korvett, a Hetman Ivan Mazepa.
Tovább emelkedett szeptemberben a török infláció, a 83,45%-os éves áremelkedés új 24 éves csúcsot jelent. Közben a török elnök továbbra is a magas kamatokat tartja a legfontosabb ellenségnek, vagyis folytatódhat a kamatok csökkentése.
Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó vasárnap Isztambulban találkozott Tayyip Erdogan főtanácsadójával, Ibrahim Kalinnal, és megbeszélést folytattak Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának előrehaladásáról - közölte közleményében a Fehér Ház.
Svédország újra engedélyezte fegyverek és harci felszerelések eladását Törökországnak - közölte pénteken a stratégiai termékek ellenőrzéséért felelős svéd hivatal (ISP).
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán újabb telefonbeszélgetést folytatott Recep Tayyip Erdogan török államfővel, amelynek során elsősorban az oroszokkal a közelmúltban véghez vitt fogolycseréről, a zaporizzsjai atomerőmű körüli helyzetről és a megszállt ukrajnai területeken Moszkva által megrendezett népszavazásokról folytattak eszmecserét - közölte az ukrán elnöki iroda.
Három török állami bank döntött az orosz Mir fizetési rendszer leállítása mellett, amely egy újabb példája annak, hogyan kényszerítik a nyugati szankciók az országokat arra, hogy elhatárolódjanak Moszkvától - írja a Bloomberg.
Törökország hétfőn közölte, hogy Malajzia és Indonézia élénk érdeklődést mutatott fegyveres drónok vásárlása iránt a török Baykar védelmi cégtől, amely több országnak is szállított már fegyvereket drónok harctéri sikerei után.
Dimitrij Peszkov Kreml-szóvivő augusztus végén álhírnek nevezte azokat az amerikai hírszerzési információkat, melyek szerint Oroszország nagy mennyiségű katonai drónt vásárolt a Közel-Kelet renegátállamától, Irántól. Két hétre rá becsapódtak Kupjanszk térségében az első, orosz haderő által kezelt Sahed-136-os típusú kamikaze-drónok, azóta pedig szinte naponta érkeznek a felvételek az iráni robotgépek ukrajnai „szerepléséről.” Bár Irán hadiiparát régóta bénító szankciók korlátozzák, a perzsa állam drónipara meglepően fejlett, Oroszország pedig kritikus időpontban jutott hozzá a modern háborúkban döntő szerepet játszó drónképességhez.
A török jegybank 13 százalékról 12 százalékra csökkentette az irányadó, egyhetes repokamatot csütörtökön annak ellenére, hogy húszéves csúcson van az infláció.