Sorra érkeznek a nyilatkozatok a nemzetközi közösségtől a tálibok győzelmét illetően. Amerika ellenségei örömködnek és gratulálnak az iszlamistáknak, a szövetséges országok viszont elkeseredetten figyelik az országban történő eseményeket.
Kína "baráti kapcsolatra" törekszik az Afganisztánt uraló, iszlamista tálibokkal - jelentette ki hétfőn Hua Csun-jing kínai külügyi szóvivő. Közben a tálibok őröket állítottak az orosz nagykövetség köré, hogy "egy haja szála se görbüljön" az orosz diplomatáknak.
Ezrek menekültek Kabul városából az Egyesült Államok által ellenőrzött kabuli reptérre, hogy az utolsó biztonságos útvonalon elhagyhassák az országot a tálib hatalomátvétel után. Az iszalmisták megtorlásától rettegő afgán állampolgárok elözönlötték a kifutópályákat és a felszálló amerikai katonai repülőgépekre kapaszkodtak. Már legalább öt ember meghalt és az amerikaiak fegyverhez nyúltak, hogy a pánikoló tömeget megfékezzék.
Nem fogad be korlátozás nélkül afgán menekülteket a magyar kormány, viszont vizsgálja a lehetőségét annak, hogy a magyar csapatokat segítő fordítóknak segítsenek - mondta el Magyar Levente államtitkár.
A tálib lázadók lettek egyértelműen Afganisztán urai, és a brit vagy a NATO-erők biztosan nem térnek vissza oda, hogy harcoljanak ellenük - jelentette ki Ben Wallace brit védelmi miniszter hétfőn a Sky News hírtévének adott nyilatkozatában.
A háborúnak vége Afganisztánban, az uralom típusa és a rendszer formája hamarosan tisztázódik - jelentette ki a tálibok politikai irodájának szóvivője vasárnap az al-Dzsazíra katari székhelyű tévének nyilatkozva. Közben több, mint 60 ország képviselői szólították fel a tálib vezetést az önuralomra és arra, hogy meg kell engedniük a saját állampolgáraiknak, illetve az afgánoknak, hogy el tudjanak menekülni. A Reuters kaotikus jelenetekről számolt be a kabuli nemzetközi reptéren, ahonnan katonai gépekkel próbálják a nyugati hatalmak menekíteni az embereket, de afgán harcosok igyekeznek ezt akadályozni. Ezzel együtt a tálibok azt hangsúlyozzák, hogy a normális élethez visszatérést garantálják és nem akarnak riadalmat kelteni az emberekben.
Miután az afgán elnök vasárnap elmenekült kabuli palotájából, átvették az előrenyomuló tálib fegyveresek a palota felett az irányítást és fogadkozásuk szerint rövidesen kikiáltják az Afganisztáni Iszlám Emirátust a jelenlegi köztársasági államforma helyett. Ezzel párhuzamosan számos nyugati ország jelezte, hogy katonai gépeket küld az országban ragadt állampolgárai kimenekítésért, ugyanis a NATO bejelentette, hogy a polgári légiközlekedést megszüntették Kabulban és csak katonai gépek közlekedhetnek. A NATO biztonsági tanácsa hétfő reggelre rendkívüli tanácskozást hívott össze, a brit miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy a tálib hatalomátvételt nem akarja elismerni és elvárja a szövetségesektől, hogy senki ne ismerje el bilaterális alapon a tálib kormányt, a tálibok viszont hallani sem akarnak átmeneti kormányról. Vasárnap este több nagy robbanás is történt az afgán fővárosban.
Önzésükről lemondva komoly tárgyalásba kell kezdeniük az ország leendő átmeneti koalíciós kormányáról az afganisztáni konfliktusban szembenálló feleknek - jelentette ki Zamir Kabulov, Vlagyimir Putyin orosz elnök afganisztáni különmegbízottja vasárnap a Rosszija 1 televíziónak.
Asráf Gáni afgán elnök elhagyta az országot, és Tádzsikisztán irányába távozott - jelentette a Reuters egy magas rangú belügyi tisztségviselőre hivatkozva
Az afganisztáni tálib lázadók elkezdtek minden irányból betörni Kabulba - közölte vasárnap az afgán belügyminisztérium, az elnöki hivatal azonban cáfolta ezt.
Harc nélkül megadta magát a radikális iszlamista táliboknak a közép-afganisztáni Dajkundi tartomány, és vasárnap reggelre a keleti Nangarhar tartomány székhelye, Dzsalálábád városa is elesett - közölték afgán tisztségviselők.
Mazar-i-Sarifot, Észak-Afganisztán legjelentősebb városát, Balh tartomány székhelyét is elfoglalták a szélsőséges iszlamista tálib felkelők - derül ki Afzal Hadid, a helyi tartományi tanács vezetőjének szombati tájékoztatásából.
Asraf Gáni afgán elnök bejelentette szombaton a nemzethez intézett tévébeszédében, hogy kormánya konzultációt folytat helyi vezetőkkel és nemzetközi partnerekkel a válság politikai rendezéséről, amellyel a béke és a stabilitás megteremtése a cél az országban.
Joe Biden elnök tavasszal bejelentette: a NATO katonák elhagyják Afganisztánt, ezentúl az afgán kormány és haderő kezében van az ország további sorsa. A radikális iszlamista tálib lázadók elsöprő offenzívába kezdtek: pár hét alatt szinte a teljes vidéket és a nagyvárosok több mint felét az uralmuk alá hajtották. Az afgán hadsereg papíron nagyobb, jobban kiképzett, jobban felszerelt volt, ráadásul még légi támogatást is kaptak az Egyesült Államoktól, mégis úgy tűnik az eddigiek alapján, hogy képtelenek érdemi ellenállást támasztani a kvázi irreguláris milíciaként funkcionáló tálibok ellen. Annak, hogy ilyen gyorsan összeroppant az afgán haderő, számos oka van, megpróbáltuk összeszedni a lényegesebbeket.
A NATO továbbra is elkötelezett az afganisztáni konfliktus politikai megoldása mellett - írta sajtóközleményében Jens Stoltenberg, a brüsszeli székhelyű szervezet főtitkára a szövetség nagyköveteinek pénteki, rendkívüli tanácskozását követően.
Donald Trump szinte megállás nélkül kritizálja Joe Biden elnököt, egyedül akkor engedett meg neki néhány elismerő szót, amikor a Demokrata politikus bejelentette az afganisztáni csapatkivonást. A most látható totális összeomlás miatt megváltozott a volt elnök véleménye.
Tárgyal az Egyesült Államok a tálibokkal arról, hogy mily módon óvhatják meg a kabuli amerikai nagykövetség biztonságát, amikor az iszlamista mozgalom elindítja a főváros elleni támadását – írja a New York Times.