technológia

Napelemek, akkumulátorok, elektrolizátorok: tovább kell fokozni a tempót

Napelemek, akkumulátorok, elektrolizátorok: tovább kell fokozni a tempót

Hogyan alakulnak az energiaátmenet szempontjából kulcsfontosságú technológiák jelenlegi kapacitásai, mi várható a következőkben, és hogyan viszonyul mindez a 2050-es karbonsemlegességi cél eléréséhez szükségesnek tartott bővülési pályákhoz? A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb éves jelentésében (World Energy Outlook, WEO 2022) vizsgálta meg a kérdést.

Nagyobb mértékben támaszkodna geotermikus energiára a kormány

Nagyobb mértékben támaszkodna geotermikus energiára a kormány

A magyar kormány úgy döntött, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel támogatja a hazai geotermikus energia térnyerését, amely az évtized végére akár évi 1-1,5 milliárd köbméter földgáz kiváltásával tudja csökkenteni az ország kiszolgáltatottságát - írja közleményében a Technológiai és Innovációs Minisztérium.

Malcolm Gladwell: Történelmi átalakulást látunk, radikális reformok kellenek az oktatási rendszernek

Malcolm Gladwell: Történelmi átalakulást látunk, radikális reformok kellenek az oktatási rendszernek

Malcolm Gladwell kanadai származású történész, számos magyarra is lefordított nagy sikerű könyv szerzője, nemrégiben Budapesten járt a Brain Bar jövőfesztiválon. A világ nagy problémáira összefüggéseiben rávilágítani tudó Gladwell-lel  elsősorban az oktatás jelene, jövője és a társadalomra gyakorolt hatásáról kapcsán beszélgettünk. Milyen hatása lehet az online oktatásnak? Milyen egyetemek kellenek a fejlődő országokban? Milyennek kellene lennie a jövő könyvtárainak? Ezekre és hasonló kérdésekre kerestük a választ.

Így ér véget a chiphiány? Zuhan a kereslet

Így ér véget a chiphiány? Zuhan a kereslet

Egyre több jel utal arra, hogy a technológia iparág lefordulása a korábban vártnál mélyebb és tartósabb lehet. A chipgyártók, akik a közelmúltban a chiphiányos időszakban rekordméretű kapacitásbővítésekbe kezdtek, most heti szinten figyelmeztetnek a kereslet visszaesésére - írja a Bloomberg.

Mennyi pénzt ér meg egy szívdobbanás? - van aki már ad hozzáférést a szívveréséhez

Mennyi pénzt ér meg egy szívdobbanás? - van aki már ad hozzáférést a szívveréséhez

A Ludwig Múzeum szeptember 16-án nyílt „Nem vagyok robot! A szingularitás határán” című kiállítása az ember-gép, az emberi és mesterséges intelligencia új relációit mutatja be művészeti eszközökkel, és igyekszik rávilágítani a szingularitás, azaz a technológia és ember közötti viszony drasztikus és gyors megváltozására, az „irányítói szerep” átrendeződésére. A kiállítás egyik leglátványosabb eleme a megnyitón látható performansz volt, amelyet egy valódi kiborg, Neil Harbisson tartott. A született színvakságát egy technológiai megoldással ellensúlyozó művész a hangok és színek reflexióit mutatta be egy speciális zongorán. A Portfolio a művésszel és alkotótársával, Pol Lombarte-ral készített interjút a saját kiborggá válásukról, a művészi nyilatkozatukról, és a technológia-emberi test viszonyáról.

Baktériumok és gombák készítik a jövőben a ruháinkat?

Baktériumok és gombák készítik a jövőben a ruháinkat?

Baktérium által készített cellulózkalap, gombafonalakból készült lámpa, hagyományos gyártás helyett „termesztett” használati tárgyak, és gyökeresen új technológiák jelentek meg a közelmúltban megrendezett Future Materials konferencián. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Innovációs Központjának szervezésében megrendezett, nemzetközi előadókat és hallgatóságot vonzó eseményen kiderült: a műanyag-korszak után a jövő a biológiailag lebomló, mikroorganizmusok segítségével előállítható anyagoké és eljárásoké lehet, amelyek a divatiparban és a dizájn világában még kísérleti fázisban vannak, a csomagolóipar és a járműgyártás azonban már napi szinten használja ezeket.

Hogyan tudnánk dönteni a technológia jövőjéről, ha a jelenét sem értjük?

Hogyan tudnánk dönteni a technológia jövőjéről, ha a jelenét sem értjük?

A Ludwig Múzeumban szeptember 16-án nyílt „Nem vagyok robot. A szingularitás határán” című kiállítás az ember és technológia, a humán- és mesterséges intelligencia közötti viszony rohamos változását, és a teljesen új, az emberiség létét meghatározó új dimenziókat mutatja be nemzetközi és magyar műalkotásokon keresztül. Legfőbb állítása, hogy a 21. századot meghatározó digitalizációs fejlődés észrevétlenül is egyre közelebb ér, egyre mélyebben kúszik be az emberek leghétköznapibb tevékenységeibe, és hamarosan eljöhet az a pont, amikor a technológia irányítása kikerül az ember kezei közül. Az emberiség a szingulartiásnak nevezett határállapot szélén bolyong, csak nüánszok választhatják el a disztópikus összeomlást az utópisztikus jövőképtől. A döntés felelőssége az ember kezében van, a kérdés csak az, hogy mit kezd a merőben új lehetőségekkel?

Afrikából érkezhet az Európa számára szükséges zöld hidrogén

Afrikából érkezhet az Európa számára szükséges zöld hidrogén

Fontos megállapodást írt alá Marokkó és Hollandia zöld hidrogén előállításával kapcsolatban. A megállapodás keretében létrejött projektek közül kiemelkedik egy új zöld ammóniagyártó üzem építésére vonatkozó terv a marokkói Jorf Lasfarban, számol be róla a Hespress.

Nem tudta megroppantani a Nyugat Putyin birodalmát, de már látszanak a viharfelhők

Nem tudta megroppantani a Nyugat Putyin birodalmát, de már látszanak a viharfelhők

Az Oroszországgal szembeni szankciók hatékonysága hosszú ideje vita tárgyát képezi. Azt meg lehet állapítani, hogy a a sokak által várt rövidtávú hatásukat nem sikerült elérniük, nem roppant meg egyből az orosz gazdaság és nem sikerült Oroszországot a háború befejezésére kényszeríteni, bár elemzők már a kezdeti időkben is arra hívták fel a figyelmet, hogy a szankciók erre nem is kifejezetten alkalmasak. A a közép- és hosszútávú folyamatokat nézve, azonban látszik már a hatás; elsősorban a szakképzett munkaerő és a fiatalok menekülése az országból, valamint az otthonmaradók fokozatos elszegényedése, amely jóval borúsabb képet rajzol ki az orosz gazdaság helyzetéről.

Magyarország is bevásárol a világsztár Bayraktar harci drónokból? Nézzük, mi van a nagy bejelentés hátterében

Magyarország is bevásárol a világsztár Bayraktar harci drónokból? Nézzük, mi van a nagy bejelentés hátterében

Fontolgatja a magyar kormány, hogy az Ukrajnában nagy sikert arató, török gyártmányú Bayraktar TB2-esekből is bevásárol – derül ki egy interjúból, melyet Palkovics László technológiai- és ipari miniszter a török Anadolu Agency nemzetközi lapjának adott. Bár sokakat meglepett a kijelentés, úgy tudjuk, a magyar kormány egyéb típusok mellett régóta vizsgálja már a TB2-eseket is, az érdeklődés ráadásul bőven megelőzi az ukrajnai háborút. A TB2-esek mellett erős esélyes még a honvédség csapásmérő drónjának szerepkörére a Vestel / Lentatek Karayel drónja is, de az is lehet, hogy ezeknél újabb típus mellett döntenek majd az illetékesek. Hamarosan várhatóan átfogó drónstratégiával áll elő a kormány, melyből kiderül, milyen típusú lesz majd Magyarország első saját csapásmérő dróncsaládja. Az is valószínű, hogy nem csupán csapásmérő drónokat kapnak majd a magyar katonák, hanem lesznek majd "kamikaze" drónok is, jó eséllyel a Rheinmetall jóvoltából. Palkovics László energetikai és közlekedési témájú fontos üzeneteit egy másik cikkben írtuk meg.

Magyarországot is beválasztotta innovációs programjába az MIT

Magyarországot is beválasztotta innovációs programjába az MIT

A világ legjobb egyetemével dolgoznak együtt a magyar innovációs ökoszisztéma szereplői a következő két évben. A bostoni MIT vállalkozói akcelerációs program célja, hogy együttműködésre sarkallja a nemzetközi résztvevőket, akik aztán hatékonyabban segíthetik saját régiójuk fejlesztését. Magyarországnak ezzel lehetősége nyílik arra, hogy a világ innovációs élvonalába kerüljön.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kongatják a vészharangot: olyan folyamat zajlik, amely pusztító vírusokat szabadíthat ránk
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.