Országszerte sztrájkolnak ma a tanárok az alacsony bérek és a megfélemlítés ellen. A munkabeszüntetés mellett élőláncok és tüntetések szerveződnek, a tiltakozáshoz csatlakoztak szülők és diákok is, miután több tanárt kirúgtak a Kölcseyből. Legalább 250 intézményben vannak munkabeszüntetések.
Magyarországon drasztikus a tanárok bérlemaradása az OECD friss elemzése szerint. Ez annak tudható be, hogy a kormányzat befagyasztotta a tanárbéreket, így a hasonló képzettségű dolgozókhoz képest sokkal kevesebbet keresnek.
Havi 8 ezer forintot kér a szülőktől a budapesti Madách Imre Gimnázium, hogy ezzel állítsa meg a megélhetési nehézségek miatt megindult szellemi amortizációt az iskolában. Az összeg csökkenhet, ha a következő 3 hónapban 50%-ot meghaladó béremelést kapnak tanárok, és megszűnhet, ha elérik a diplomás átlagbér 80%-át.
Bő egy héten belül becsengetnek az iskolákban, a nyár utolsó fesztiválozásai és balatoni kiruccanásai után lassan át kell állítani az agyakat a témazárók és a zárthelyik áradatára, ez pedig nyilvánvalóan lefelé görbíti a mosolyokat a fiatalok arcain. Mindez viszont egyáltalán nem a legnagyobb probléma a szeptemberi iskolakezdéssel kapcsolatban, egy egyre nehezebb és nyilvánvalóbb alapkérdéssel szembesülnek ugyanis a társadalmak a világ számos pontján: mégis ki fog az iskolapad másik oldalán állni, ki fogja tanítani a fiatalokat? A tanárhiány egy Európa és USA-szerte fejtörést okozó jelenség, amire egyelőre nem találják a megoldást a döntéshozók. De akkor mi lesz a diákokkal ebben a nem igazán fenntartható rendszerben, mondjuk három év múlva? Akadnak a helyzetre logikus kisegítő megoldások, a körülmények ismeretében pedig a szemfüles befektetők akár „hasznot is húzhatnak” a pedagógushiányból.
A tanévkezdés közeledtével feloldották a pedagógusok oltási kötelezettségét, szeptember elsejétől visszatérhetnek az osztálytermekbe a mostanáig oltás nélküli tanárok - közölte a római oktatási minisztérium rendelkezését a Corriere della Sera című napilap vasárnap.
Már csak két hét van hátra tanévkezdésig, de még mindig rengeteg pedagógust keresnek az oktatási-nevelési intézmények - írja a Népszava.
„Az elmúlt években megvalósított béremelések ellenére Magyarország egyike annak a négy országnak, ahol jelenleg a legalacsonyabb a jogszabály szerint meghatározott pedagógusbér és a tényleges átlagbér is”, ezért „növelni szükséges a köznevelésben dolgozó pedagógusok munkájának szakmai és társadalmi elismertségét” – ilyen, és ehhez hasonló megállapítások vannak abban az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP Plusz) nevű anyagban, amelyet a minap hozott nyilvánosságra a magyar kormány és küldött ki jóváhagyásra az Európai Bizottságnak a 2021-2027-es uniós pénzek egy részének tervezett felhasználásáról. Amint arra a Népszava rámutat: 978,7 millió eurónyi forrást szán a kormány a pedagógus életpályamodell keretében a bérrendezésre, amit a Portfolio információi szerint 373,9-es EURHUF technikai árfolyamon kell átszámolni és ebből adódik az, hogy a kormány 366 milliárdos béremelést tervez a következő években azért, hogy a diplomás átlagbér 80%-ához minél inkább közelítsen a tanárok tényleges átlagbére. Emellett konkrét cél az is, hogy a tanári pályára jelentkezők és a tanárként ténylegesen elhelyezkedők száma is növekedjen az anyagilag vonzóbbá tett életpálya hatására.
A felvi.hu adatai alapján idén 73 805 jelentkezőt vettek fel egyetemre, mintegy kétezerrel kevesebbet, mint egy évvel korábban – írja a Népszava. Különösen nehéz helyzetben van a pedagógusképzés, amelyre 12 ezer jelentkezőből csak 6449-et vettek fel, míg négy-öt éve még 10-11 ezer körül mozgott a bejutók száma.
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) tájékoztatása szerint az oktatási államtitkár háromszor 10 százalékos ajánlatott tett a tanárok béremelésére a sztréjktárgyalásokon, amiről utólag kiderült, hogy az első 10 százalékot már a januári pótlékemelésnek be is tudta a kormány - hangzik el az RTL ripotjában.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) által január 31-én szervezett kétórás figyelmeztető sztrájk nem sértette meg a sztrájktörvényt, tehát az jogszerű volt - állapította meg a Kúria, amely így helyt adott a PDSZ ügyvédje által benyújtott felülvizsgálati kérelemnek, írja a Népszava, amely cikke szerint nem a szakszervezeti vezetők, hanem a kormány tévesztette meg a pedagógusokat és a közvéleményt.
Egyre több tanár mond fel az iskolákban, az elmúlt hetekben 171 bejelentés érkezett a PDSZ-hez letétbe helyezett felmondólevelekről - számolt be a Népszava.
Jelenleg már mintegy 16 ezer pedagógus hiányzik a köznevelésből, köztük mintegy tízezer tanár, és 12 év múlva a pedagógusok 50%-a fog nyugdíjba menni, így ez nagy bajokat vetít előre. Eközben nálunk a legmagasabb a tanítással lekötött munkaidő, így nem véletlen, hogy minden ötödik intézményben van olyan tanár, aki felsőfokú végzettség nélkül, egy érettségi birtokában tart órát – többek között ezekre hívták fel a figyelmet az oktatásban-köznevelésben dolgozók a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) tanévzáró eseményén, amelyről az Index tudósított.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a sztrájkjog érvényesüléséért minden jogi lépést megtesz, beleértve azt is, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul - közölte az érdekképviselet szombaton az MTI-vel.
Miután a parlamenti választás után új kormány alakult, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közös sztrájkbizottsága levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy jelölje ki a kormányzati tárgyalópartnert a sztrájkbizottsági tárgyalások folytatásához - közölték az érdekképviseletek.
Egyre súlyosabb a tanárhiány az Európai Bizottság friss jelentése szerint Magyarországon, amely azzal függhet össze, hogy kifejezetten nagy a tanárok terhelése, illetve nagyon alacsony a fizetésük.
Szeptemberre, a tanévkezdésre minden oktatásban dolgozónak tudnia kell, hogy mi vár rá a következő években, a pedagógus szakszervezetek pedig ez alapján fognak dönteni a sztrájk folytatásáról - mondta az ATV Start műsorában Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, aki hangsúlyozta, hogy a pedagógusoknak már nem létezik sem az anyagi, sem a társadalmi megbecsülése.
Ma van a pedagógussztrájk második napja, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezet szerint hosszú küzdelemre kell berendezkedniük. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének választmányi tagja az RTL Reggeliben leszögezte, hogy a döntéshozók nem söpörhetik a szőnyeg alá a parlamenti választások után a pedagógusok helyzetét.
A Fővárosi Törvényszék első fokon elutasította a pedagógus szakszervezetek kérelmét a még elégséges szolgáltatás tárgyában, elutasította továbbá a normakontroll eljárásra irányuló kérelmüket is - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szombaton az MTI-vel.
Megjelent a Magyar Közlönyben egy kormányrendelet, amely meghatározza, milyen még elégséges szolgáltatásokat kell biztosítaniuk a pedagógusoknak még egy sztrájk alatt is.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) továbbra is arra biztatja az oktatásban dolgozókat, hogy szervezzék tovább a hétfőre meghirdetett figyelmeztető sztrájkot - derül ki a szakszervezetek közleményéből.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Moszkva igyekszik akadályozni a fegyverszállítmányokat.
Ez ritka kombináció, de ma megtörténhet.
Nem teljesen egyeznek a gazdasági nézetei Trump elnökkel.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
