A Gazdasági Versenyhivatal jogsértőnek ítélte a Telenor összehasonlító reklámját. A Telenor 9 Ft/perces csomagjának népszerűsítésekor a tárgyilagosságot mellőzve hasonlította össze rádióreklámjában és dinamikus bannerén saját opciójának és a Vodafone Tuti tarifacsomagjának árát 2016 októberétől 2017 februárjáig. A jogsértésért 78 millió forint bírságot szabott ki a GVH.
Ma jelentette be a Telenor, hogy a magyar, a bolgár, a szerb és a montenegrói mobilcégét eladja a cseh PPF csoportnak. Úgy tűnik, hogy egyelőre marad a Telenor márkanév.
Korábbi lapértesülések alapján többen is érdeklődtek a Telenor kelet-közép-európai operációjáért, a hírekben cseh, brit és amerikai pénzügyi befektetők szerepeltek, de felmerült az is, hogy Mészáros Lőrinchez köthető Konzum csoport venné meg a magyar Telenort. Most kiderült, hogy a Telenor megegyezett a cseh PPF Grouppal arról, hogy eladja a cseh befektetőnek a Telenor kelet-közép-európai operációját.
Egyre több jel utal arra, hogy a Digi még idén belép a mobilpiacra. Szakértők egyelőre csak találgatják, milyen lefedettség mellett, milyen szolgáltatást nyújt majd az új szereplő. Az igazi kérdés pedig az, hogy mennyire lesz agresszív a Digi a mobilpiacon, az árak letörésével akar-e majd ügyfeleket szerezni a három nagy mobilszolgáltatótól, a Magyar Telekomtól, a Telenortól és a Vodafone-tól.
Már három érdeklődőről szólnak a piaci pletykák a Telenor magyar, bolgár, szerb és montenegrói érdekeltségeinek eladása kapcsán. Szóba került, hogy Mészáros Lőrinc, a cseh Petr Kellner, vagy az amerikai KKR kockázati tőkealap is bejelentkezett a távközlési cégre, de eddig egyikük sem erősítette eddig meg hivatalosan - írja az Index.
A Telenor ügyfélszolgálatai rendszerfejlesztés miatt korlátozottan lesznek elérhetőek február 17-én szombaton este tíztől február 18-án vasárnap délig, a telefonos ügyfélszolgálat is korlátozottan működik majd.
Érdekeset posztolt ma délután a Telenor Hungary a Facebookon annak fényében, hogy piaci pletykák szerint a Mészáros Lőrinc-féle Konzum és a cseh PPF is érdeklődik a norvég tulajdonú magyar telekomcég iránt.
Egy ideje téma a Telenor magyarországi kivonulása, a napokban pedig beindultak a pletykák azzal kapcsolatban, hogy ki lehet a potenciális új tulajdonos. Felmerült, hogy a Konzum-csoport indikatív vételi ajánlatot tehetett a távközlési cégre, szerb lapértesülések szerint pedig a cseh befektetési csoport, a PPF is érdeklődik a Telenor bolgár, montenegrói, szerb és magyar érdekeltségei iránt.
A Telenor menedzsmentje több várakozását és tervét is megosztotta a befektetőkkel a negyedik negyedéves beszámoló közzétételét követően. A munkavállalók szempontjából a legfontosabb hír az a tervezett 6000 fős elbocsátás, amelyet a cégcsoportnál kívánnak végrehajtani a szolgáltatások automatizálása és az átfedések megszüntetése által.
Az elmúlt hónapokban egyre több hír jelent meg azzal kapcsolatban, hogy a Telenor eladhatja kelet-közép-európai érdekeltségeit, a hét elején pedig bolgár lapértesülésekből azt is megtudhattuk, hogy Magyarországról is távozhat a Telenor. A híreket eddig nem kommentálta a norvég vállalat, most azonban hivatalos közleményt adtak ki, amiből kiderül: ajánlatot kapott a Telenor a bolgár, a szerb, a montenegrói és a magyar cégére.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) előzetes értesítés nélküli helyszíni vizsgálatot tartott a Magyar Telekom Nyrt. (Telekom) és a Telenor Magyarország Zrt. (Telenor) székhelyein szerdán.
Több országból, Bulgáriából, Szerbiából és Montenegróból is kivonulhat a Telenor, tudta meg a Mergermarket. A hír magyar szempontból azért érdekes, mert a tranzakció része lehet a Telenor Magyarország is.
A magyar kormánynak már volt egy próbálkozása arra, hogy egy állami mobilcég gründolásával rázza fel a hazai mobilpiacot, annak azonban csúnya vége lett. Lázár János most újra bedobta a témát, nagyon úgy tűnik, hogy továbbra is napirenden van a mobilpiaci árak letörése. Ha csak ez lenne a cél, ahhoz nem kellene állami mobilcég.
A 13 százalékpontos csökkentés a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) korábbi számításai szerint mintegy 22 milliárd forintot hagy a lakosságnál és a vállalkozásoknál.
A hazai távközlés nagyobb szereplőinek vagy van vezetékes hálózatuk, és fejlesztik is azt (Magyar Telekom, UPC, DIGI/Invitel), vagy nem elsődleges prioritás a vezetékes szolgáltatás (Telenor), a sorból azonban kilóg a Vodafone, amely a vezetékes szolgáltatások területén is erősítene, a magas nagykereskedelmi árak miatt azonban egyelőre nem fér hozzá a piachoz. A hazai szabályozó, az NMHH ugyanis "alulról építkező" költségmodell alapján határozta meg a nagykereskedelmi árat, és nem vizsgálta azt, hogy a nagykereskedelmi szolgáltatók mennyiért kínálják a nagykereskedelmi szolgáltatásra ráépülő előfizetői szolgáltatásokat. A szolgáltatók által megadott előfizetői listaárak ugyan számos esetben magasabbak az NMHH által számított nagykereskedelmi áraknál, azonban a tényleges értékesítési árakra ez nem igaz, emiatt többek között a Vodafone gyakorlatilag nem tud új termékkel a piacra lépni. Budai J. Gergővel, a Vodafone Magyarország vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk a kialakult helyzetről.
A Telenor a napokban indította el digitális aláírással működő szerződéskötési megoldását, amely során egy tablet vagy pad segítségével papírmentesen lehet szerződni a távközlési céggel. Az új típusú szerződéskötést tegnap volt szerencsénk tesztelni is, sajnos inkább kevesebb, mint több sikerrel.
Június 15-e óta ugyanannyiért telefonálhatunk és netezhetünk az uniós országokban, mint Magyarországon. Olvasóink bele is vetették magukat a nagy ingyenességbe, a hét eleji körkérdésünkre válaszolók ötöde többet használja a mobilját külföldön, mint itthon. Persze nem árt észnél lenni, az országhatárok körül könnyű belefutni nagyobb roamingköltségekbe, ha olyan hálózatra csatlakozik a mobilunk, amin nem tudunk a hazai keretünk terhére mobilozni.
Június 15-e óta ugyanannyiért telefonálhatunk és netezhetünk az uniós országokban, mint Magyarországon. Sokan már ki is próbálták az ingyenes roamingot, házon belül meg is kérdeztük a kollégákat, mik az első tapasztalatok. A kép nagyon vegyes, volt olyan, aki hálózati tiltás miatt nem is tudott netezni, de olyan is volt, aki jóval többet használta a mobilját külföldön, mint itthon. Most az olvasóinkat kérdezzük, hogyan telefonáltak és neteztek az EU-ban. Ha neked is akadozott a net, vagy hasított és végigélőzted a nyaralást, esetleg a külföldi tartózkodás alatt elvből kikapcsolod a mobilod vagy épp ellenkezőleg, minden élményedet megosztod másokkal, írd meg a portfolio@portfolio.hu-ra. És persze szavazz!
Balesetek történtek, a forgalom torlódásáról jött jelentés.
Budapesten adták ki, nagyobb mennyiségű hó jöhet.
A növekedési rangsor végén uniós országok kullognak.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
2025 a „a haza védelmezőjének éve” lesz.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
