Hihetetlen üteműre gyorsult Magyarországon az intézményrendszer által a pályázóknak kifizetett uniós támogatás: szerdáról mára ugyanis további 52 milliárd forintos ugrást mutat a kifizetési számláló. A megelőző két hétben a napi átlag még "csak" 13 milliárd forint volt, ez most a jelek szerint a duplájára gyorsult.
A 2007-2013-as uniós ciklus sikeres zárásával összefüggésben fontos figyelmeztetés jelent meg ma délelőtt a kormány hivatalos pályázati oldalán a Környezet és Energia Operatív Program kapcsán. Ennek lényege, hogy a pályázatok nyomán folyósított támogatási előlegek felhasználását idén év végéig mindenképpen szükséges igazolni benyújtott számlák formájában, különben vissza kell fizetni a pénzt.
A magáncsőd eljárásban részt vevők havi 25 ezer forintos állami támogatást is kaphatnak, amely a hitelük törlesztésére fordítható. A kérvényt a főhitelezőnek kell benyújtani, és az elbírálást is a bank végzi - derül ki a legfrissebb közlönyben megjelent kormányrendeletből.
Sokszor rebesgették, gyakran lehetett róla hallani, de mostanra teljesen egyértelművé vált, a norvégok valóban átalakítják az elektromos autók terjedése érdekében létrehozott ösztönző rendszerüket. Két bűne volt, túl jól működött és túl sokba került. Előbbi kijelentéssel nem lehet vitatkozni, hiszen Norvégia európai elektromos autó nagyhatalommá vált néhány év leforgása alatt. Ráadásul mára már minden ötödik újonnan forgalomba helyezett személyautója elektromos. Utóbbi állítás pedig nyilván csak viszonyítás kérdés. Az viszont vitathatatlan, hogy jelenleg kellő financiális ösztönzők hiányában az elektromos autózás terjedése korlátozott. Vagyis abban az esetben, hogyha a norvégok túlzottan belenyúlnak majd a jelenleg fenntartott rendszerükbe, az ártani fog az elektromos autózás terjedésének.
Mivel közeledik a 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklus pénzügyi zárásának idén év végi határnapja, szerettük volna egyben látni azt, hogy hogyan is alakult a magyar szervek által a pályázók felé teljesített kifizetések idősora 2007 óta. Igencsak látványos, igaz csak éves, adatsort kaptunk a Miniszterelnökségtől.
"Az EU a magyarországi kifizetéseket jelenleg részben visszatartja 10 operatív program esetében a 15-ből, mert az ellenőrzések rendszerszintű szabálytalanságokat tártak fel. E szabálytalanságok elsősorban a közbeszerzési eljárások megsértését jelentik, illetve problémák vannak az értékelési rendszerrel is." - többek között ezt tartalmazza az az Európai Bizottság elnökének írt belső felkészítő, amelyet ma tett közzé a 444.hu a Miniszterelnökségtől kapott válaszokkal együtt. A cikk szerint tavaly decemberben a magyar kormány a brüsszeli pénzek visszatartása miatt a magyar büdzsé összeomlásának veszélyét hangsúlyozta.
A kis és középvállalkozások fejlesztési céljainak támogatására a 2007-2013-as ciklushoz képest közel négyszer több uniós forrás áll majd rendelkezésre a 2014-2020-as időszakban, de nagy kérdés, hogy ezt hogyan és mire tudja majd felhasználni a vállalkozói réteg - többek között erre a fontos témára világította rá a Portfolio Uniós források 2015 című konferencia csütörtöki előadói és panelbeszélgetésének résztvevői. Az alábbiakban a közel 300 főt megmozgató esemény néhány további fontos kérdése mellett a képgalériánkat is bemutatjuk.
A januári 106 milliárd után februárban 144 milliárd forintnyi uniós támogatást fizetett ki a magyar intézményrendszer a pályázóknak, és utóbbinak mintegy kétharmada a nagy közútfejlesztési és környezetvédelmi projekteknél csapódott le - derül ki a Portfolio szokásos havi elemzéséből. Az idei év első két hónapjában egyébként csaknem ugyanannyi uniós támogatás érkezett a pályázókhoz, mint tavaly és a 2014-es évről már tudjuk, hogy rekordot hozott a kifizetésekben. Ezt az 1870 milliárd forintnyi kifizetést szeretné a kormány idén bő 200 milliárddal túlszárnyalni, amely cél jórészt abból ered, hogy a 2007-2013-as uniós ciklusból már csak idén lehet forrást lehívni Brüsszeltől.
Néhány napja előrevetítettük, ma pedig be is következett: elérte a kerek 7000 milliárd forintos határt a kormány hivatalos pályázati oldalának támogatás kifizetési számlálója.
Arra tett ma javaslatot az Európai Bizottság, hogy 1 milliárd eurót bocsássanak még idén rendelkezésre az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésből, ami az eddigi 1-1,5%-os ráta mintegy harmincszorosát jelenti. A felgyorsított és jelentősen megnövelt támogatás-folyósítás a keleti és déli magyarországi régióknak jó hír, amelyek a magas fiatalkori munkanélküliségi ráta miatt jogosultak a támogatásra. A programból többek között pályakezdő fiatalok gyakornoki programjának finanszírozására lehet forrást szerezni.
Hat Operatív Program már megkapta a szakmai jóváhagyó nyilatkozatot az Európai Bizottságtól, így a 2014-2020-as fejlesztési időszak új pályázati kiírásainak megjelenése március-áprilisra várható - többek között ezt mondta el a köztelevízió ma reggeli műsorában Csepreghy Nándor. Lázár János múlt csütörtökön járt Brüsszelben és a találkozója után többek között azt hangsúlyozta, hogy áprilistól várhatók az új kiírások, illetve új közbeszerzési törvény is segítheti a Magyarországnak járó források jobb lehívási arányát.
A Portfolio keddi elemzésével összhangban megerősítette mai, MTI-nek adott nyilatkozatában Csepreghy Nándor azt, hogy Magyarország 2014-ben rekord összegű (1845 milliárd forintos) uniós támogatás kifizetést teljesített. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerint az adatok alapján szinte biztosra vehető az, hogy a 2007-2013-as uniós költségvetési időszak forrásainak 100 százalékát fel tudjuk majd használni, azaz nem lesz forrásvesztés.
10 milliárd forintos keretösszeggel március 9-én nyílik az a társasházi energiahatékonysági pályázat, amely egyszerre segít a 60 lakás alatti ingatlanok felújításában, csökkenő energiafelhasználásában és az ország klímapolitikai céljaiban is - jelentette be a mai kormányszóvivői sajtótájékoztatón Szabó Zsolt.
A 2013-as év rekordkifizetését is túlteljesíti idén a Miniszterelnökség az EU-s támogatások lehívásában és az a cél, hogy "hogy hazánk legyen az első uniós tagország, amely 100 százalékban felhasználja a számára rendelkezésre álló forrásokat" - emelte ki délutáni közleményében a Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai tájékoztatási főosztálya.
Novemberben az idei év csaknem legmagasabb összegét, mintegy 181 milliárd forintot fizetett ki a magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszer a pályázóknak - derül ki a Portfolio rendszeres vizsgálatának friss eredményéből. Ezzel az idei évi összes kifizetés már mintegy 1545 milliárd forintot tesz ki, ami azt jelenti, hogy 2014-ben nagy eséllyel megdöntjük a tavalyi egész éves 1708 milliárd forintos kifizetési teljesítményt.
Már csaknem 300 milliárd forintot tesz ki az a magyarországi uniós fejlesztésekhez kötődő számlaigény, amely az április 15.-i fontos határnap után keletkezett és amelynek kifizetését az Európai Bizottság már jóváhagyta - derül ki a Miniszterelnökség által a Portfolio kérésére küldött adatokból. Más jelzésekkel összhangban ez is alátámasztja azt, hogy Brüsszel elfogadta a két lépésben jelentősen átalakított magyar pályázati rendszer főbb kereteit, igaz a közel 300 milliárdos összeg közel felét még nem kaptuk meg átutalás formájában.
Amint azt mai nyilatkozatában Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára is jelezte, valóban hetekre vagyunk az első, sokakat érdeklő GINOP-os pályázatok megjelenésétől, de ahhoz, hogy ezeken gördülékenyen, nagy eséllyel indulni is tudjon a vállalkozása, érdemes felkészülni és néhány technikai akadályozó tényezőt átgondolni. Az egyik legfontosabb ezek közül az önerő és ezáltal a likviditás kérdése, amelynek biztosítása nélkül kevés az esély, az utófinanszírozásból adódó nehézségekre pedig mindenképpen gondolni kell - hívják fel a figyelmet közleményükben az OTP Business szakértői.
Három operatív programnál, a környezetvédelmet és energiahatékonyságot, a társadalmi megújulást, valamint a humán közszolgáltatások javítását célzó programoknál mutatkozik fokozott probléma, pontosabban elmaradás a rendelkezésre álló támogatási összegek kifizetésével - derült ki egy minap közzétett miniszterelnökségi prezentációból. Ezen programoknál ugyanis az átlagos pénzfelhasználásnál (mintegy 70%-os) jóval rosszabb, 60% körüli a felhasználás, noha egyre közelebb járunk a felhasználás végső határidejét jelentő 2015 végéhez. Nemcsak erre a dátumra, hanem a 7 éves fejlesztési ciklus közbeni teljesítésre is figyelni kell, és lényegében ugyanezen programoknál áll fenn az idei forrásvesztés veszélye is. Mindezekre tekintettel az csak részben lehet megnyugtató, hogy Magyarország egyébként egészen jól áll a régiós országok között a 2007-2013-as forrásának lehívásában.
Jelenleg három nagy fejlesztési projekt található azon a listán, amelyet a Pest-megyei Kormányhivatal szeretne a 2014-2020-as EU-s intelligens szakosodási stratégia (S3) keretében megvalósítani, de mindenki beleszólhat abba, hogy ez a lista hogyan nézzen ki - többek között ezt hangsúlyozta egy ma délelőtti szakmai workshop bevezetőjében Tarnai Richárd, Pest Megye Kormánymegbízottja. Az S3 stratégia és dokumentum elkészítéséhez a napokban egyhónapos országos rendezvénysorozat indult, amelyhez megyénként a Kormányhivatalok adnak helyet a szükséges társadalmi egyeztetésnek. Az alulról szerveződő "ötletelés" eredményét beépítik majd abba a stratégiai anyagba, amely elengedhetetlen feltétele az Európai Unió Strukturális Alapjaiból érkező, több mint 700 milliárd forintnyi kutatási-fejlesztési és innovációs (K+F+I) forráshoz történő hozzáférésnek.
Holnap 12:30-kor az Országház Delegációs termében ünnepélyes keretek között adja át José Manuel Barroso, az Európai Bizottsági leköszönő elnöke Orbán Viktor kormányfőnek a 2014-2020-as fejlesztési időszakra vonatkozó, nagy jelentőségű Partnerségi Megállapodást. A dokumentumban lefektetett keretek alapvetően meghatározzák Magyarország következő 7 éves fejlesztéspolitikáját, hiszen a magyar társfinanszírozással együtt összesen mintegy 25,4 milliárd eurónyi fejlesztési forrást rögzítenek, ami folyó áron jelenleg 8000 milliárd forintot tesz ki.