Több mint 3 millió brit jelzáloghitelesnek ugorhat meg jelentősen, havi 200 font, vagyis 88 ezer forint fölötti mértékben a törlesztőrészlete a következő két és fél évben – figyelmeztetett pénzügyi stabilitási jelentésében a Bank of England.
A lakáspiac 9 éves, a lakáshitelezés 7 éves mélypontra került idén Magyarországon, az élénkülés jelei még nem látszanak. Miközben az MNB irányadó kamata 2 százalékponttal csökkent, az aktuálisan elérhető lakáshitelkamatok nagy átlagban csak 0,4 százalékponttal kerültek lejjebb január óta, és még most is 9% körül járnak. Másfélszer akkora havi törlesztőrészlet vár most a hitelfelvevőkre, mint két éve, a kamatemelések kezdetén. Megnéztük a bankok friss ajánlatait, személyre szabott kalkulációhoz pedig a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.
Májusban és júniusban is kamatot csökkentett az MNB, ennek köszönhetően lefordultak a csúcsról a bankközi kamatok is. A jegybank által ma közzétett, a jelzáloghitelek szempontjából mérvadó BUBOR-adatok alapján azonban még így is 16-18 százalékra ugrana a változó kamatozású jelzáloghitelek kamata, ha június 30-án lejárna a kamatstop intézkedés, ahogy korábban szó volt róla. Legutóbbi elemzői felmérésünkből kiindulva viszont csak a jövő év első felében várható az - egyébként idén év végéig meg is hosszabbított - intézkedés kivezetése, de ez nem fogja megóvni a törlesztőrészletek megugrásától a hiteladósokat. Sőt, mivel nem a kivezetés időzítése dönti el, mennyire ugorhatnak meg a törlesztőrészletek, sokaknak akár olyan magas is lehet az adósságszolgálatuk jövőre, mintha most vezetnék ki az intézkedést.
Közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy a jelzáloghitel-válság idén 1,2 millió brit család megtakarításait nullázhatja le, sokakat pedig fizetésképtelenségbe is taszíthat – írja a Yahoo Finance.
Szerencsére az autóvásárlásról akkor sem kell lemondanod, ha nem áll rendelkezésedre elegendő készpénz a vásárláshoz, ugyanis több finanszírozási forma közül is választhatsz, ha új gépjárművet vennél. Cikkünkben a két leggyakoribb finanszírozási formát, a fedezet nélküli személyi kölcsönt és a pénzügyi lízinget hasonlítjuk össze, és megnézzük, magánszemélyként van-e más lehetőség autó megvásárlására.
Nem sok látszik egyelőre az MNB múlt havi kamatcsökkentéséből a lakáshiteleknél, év eleje óta mindössze néhány tized százalékponttal ment lejjebb a hitelek kamata. Ha valaki nincs elég megtakarítása a vásárlásra, és most szeretne felvenni 20 millió forint lakáshitelt 20 évre, akkor piaci kamatozás mellett nagy átlagban még mindig 184 ezer forintos törlesztőrészlettel kell kiegyeznie, szemben a két évvel ezelőtti 122 ezer forinttal. Megnéztük a bankok aktuális ajánlatait, a költözők számára személyre szabott kalkulációhoz pedig a Pénzcentrum kalkulátorát javasoljuk.
A hitelpiac hatékony és zökkenőmentes működése érdekében az MNB rendszeresen felülvizsgálja az adósságfék szabályozás előírásait. Az idei évi felülvizsgálat eredményeként a jegybank az inflációs folyamatokra és az elmúlt évek bérdinamikájára tekintettel 2023. július 1-jétől a magasabb jövedelemarányos eladósodottságot engedő jövedelmi küszöbérték, valamint kisösszegű hitelekre vonatkozó, az adósságfék szabályok alkalmazhatósága alóli kivételszabály küszöbérték megemeléséről döntött - olvasható az MNB közleményében.
Fennmarad a kamatstop, amíg nem csökken 10% alá az alapkamat, és legalább részben megmaradhatnak jövőre is az extraprofitadók – derült ki a mai Kormányinfón. A kamatstopos döntés becslésünk szerint még legalább 70 milliárdjába, az adóügyi pedig jövőre akár több mint 200 milliárdjába is kerülhet a bankszektornak. Bár a kamatstopos ügyfelek számára jó hír a kamatstop meghosszabbítása, ezzel együtt szinte biztossá vált, hogy jelentősen emelkedni fognak a törlesztőrészletek akkor, amikor tényleg kivezeti majd a kormány az intézkedést, hiszen nem azon a kamatszinten vezetik ki, ahol bevezették. Sőt, lehetnek olyanok, akik akár 20%-ot megközelítő lakáshitelkamatot fognak fizetni még a kamatstop kivezetése utáni hónapokban is. Mutatjuk, miért.
Most már öt hónapja alig mozdul a budapesti bankközi kamatláb (BUBOR), az MNB tegnapi kamatcsökkentésére is csak minimálisan rezdült. A változó kamatozású hitellel rendelkezők számára ez azt jelenti, hogy ma is 17-19 százalék körüli kamatot kellene fizetniük, ha nem lenne érvényben a kormányzati kamatstop, amely jelen állás szerint június 30-áig tart. Megnéztük, mennyivel ugranának meg a törlesztőrészletek, ha a mostani piaci kamatszintek mellett eltörölnék az intézkedést.
A kamatok tetőzéséről és a szórványos banki kamatcsökkentésekről szól eddig az idei év a magyar lakáshitelpiacon. A 8 és 11 százalék között szóródó piaci kamatok továbbra is borzasztóan magasak a hitelfelvevők számára, a bankok viszont nem nyernek sokat rajtuk. Megnéztük a legjobb ajánlatok törlesztőrészletét, hiszen a piaci visszaesés ellenére sokan érezhetik úgy még most is, hogy hitelből költöznének új otthonba.
Sokszor felvetődik a kérdés, miért lehetséges az, hogy a bankok akár a felvett hitelösszeg dupláját is visszakérik, holott a kamat csak 8-10 százalék körül mozog. Bár észszerű lenne azt gondolni, hogy ilyenkor a hitel teljes költsége száz százalék, ami nem igazán van összhangban a kamattal, a valóságban ez a dolog nem ilyen egyszerű. Ebben a cikkben azt vesézzük ki, hogy mitől függ a hitelek teljes visszafizetendő összege, és miként tudjuk azt csökkenteni – még ha nem is mindig éri meg igazán.
Úgy tűnik, a lakáshitelek mellett a személyi kölcsönök kamata is mostanában tetőzött, ennél drágábban már csak jelentős piaci feszültségek kialakulása esetén fogják nyújtani e szabad felhasználású hiteleiket a bankok. A lakosság mintegy 1250 milliárd forinttal tartozik személyi kölcsön formájában a bankoknak, a kereslet visszaesése pedig jóval kisebb, mint a lakáshiteleknél, köszönhetően az infláció pozitív hatása mellett annak is, hogy a törlesztőrészlet kamatérzékenysége e hiteleknél jóval alacsonyabb. Megnéztük a bankok legjobb ajánlatait is.
Tavaly november óta jórészt stagnálnak a referenciakamatok Magyarországon, és az amerikai bankcsőd friss fejleményei sem adtak határozott irányt. Az újonnan elérhető lakáshitelek sem drágultak tovább idén, pedig 1-2 százalékpontos kamatemelés bőven benne volt még a pakliban. A legmagasabban árazó nagybankokat, a K&H-t, az OTP-t és az Erstét leszámítva mintha aktív piacszerzésre, vagy inkább az aktivitásuk (úgy-ahogy lehetséges) fenntartására próbálnák megragadni a több mint 60%-os keresletzuhanással sújtott üzleti környezetet a hitelintézetek. Szórványosan, de már kamatcsökkentések is előfordulnak. Nagy átlagban így is másfélszer akkorák a törlesztőrészletek, mint a kamatemelések megindulása előtt, és a 9-10%-os kamatok a legkevésbé sem vonzóak a hitelfelvevőknek, de jó bankválasztással sokat lehet nyerni, ebben is segítünk az alábbiakban.
Végtörlesztett hitelekről küldött ki tévesen sms-eket a K&H Bank - értesültünk egy olvasónktól.
Sokaknak rémlik közgazdasági tanulmányaikból, hogy az infláció a megtakarítóknak rossz, a hiteladósoknak viszont jó, hiszen a megtakarítások és az adósságok (reál)értékét egyaránt csökkenti a drágulás. Utánagondoltunk, miként érvényesülhet ez az összefüggés a hazai lakossági hitelek esetében, és milyen megszorításokkal érvényes az állítás.
Ami 5 éves kamatperiódus mellett egy évvel ezelőtt még átlagosan 3,6% volt, az most 8,4%. Ami pedig 10 éves kamatperiódus mellett egy éve átlagosan 4,1% volt, az most 8,0%. A Pénzcentrum kalkulátora segítségével megnéztük a bankok legfrissebb lakáshitel-ajánlatainak kamatát.
Szép lassan eltűnnek a 8% alatti lakáshitelkamatok is a bankok piaci kínálatából, és megjelennek a 10% felettiek. Számításaink szerint átlagosan már több mint 40%-kal magasabb a törlesztőrészlete egy új lakáshitelnek, mint tavaly ilyenkor. A lakáshitelkamatok emelkedése azonban nem áll meg: 2-3 hónapos csúszás figyelhető meg az átárazásban, és a bankközi kamatok már ennél is másfélszer nagyobb, évi több mint 60%-os törlesztőrészlet-emelkedést indokolnának a törlesztőrészletekben. A korábbi 120 ezres törlesztőrészletű lakáshitel csaknem 200 ezres havi teherrel lesz elérhető hamarosan. Érdemes igyekezni tehát a hitelfelvétellel, de nagyon nem biztos, hogy a minél hosszabb kamatperiódust éri meg választani.
Az MNB újabb kamatemelései következtében már 12-13 százalékon áll a BUBOR, vagyis a budapesti bankközi kamatláb, amire utoljára 2004-ben volt példa. A kamatstop nélkül így már átlagosan mintegy 40%-kal lenne magasabb az augusztusi fordulónappal rendelkező lakáshitelek törlesztőrészlete a tavaly ilyenkorinál. Az év végéig meghosszabbított kamatstop számláját a bankok fizetik, így azonnali átárazódást feltételezve évesítve már 150 milliárdjukba fáj a kormányzati intézkedés. A kamatstop kivezetése viszont egyre nagyobb sokk lenne a lakosságnak.
Tavaly július óta 700, a törlesztési moratóriumhoz kötődő ügyfélpanaszt, vitarendezési kérelmet kezelt az MNB ügyfélszolgálata és a jegybankban működő Pénzügyi Békéltető Testület. Az MNB ősszel zárhatja le témavizsgálatát, amelyben 16 pénzügyi intézménynél tekinti át, hogy azok megfeleltek-e a moratórium jogszabályi előírásainak. A még a fizetési stopban lévőknek – ha anyagi körülményeik megengedik – érdemes ismét megkezdeni a hiteltörlesztést - írja az MNB közleményében.
Az MNB csütörtöki kamatemelése lényegében eldöntötte, hogy rövid időn belül ismét beköszönt a kétszámjegyű lakáshitelkamatok kora Magyarországon a friss hitelfelvevők számára. Márpedig egy 12%-os, húszéves lakáshitelnek kétszer akkora lesz a törlesztőrészlete, mint egy ugyanolyan 3%-osé. Legutóbb 2012-ben, vagyis éppen egy évtizeddel ezelőtt alakultak 10% felett a kamatok, nem is volt nagy a kereslet akkor a lakáshitelekre. A banki átárazás azonban „szerencsére” lassú: ebben a pillanatban még „csak” 7,5-7,8% körüli piaci átlagkamattal lehet hitelkérelmet benyújtani a bankoknál a kamatkörnyezet által indokolt 9,7-10,5% helyett. A lakásárcsökkenés valószínűsége is alacsony, aki tehát lakást venne, annak nem éri meg várnia a hitelfelvétellel.
Napközben különösen a brit piacokon lehetnek nagyobb kilengések a választások miatt.
Új szabályok vonatkoznak majd a kisértékű területekre.
A rendkívüli áremelkedés üteme azonban már érezhetően lassul.
Farkas András cikkének második része.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
