A nyári szezon előtt évről évre visszatérő kérdés, hogy mivel jár jobban a család: ha a Balaton partján tölti a vakációt vagy hasonló költségek mellett meg sem áll az Adriáig. Az elmúlt évek kiugró magyar inflációja biztosan nem segítette a vendéglátóipart az árak féken tartásában, ennek ellenére a Balaton imázsa még mindig magas a belföldi nyaralók körében. A Portfolio május 2-i Balaton Konferencia 2024 rendezvényén nemcsak a szabályozói és döntéshozói elképzelések lesznek terítéken a tó jövőjét illetően, de a lokális piaci szereplők, szakemberek azt is körül járják majd, mik lehetnek a minőségi turizmus csodafegyverei.
A Bükk északi peremén fekvő Upponyi-hegység egyelőre hazánk rejtőzködő turisztikai célterületeihez tartozik. Bár a terület bővelkedik az olyan természeti szépségekben, mint a Lázbérci-tó, vagy Damasa-szakadék, és az országos Kék-túra is áthalad rajta, megfelelő turizmusmenedzsment és marketing munka híján az országos léptékben szinte ismeretlen táj vendégeinek száma még elmarad a Bükkben és a Mátrában mérhető adatoktól. Ezen kívántak változtatni a térség településeinek vezetői.
Egy holland pár a borsodi Irotán épített fel klímasemleges szálláshelyeket, tavaly 300-nál is több vendéget fogadtak. De mégis hogy kerülnek Borsodba, milyen hatást gyakorolnak a környékre, és mit tanultak ők a helyiektől? Képriport.
A turisztikai szektor újabb segítséget kér a kormánytól a 24.hu információi szeirnt.
A Káli-medence néhány év alatt az értelmiségi és művész elit búvóhelyéből a hazai vidéki turizmus talán legfelkapottabb célpontjává vált. A gazdasági sikerben számos tényező közrejátszik, a turisztikai világtrendektől a vidéki turizmust sokszor panaceaként kezelő szakpolitikán keresztül a világjárványig. Ugyanakkor sokan féltik a környéket attól, hogy kiürül, ’elskanzenesedik’, elveszíti értékeit, különleges karakterét. Vajon miért éppen a Káli-medencei turizmus vált ilyen sikeressé? Mik a felpörgés hatásai, milyen hasznok és károk érzékelhetők a ’helyi életvilágban’?
Globálisan még nem tért magához a szektor, azonban érezhető a fellendülés a koronavírus-járvány okozta nehézségek után a hazai turizmusban - mondta a Portfolio-nak Kovács Balázs. A Danubius Hotels vezérigazgatója óvatos optimizmussal tekint a közeljövőre, már csak azért is, mert a Budapest Airport 80 százalékra várja a kapacitások visszarendeződését 2019-hez képest. Tehát, turista várhatóan lesz, ugyanakkor az orosz-ukrán fegyveres konfliktus miatt kieső orosz vendégek hiányát bizonyos hazai desztinációk valószínűleg megsínylik. A vezérigazgató értékelve a hazai turizmusfejlesztést megjegyezte, hogy a hazai szállodaipar szempontjából rendkívül fontosak a nemzetközi sportesemények; vonzóvá teszik mind az országot, mind a fővárost a turisztikai attrakciók, azonban egy dolog még hatalmasat tudna lendíteni a fővárosi hivatás- és konferenciaturizmuson. Utóbbira egyébként nagyon nagy szükség is van: a vidéki szállodák foglaltság tekintetében jól állnak, azonban ez a főváros számára nem megnyugtató, mivel az utolsó járvány előtti békeévben, 2019-ben az országos szállodapiac bevételének a fele Budapesten keletkezett. A szállodaárak kapcsán Kovács Balázs rávilágított, hogy a növekvő energiaárak és a bérinfláció következtében jelentősen megnőttek az önköltségeik, ez pedig a drágulásban tükröződik.
Az év közepén jól ment a hazai szállodai szektornak, ennek ellenére sokan nem nyitottak újra, év végén pedig újra egyre több hotel szünetelteti a szolgáltatásait. Főleg a 3 csillagos szállodáknál jelentős a szobaszámvisszaesés, ezek a vállalkozások bírták legkevésbé az első 5 hónap kényszerű zárlatát, majd a koronavírus 4. hulláma miatti újabb visszaesést a turisztikai forgalomban. Hasonló forgalom- és vállalkozásbevételi ingadozásról számoltak be az apartmankiadók. Jövő év elején az alacsonyabb vendégforgalom mellett még az lesz a nagy kérdés, hogy a 4-5-szörös, néhány esetben 7-8-szoros energiaáremelkedést hogyan tudják majd kigazdálkodni a hazai szállásadók. A kormány által meghirdetett kis- és középvállalkozásoknak szóló rezsitámogatás csak a 10 fő alatti alkalmazottakkal dolgozó panzióknak jó, efölött a hoteleknek biztos, hogy a piaci energiaárakkal kell majd számolniuk.
Magyarország legnagyobb szállodaipari beruházássorozata zajlik a Hunguest Hotelsnél, közel 50 milliárd forintból újul meg 12 szálloda, a felújítások fő célja, hogy egységes képet mutassanak - mondta el a Portfolio-nak Détári-Szabó Ádám, a Hunguest Hotels Zrt. vezérigazgatója. Interjúnkban a cégvezetőt a fejlesztések mellett a szektor helyzetéről, a turisztikai munkaerőpiacról és a külföldi terjeszkedésről is kérdeztük.
Túlkínálat volt az elmúlt években a budapesti gasztronómiában, érezhető volt, hogy piaci korrekció következik. Egy világvárosnak azonban nem lehet érdeke, hogy az ide érkezők azt lássák, háromból két étterem zárva van, ezért a szektornak további állami segítségre van szüksége – mondta a Portfolio-nak Zsidai Roy, a Budapesten 13 éttermet – köztük a Spílereket, a 21 Magyar Vendéglőt, a Jamie Oliver’s Italiant és Jamie Oliver’s Dinert, vagy az Opera Cafét - üzemeltető Zsidai Gasztronómiai Csoport ügyvezetője. A közel 40 éve a vendéglátásban dolgozó családi cég vezetője szerint, ha nem lesznek lezárások a negyedik hullám miatt, akkor szeptembertől jöhetne egy lassú, de határozott konszolidáció. Viszont azok a jó szakemberek, akik nem tudtak a szakmában maradni, egyelőre biztosan nem fognak visszatérni.
Számos területet érintenek a gazdaság újraindítását elősegítő intézkedések, egyebek mellett a Széchenyi Pihenő Kártyára vonatkozó módosításokat is ismertette a szerdán késő este megjelent Magyar Közlöny. Emellett a turisztikai ágazattal összefüggő köztehercsökkentést érintő rendelet is publikussá vált.
Az újabb kedvezményekkel 60 milliárd forint maradhat a családoknál és a vállalkozásoknál, így ez az összeg is a gazdaság újraindítását segítheti - osztotta meg Varga Mihály pénzügyminiszter hivatalos Facebook oldalán.
Fokozatosan újranyit az ország, ezért ülésezett a Nemzeti Versenyképességi Tanács, amely új javaslatokat fogalmazott meg – közölte Varga Mihály Pénzügyminiszter a Facebook-ra feltöltött videójában.
A közterhek csökkentése a válság ellenére is folytatódik, Magyarország így a következő években is a legnagyobb adócsökkentők egyikre lehet - fogalmazott a növekedés.hu oldalon szombaton megjelent interjúban a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.
A Gazdaságvédelmi Operatív Törzs (GOT) a héten jelentős adóügyi könnyítésekről döntött, amelyek fókuszában az adóbürokrácia jelentős csökkentése állt. Az adóhivatal a vállalkozások helyett dolgozva már jövőre áfabevallási-tervezetet ajánl ki, de egyszerűbbé válik az adótartozások rendezése és a helyi iparűzési adóbevallások rendszere is - tájékoztatta az MTI-t Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.
Horvátországban és Szlovéniában is csökkent az előző nap azonosított koronavírusfertőzöttek száma - derült ki a válságstábok hétfői jelentéséből, igaz ez részben a hétvégén végzett kevesebb tesztszámmal is összefügg. Közben kiderült, hogy 120 ezer külföldi turista hagyta el a hétvégén Horvátországot, miután országaik szigorításokat vezettek be Horvátországgal szemben az elmúlt napok rekordmennyiségű megbetegedése miatt. A friss adat szerint még továbbra is 29 ezer magyar kint nyaral.
A gazdaság újraindítása csak úgy lehet eredményes, ha a kormány az adórendszert és a bürokráciát is egyszerűsíti – jelentette ki Varga Mihály a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs mai ülésén. A Törzs az adóbürokrácia csökkentésének, illetve a hazai turizmus újraindulásának lehetőségeit vizsgálva a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), valamint a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezetőinek részletes javaslatait tekintette át.
Érdemes mielőbb oltatni.
Hamarosan kezdődnek a tárgyalások.
Joe Biden visszalépését követően.
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
