A kamatok tetőzéséről és a szórványos banki kamatcsökkentésekről szól eddig az idei év a magyar lakáshitelpiacon. A 8 és 11 százalék között szóródó piaci kamatok továbbra is borzasztóan magasak a hitelfelvevők számára, a bankok viszont nem nyernek sokat rajtuk. Megnéztük a legjobb ajánlatok törlesztőrészletét, hiszen a piaci visszaesés ellenére sokan érezhetik úgy még most is, hogy hitelből költöznének új otthonba.
Sokszor felvetődik a kérdés, miért lehetséges az, hogy a bankok akár a felvett hitelösszeg dupláját is visszakérik, holott a kamat csak 8-10 százalék körül mozog. Bár észszerű lenne azt gondolni, hogy ilyenkor a hitel teljes költsége száz százalék, ami nem igazán van összhangban a kamattal, a valóságban ez a dolog nem ilyen egyszerű. Ebben a cikkben azt vesézzük ki, hogy mitől függ a hitelek teljes visszafizetendő összege, és miként tudjuk azt csökkenteni – még ha nem is mindig éri meg igazán.
Úgy tűnik, a lakáshitelek mellett a személyi kölcsönök kamata is mostanában tetőzött, ennél drágábban már csak jelentős piaci feszültségek kialakulása esetén fogják nyújtani e szabad felhasználású hiteleiket a bankok. A lakosság mintegy 1250 milliárd forinttal tartozik személyi kölcsön formájában a bankoknak, a kereslet visszaesése pedig jóval kisebb, mint a lakáshiteleknél, köszönhetően az infláció pozitív hatása mellett annak is, hogy a törlesztőrészlet kamatérzékenysége e hiteleknél jóval alacsonyabb. Megnéztük a bankok legjobb ajánlatait is.
Tavaly november óta jórészt stagnálnak a referenciakamatok Magyarországon, és az amerikai bankcsőd friss fejleményei sem adtak határozott irányt. Az újonnan elérhető lakáshitelek sem drágultak tovább idén, pedig 1-2 százalékpontos kamatemelés bőven benne volt még a pakliban. A legmagasabban árazó nagybankokat, a K&H-t, az OTP-t és az Erstét leszámítva mintha aktív piacszerzésre, vagy inkább az aktivitásuk (úgy-ahogy lehetséges) fenntartására próbálnák megragadni a több mint 60%-os keresletzuhanással sújtott üzleti környezetet a hitelintézetek. Szórványosan, de már kamatcsökkentések is előfordulnak. Nagy átlagban így is másfélszer akkorák a törlesztőrészletek, mint a kamatemelések megindulása előtt, és a 9-10%-os kamatok a legkevésbé sem vonzóak a hitelfelvevőknek, de jó bankválasztással sokat lehet nyerni, ebben is segítünk az alábbiakban.
Végtörlesztett hitelekről küldött ki tévesen sms-eket a K&H Bank - értesültünk egy olvasónktól.
Sokaknak rémlik közgazdasági tanulmányaikból, hogy az infláció a megtakarítóknak rossz, a hiteladósoknak viszont jó, hiszen a megtakarítások és az adósságok (reál)értékét egyaránt csökkenti a drágulás. Utánagondoltunk, miként érvényesülhet ez az összefüggés a hazai lakossági hitelek esetében, és milyen megszorításokkal érvényes az állítás.
Ami 5 éves kamatperiódus mellett egy évvel ezelőtt még átlagosan 3,6% volt, az most 8,4%. Ami pedig 10 éves kamatperiódus mellett egy éve átlagosan 4,1% volt, az most 8,0%. A Pénzcentrum kalkulátora segítségével megnéztük a bankok legfrissebb lakáshitel-ajánlatainak kamatát.
Szép lassan eltűnnek a 8% alatti lakáshitelkamatok is a bankok piaci kínálatából, és megjelennek a 10% felettiek. Számításaink szerint átlagosan már több mint 40%-kal magasabb a törlesztőrészlete egy új lakáshitelnek, mint tavaly ilyenkor. A lakáshitelkamatok emelkedése azonban nem áll meg: 2-3 hónapos csúszás figyelhető meg az átárazásban, és a bankközi kamatok már ennél is másfélszer nagyobb, évi több mint 60%-os törlesztőrészlet-emelkedést indokolnának a törlesztőrészletekben. A korábbi 120 ezres törlesztőrészletű lakáshitel csaknem 200 ezres havi teherrel lesz elérhető hamarosan. Érdemes igyekezni tehát a hitelfelvétellel, de nagyon nem biztos, hogy a minél hosszabb kamatperiódust éri meg választani.
Az MNB újabb kamatemelései következtében már 12-13 százalékon áll a BUBOR, vagyis a budapesti bankközi kamatláb, amire utoljára 2004-ben volt példa. A kamatstop nélkül így már átlagosan mintegy 40%-kal lenne magasabb az augusztusi fordulónappal rendelkező lakáshitelek törlesztőrészlete a tavaly ilyenkorinál. Az év végéig meghosszabbított kamatstop számláját a bankok fizetik, így azonnali átárazódást feltételezve évesítve már 150 milliárdjukba fáj a kormányzati intézkedés. A kamatstop kivezetése viszont egyre nagyobb sokk lenne a lakosságnak.
Tavaly július óta 700, a törlesztési moratóriumhoz kötődő ügyfélpanaszt, vitarendezési kérelmet kezelt az MNB ügyfélszolgálata és a jegybankban működő Pénzügyi Békéltető Testület. Az MNB ősszel zárhatja le témavizsgálatát, amelyben 16 pénzügyi intézménynél tekinti át, hogy azok megfeleltek-e a moratórium jogszabályi előírásainak. A még a fizetési stopban lévőknek – ha anyagi körülményeik megengedik – érdemes ismét megkezdeni a hiteltörlesztést - írja az MNB közleményében.
Az MNB csütörtöki kamatemelése lényegében eldöntötte, hogy rövid időn belül ismét beköszönt a kétszámjegyű lakáshitelkamatok kora Magyarországon a friss hitelfelvevők számára. Márpedig egy 12%-os, húszéves lakáshitelnek kétszer akkora lesz a törlesztőrészlete, mint egy ugyanolyan 3%-osé. Legutóbb 2012-ben, vagyis éppen egy évtizeddel ezelőtt alakultak 10% felett a kamatok, nem is volt nagy a kereslet akkor a lakáshitelekre. A banki átárazás azonban „szerencsére” lassú: ebben a pillanatban még „csak” 7,5-7,8% körüli piaci átlagkamattal lehet hitelkérelmet benyújtani a bankoknál a kamatkörnyezet által indokolt 9,7-10,5% helyett. A lakásárcsökkenés valószínűsége is alacsony, aki tehát lakást venne, annak nem éri meg várnia a hitelfelvétellel.
Jelen állás szerint június 30-áig tart a kamatstop, amely 330 ezer jelzáloghiteles háztartást védett az első félévben. Kivezetésével átlagosan ötödével ugranának meg a törlesztőrészletek, ha viszont fennmarad, idén akár 100 milliárd forintjába is kerülhet a bankoknak. Bonyolítja a helyzetet, hogy időközben a fix kamatozású hiteleket is fenyegeti a kamatkockázat: 133 ezer ilyen adósnak is kamatperiódust vált a hitele valamikor 2021 és 2023 közepe között. A kormány akár napokon belül dönthet a kamatstop sorsáról, többféle javaslatot fontolóra vehet.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének csütörtöki adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy Oroszország ukrajnai háborúja maga alá temetheti Tunéziát. Az ország abból a szempontból is érdekes, hogy a 2011-es arab tavasz után sokáig úgy tűnt, hogy ez lesz az egyetlen olyan állam, ahol sikerül elérni a teljes demokratikus átalakulást. A témával kapcsolatban Kiss Csaba, a Portfolio Globál rovatának elemzője volt a vendégünk. Az adás második felében Palkó Istvánt, lapunk Pénzügy rovatának vezető elemzőjét kérdeztük a hazai lakáshitelekről, ugyanis az elmúlt egy évben radikálisan megemelkedtek a törlesztőrészletek, a drágulásnak ráadásul még közel sincs vége.
Az egy évvel ezelőtti 3,4-3,8 százalékról 7,3-7,5 százalékra emelkedett mára az újonnan felvehető lakáshitelek átlagkamata a banki ajánlatokban. A kamatemelkedésnek nincs vége: a Portfolio számításai szerint a bankközi kamatlábak már 8,0-8,5 százalék közötti átlagkamatokat indokolnának, az évezred ma közzétett legmagasabb inflációs adata pedig további emelkedést valószínűsít. 30-40 százalékkal magasabb törlesztőrészlettel szembesülnek a friss érdeklődők a tavaly ilyenkor hitelt felvevőkhöz képest, hamarosan azonban 50 százalék fölé mehet az éves emelkedés.
A lakossági nem teljesítő hitelek inkább 2024-ben, míg a vállalati nem teljesítő hitelek már 2023-ban tetőzhetnek Magyarországon – mondták el várakozásaikat a Portfolio Hitelezés 2022 konferenciájának nem teljesítő hitelekről szóló panelbeszélgetésének résztvevői. A szakértők szerint sok minden hatással lehet a fizetési hajlandóságra, de kiemelték a munkanélküliség és a reáljövedelem alakulását.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk napi podcastjének csütörtöki adása. A mai műsor első részében Palkó Istvánt, a Portfolio pénzügy rovatának vezető elemzőjét kérdeztük arról, hogy kiket érinthet Virág Barnabás MNB alelnök mai javaslata a kamatstop meghosszabbításáról, és hogyan változnának a törlesztőrészletek az intézkedés nélkül. Ezután a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban május 29-ig megtekinthető 40.Magyar Sajtófotó Kiállítás kurátorával és rendezőjével, Bánkuti Andrással beszélgetünk a kiállításról és a magyar sajtófotózás helyzetéről.
Hamarosan érkezik a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A műsor első részében arról lesz szó, hogy milyen hatásai lennének annak a felvetésnek, melyről Virág Barnabás, az MNB alelnöke beszélt egy mai konferencián a változó kamatozású jelzáloghitelekkel kapcsolatban. Ezután a 40.Magyar Sajtófotó Kiállítás kurátorával beszélgetünk, egyebek mellett a hazai sajtófotózás jelenlegi helyzetéről és jövőjéről.
A legsérülékenyebb csoportokat érintő, célzott meghosszabbításra lenne szükség a kamatstop esetében – jelentette ma be az MNB alelnöke a jegybank javaslatát a Világgazdaság konferenciáján. Ha abból indulunk ki, hogy a kormány részéről eddig a kamatstop július 1-je utáni meghosszabbítása lehetett a legvalószínűbb terv, akkor igazán előremutató és árnyalt megközelítést mutat a jegybank ötlete, de vannak más, talán még nem teljesen irreális javaslatok is, például a tömeges fixesítésről szólók.
Tovább robognak a lakásárak Magyarországon, így akik először vesznek lakást, vagy értékesebb ingatlanba költöznek, azok nagyobb összegű hitelt kénytelenek felvenni most, mint korábban. Csakhogy a kamatok és velük együtt a törlesztőrészletek is felfelé vágtatnak, így nemhogy a nagyobb, már a változatlan hitelösszeget is egyre nehezebb bevállalni a szerényebben növekvő havi keresetből. Megnéztük, hogy mennyivel kisebb hitelösszeget tud felvenni mostanában egy átlag- illetve egy mediánkeresetű hitelfelvevő, mint az elmúlt években, és azt találtuk, hogy egészen nagy, 20-30%-os az éves visszaesés a felvehető hitelösszegben. A hitelezhetőség tömeges romlása érzékelhetően visszavetheti a lakásvásárlói keresletet és a hitelkihelyezéseket is az előttünk álló időszakban, miközben már a zöldhitel sem kínál egérutat.
Egyre nehezebb elképzelni, mit fog kezdeni a kormány a 470 ezer családot érintő kamatstoppal, ha június 30-án lejár, úgy elszálltak ugyanis időközben a bankközi kamatok, hogy a nyár és az ősz folyamán tömegével szembesülnének bőven 30% feletti törlesztőrészlet-emelkedéssel is a jelzáloghitelesek a kamatstop kifutása esetén, amire a devizahiteles kataklizma óta nem volt példa. Addig a bankok állják a több tízmilliárdos számlát, ami nekik is egyre terhesebb.
Az exit pollok alapján.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Emellett kiemelte, hogy országa nem a fegyverek tesztpályája.
Izrael még októberben hajtott végre széleskörű támadást az ország ellen.
A stájerországi tartományi választásokon.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
