Ha a távhőkasszában két hónapot meghaladó fedezethiány kalkulálható a 2021-2022-es fűtési szezonban, akkor egy új eljárásrend megteremtésével kell ezt a fedezethiányt megszüntetni – derül ki a legfrissebb Magyar Közlönyben megjelent ITM-rendeletből. Ez gyakorlatilag azt is tartalmazza, hogy az idei, tehát még 2021-es költségvetés terhére legfeljebb 33 milliárd forintot ki lehet fizetni a távhőkassza kompenzációs előlegeként.
Annyira jelentős volt a Győr-Szol Zrt. földgáz többletfogyasztása a szerződésben rögzítetthez képest, hogy az elszálló piaci gázárak mellett „nem lehetett meghagyni az eredeti kereteket, mert az tovább növelte volna a veszteségeinket, illetve a többi ügyfelünk ellátásbiztonsági kockázatait”, és végül ezért kényszerültünk felmondani a gázszerződést – jelezte a Portfolio-nak Jellen Kornél. A Global NRG Zrt. igazgatóságának elnöke elárulta, hogy rövidesen elkezdődik az a 7 napos periódus, amelyen belül a győri távhőszolgáltatónak vagy egy másik földgázkereskedővel kell szerződnie a távhővellátás folytatásához, vagy az Energiahivatalnak kell kijelölnie valakit. Azt megnyugtatásként ő is megerősítette, amit mi is kiemeltünk a hétvégi cikkünkben, hogy a 25 ezer érintett háztartásban biztosan zavartalanul folytatódik a távhőellátás, azaz lesz fűtés.
Felmondta a Global NRG Zrt. a győri távhőszolgáltató, a Győr-Szol gázszerződését, amely jövő héttől válik hatályossá, így onnantól hét napja van a 25 ezer lakást fűtő cégnek, hogy új gázkereskedőt találjon - írja a Telex. Az érintett háztartásokban biztosan lesz fűtés, a távhős cég viszont az eddigi szerződéséhez képest ötszörös áron lehet kénytelen gázt vásárolni, ami a városnak akár 5 milliárd forint plusz költséget is okozhat, ezért valószínűleg állami segítséget kér majd. Ha viszont nem sikerül 7 napon belül új gázkereskedőt találnia, akkor szintén az állam léphet közbe a távhős cég átvételén keresztül.
A szokásostól kicsit eltérő időben, csütörtök 12:00 órára hirdették meg a Kormányinfót.
Miután Gulyás Gergely kancelláriaminiszter egyértelmű állami segítséget ígért a távhőszektornak az elszálló gázárak miatt, illetve a MET Csoport kereskedelmi igazgatója a Portfolio-nak dominószerű bedőlések lehetőségére figyelmeztetett az energiakereskedők között, ma arról ír a 444.hu, hogy a gázmotoros cégek nyerészkedése miatt tucatnyi város önkormányzata a távhőhöz szükséges gázellátási szerződése felmondásának határán áll, ami télen ellátási zavarokhoz vezethet. A patthelyzetből lehet, hogy az állam közbelépése jelenti majd a kiutat, azaz éppen olyasmi, amit a múlt héten nyílt levélben kért a székesfehérvári polgármester (akinek városát szintén érinti a gázkereskedői szerződés felmondásának lehetősége): az állami egyetemes szolgáltatás alá menekülhetnek a távhőcégek is.
Az elszálló gáz- és áramárak hatalmas többletköltséget okoznak az önkormányzati tulajdonban álló közszolgáltató cégeknek, ezért levélben arra kérte a kormányt a székesfehérvári polgármester, Cser-Palkovics András, hogy legalább átmeneti időre ezek a közszolgáltató cégek, így például a távhő- és víziközmű cégek is bemehessenek az egyetemes szolgáltatói körbe, azaz hatóságilag meghatározott, rezsicsökkentett, áron tudjanak gázhoz és áramhoz jutni. Nem világos azonban, hogy ezt a lehetőséget pontosan hogyan, az energiaigény mely részére kéri a polgármester például a távhőcégeknél.
Nagyon fontos információkat osztott meg a mai Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arról, hogy a Portfolio által elsőként megírt önkormányzati-egyházi bemenekülés a rezsicsökkentés ernyője alá mekkora költségvetési terhet jelenthet majd az államnak áttételesen és arra is utalt, hogy rövidesen bejelentik a távhőszektor állami megsegítését is. Utalt az ipari fogyasztók egyetemes szolgáltatási körből való energiafogyasztására is, de részleteket nem mondott, illetve arra is utalt, hogy az egyes szektorok múltbeli nyereségétől és a magas árak tartósságától is függ, hogy mely szektorokban lehet még esetleg állami segítség.
Megjelent a hivatalos kormányzati pályázati oldalon a „Távhőszolgáltatók megújuló alapú helyi hőigény fejlesztéseinek kielégítése” című (KEHOP-5.3.4 kódszámú) felhívás, amelynek tervezett keretösszege 19,6 milliárd forint, az uniós támogatási rész a Kohéziós Alapból jön és várhatóan három projektet támogatnak majd.
Románia számos városában jelentősen drágulhat a távhő, miután annak előállítása csaknem kétszer nagyobb lesz november és március között a román energiaár-szabályozó hatóság által jóváhagyott új hőenergia-tarifák alapján.
Az elmúlt években a világpiaci gáz- és áramárak akár 45-50%-kal is alacsonyabbak voltak a magyar lakosság által fizetett, a rezsicsökkentéssel fixált áraknál, így tehát a nagy állami cégek és az állam jelentős tartalékot képezhetett a most elszálló árak kompenzálására, de erősen kérdéses, hogy ez a korábbi puffer, illetve költségvetési tartalék ott van-e még, így végülis ezt a drámai energiaár emelkedést „újabb adók formájában mi fogjuk megfizetni” – fejtette ki az ATV Start című műsorában Holoda Attila.
„Fontos ügyeket tárgyaltunk a ma délutáni Gazdasági Kabinet ülésen. … Az energiaszektorban végbement változások miatt elfogadtunk egy energetikai törvényeket módosító csomagot. Ezek is hamarosan parlament elé kerülnek” – utalt rá csütörtök délutáni Facebook-posztjában Varga Mihály pénzügyminiszter. Információink szerint az energetikai csomag a távhőkasszával kapcsolatos módosítást takarja, ami azért vált szükségessé, mert az elszálló világpiaci gázárak, illetve a lakosság felé fix, rezsicsökkentett árak különbsége hatalmas nyomás alá helyezte a távhő szektort, így az ágazat kompenzálására szolgáló kasszát jócskán, nagyjából a duplájára meg kell emelni.
A magas energiaárak megmutatták, hogy jó az a magyar árrendszer, amely a rezsicsökkentést lehetővé teszi, ugyanis más európai országok lakosaitól eltérően a magyar fogyasztók semmit sem éreznek a hatalmas gázár-emelkedésből - jelentette ki Palkovics László innovációs és technológiai miniszter hétfőn Brüsszelben.
Az elszálló európai gázárak az itthoni távhőtermelői és szolgáltatói piacon is jelentős feszültségeket okoznak: erre utal, hogy gazdasági okokra hivatkozva egy szolnoki távhőtermelő és szolgáltató cég péntektől visszaadta az engedélyét, így szintén péntektől, azaz október 15-től egy új céget kellett kijelölnie a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak (MEKH) az ellátás folyamatosságának biztosítására. A kijelölt cég földrajzilag teljesen máshol, Oroszlányban működik, ugyanis az MVM Oroszlányi Távhőtermelő és Szolgáltató Zrt.-ről (MVM OTSZ Zrt.) van szó – derül ki a MEKH honlapján pénteken megjelent közleményből.
A FŐTÁV folytatni kívánja a belváros távhőellátására és a hőkörzetek összekapcsolására irányuló projekteket. Vannak csatlakozók is, és a társaság szerint örvendetes, hogy többségük magánfejlesztés, ahol látják a távhő nyújtotta előnyöket.
Az ITM nemrég tett közzé pályázati felhívást, amely a geotermikus energia hasznosítását célzó tevékenységek magas költségigényű szakaszához ad forrást, pályázni a rendelkezésre álló hatmilliárd forintos keret erejéig lehet. Hosszú távú cél a meglévő hőtermelő és közösségi távfűtő rendszerek zöldítése is, ennek érdekében a teljes értékláncot támogatni kívánja a kormány. Ezek a támogatási konstrukciók még kidolgozás alatt vannak – mondta el Steiner Attila, az ITM körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára a Világgazdaságnak.
Együttműködési megállapodást írt alá a Főtáv és az izlandi Arctic Green Energy cégcsoport geotermikus távhőtermelő egységek létesítéséről. A beruházás évi 21 000 tonna CO2 kibocsátás-csökkenést eredményezhet a fővárosban. A budapesti távhőszolgáltatásban, ezáltal a főváros hőellátásában az első, nagyobb léptékű (akár 10-20 MWth kapacitású) geotermikus projekt valósulhat meg - szerepel a Főtáv közleményében.
Jelentősen korszerűsödött a Főtáv műszaki infrastruktúrája az összesen 1,46 milliárd forintos projektje megvalósulásával, amely a primer energia megtakarításon és üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkenésen túl az ellátásbiztonság javítását is eredményezi - ismertette a Főtáv Zrt. stratégiai igazgatója kedden a projektet záró online rendezvényen.
A Főtáv legújabb beruházásai nyomán sokkal tisztább lehet a levegő Budapesten. Egyre több irodaház és középület tér át erre, mert gazdaságilag megéri és segít enyhíteni a klímaváltozás negatív hatásait - mondta a cég vezetője a Portfolio konferenciáján.
A szakképzés totális átalakításával és az üzemeltetés, mint szakma sokkal jobb elfogadtatásával lehetne orvosolni a gondokat – hangzott el a Property Investment Forum 2019 eseményén.
Az OECD felmérése szerint Magyarországon hasonlóan súlyos a helyzet légszennyezettség terén, mint Kínában, de a KSH szerint is 8 ezer ember halálát okozta a rossz levegő 2017-ben. Budapest, mint a legsűrűbben lakott terület kiemelkedően rossz helyzetben van, és bár sokan főleg a közlekedési dugókat vádolják a tarthatatlan helyzet miatt, a közvélekedéssel ellentétben - legalábbis télen - legalább annyira tehető felelőssé a háztartások fűtése, mint az utakon pöfögő autók. Ha azonban a több tízezer kémény helyett, csak néhány, városszéli hőerőmű bocsátaná ki a szűrt és ellenőrzött füstöt, sokat javulhatna a helyzet. A 2022-re olyan hőgyűrűt építene ki a FŐTÁV a város körül, ami lehetővé tenné egy zöldebb alternatíva választását a háztartások számára. Dióhéjban ennek megvalósítására készül a Főtáv Zrt. - derült ki a Budapest PropTech Forumon.
Az orosz-ukrán háború legfontosabb eseményei percről percre számolunk be.
Feltartóztatták a tankert.
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
