tanulmány

Jüan: úton a világpénz státusz felé?

Miközben Kína súlya a nemzetközi kereskedelemben és a globális GDP-ben egyre nőtt a külkereskedelmi liberalizációnak és az ország gyors növekedésének köszönhetően az elmúlt évtizedben, a renminbiben elszámolt külkereskedelmi tranzakciók aránya 2008-at megelőzően elhanyagolható értékű volt a kötött devizagazdálkodást folytató országban. Ezért a kínai gazdaságpolitika kiemelt céljává vált a kínai deviza, a renminbi nemzetközi használatának ösztönzése. A válságot követően a szabályozásokat lazították, és a renminbi súlya gyors emelkedést mutatott a külkereskedelmi elszámolások esetében. A kínai tőketranzakciók, árfolyamrendszer, illetve kamatok liberalizációjával párhuzamosan a jövőben a befektetésekhez kapcsolódó elszámolások is egyre inkább renminbiben valósulhatnak meg, és a renminbi nemzetközi szerepe tovább növekedhet.

A magyar gazdagok is sokat buktak a svájci frank miatt

A magyar vagyonosabb ügyfelek is megérezték a svájci frank menetelésének negatív hatásait, elsősorban befektetési alapok tartásán keresztül. Szektorszinten 8-10 milliárd forintos veszteség keletkezett - mondta el Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezető igazgatója mai sajtóreggelijén, melyen a tavalyi évre vonatkozó privátbanki felmérés eredményeit is ismertette.

UniCredit: reformokra van szükség a növekedéshez

Az eurózóna lassú élénkülése és a gyenge globális kereskedelem 2015-ben tovább növeli az egyes közép- és kelet-európai (KKE) államok közötti különbségeket. Az idei évben különösen a reformorientált gazdaságok számíthatnak növekedésre, míg az egyértelmű strukturális problémákkal küzdő országok recesszióban lesznek. Ez az UniCredit Economics & FI/FX Research által kiadott, és a régió gazdasági tevékenységének szentelt negyedéves "CEE Quarterly" tanulmány legfrissebb számának fő üzenete.

Cáfolják a kutatók a kormány oktatási téziseit

A legnevesebb munkaerőpiaci kutatók szerint a szakközépiskola és a gimnázium nagyobb mértékben fejleszti a munkában és a hétköznapi életben nélkülözhetetlen alapkészségeket, mint a szakiskola. A munkapiacon is sikeresebbek az előbbi intézményekből kikerülő diákok, ezért a szakiskolai képzés erőltetése nem helyes irány a kormány részéről.

Felzárkózunk vagy lemaradunk? - Így teljesít Magyarország

A magyar gazdaság európai konvergenciájának elmúlt két évtizede sommásan azzal jellemezhető, hogy az ország kezdeti lehetőségeihez és a mérvadó összehasonlítást jelentő visegrádi országokhoz képest egyaránt messze alulteljesített - állapítja meg Oblath Gábor. A közgazdász a Tárki Társadalmi Riport kiadványában minden korábbi kutatásnál alaposabban járja körül, hogy a magyar gazdaság a régiós társaihoz képest miként teljesített a rendszerváltás óta.

Előre megjósolhatjuk a jövőt?

A GVI legújabb tanulmányában a Beszerzési Menedzser Index előrejelző képességét vizsgálta. A BMI előrejelzése az ipari termelési volumen változásának irányára nézve növekedés esetén pontosabban, míg csökkenés esetén kevésbé pontosan jelez előre. A változások mértékét is vizsgálva azonban látható, hogy az ipari termelés három hónappal későbbi értékeinek változásával szignifikáns kapcsolatban van a BMI változása - állapítja meg a tanulmány.

A jegybank új lépéseinek eredményeiről

A Magyar Nemzeti Bank négy hónappal ezelőtt, áprilisban jelentette be önfinanszírozási programját, melynek keretében júniusban kamatcsere ügyletet vezetett be, augusztus elején pedig betétté alakította át irányadó eszközét, amihez ezután csak a hazai bankok férhetnek hozzá. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az intézkedések elérték céljukat:

• A magyar bankrendszer jelentős mértékben növelte állampapír-állományát,
• különös tekintettel a kisebb megújítási kockázatot jelentő hosszabb lejáratokra, amivel
• érdemben csökkent Magyarország külpiaci kitettsége és külső sérülékenysége.
• A kamatcsere ügyletben résztvevő bankok azonban nemcsak növelték állampapír-állományukat, hanem vállalták, hogy ezt a magasabb kitettséget hosszú ideig fenn is tartják.
• A fokozódó banki állampapír-kereslet révén olcsóbbá, stabilabbá és így kiszámíthatóbbá vált az államháztartás hosszú lejáratú finanszírozása.
• A program áttételesen az alacsonyabb kamatkiadásokon keresztül az államadósság csökkenéséhez is hozzájárul.
• A jegybanki betétből kiszoruló külföldi befektetők többsége nem hagyta el az országot,
• így az eszköztár átalakításának nem volt érdemi hatása a forint árfolyamára.
• A jegybanki betétből ugyancsak kiszoruló hazai intézményi befektetők ugyanakkor a viszonylag hosszú átmeneti időszak ellenére kissé késve kezdtek meg az új helyzethez alkalmazkodni, így itt az átállás befejeződése még várat magára.

Ezt hozza a kivándorlás Magyarországnak

A kivándorlás az elmúlt években elérte azt a mértéket, ami már érdemben befolyásolja az itthoni gazdasági folyamatokat, így a valós kép érdekében érdemes szűrt mutatókat figyelembe venni - áll a jegybank friss tanulmányában. Az írás tanulságai szerint bár a kivándorlás jelentős mértékben javítja a foglalkoztatási és aktivitási rátákat, a javuló munkapiaci folyamatok ezek figyelmen kívül hagyásával is megfigyelhetőek.

Tudtad, hogy senki sem olvassa el ezeket a világmegváltó anyagokat?

Kevés emberhez juthatnak el a Világbank szakértőinek tanulmányai, amelyek pedig akár hasznosak is lehetnek a döntéshozók számára. A nemzetközi szervezet friss adatai szerint ugyanis kiábrándítóan kevesen töltik le pdf-anyagaikat.

Visszanyerni az egyensúlyt: Hol tartunk most?

Az elmúlt évek egyik legfontosabb sikere, hogy Magyarország külső egyensúlyi mutatói a válság óta eltelt években jelentősen javultak, ami a folyó fizetési mérleg masszív többletében és a külső adósságráták jelentős csökkenésében is tükröződött. A bruttó, rövid lejáratú külső adósság mintegy 30 százalékkal mérséklődött a 2011 és 2013 közötti időszakban, tehát e mutató alapján is számottevően csökkent az ország sérülékenysége. Előrejelzéseink alapján a folyó fizetési mérleg többletéből eredően a következő években is a külföldi hitelek visszafizetése várható, ami a külső adósság további csökkenését vetíti előre és vélhetően magával hozza a rövid külső adósság további mérséklődését is.

A legdrágább megszorítást választja a kormány

A kormányzati beruházások csökkentésén és a vállalati adók emelésén keresztüli kiigazítások vágják vissza leginkább a gazdasági növekedést, illetve a reálbéreket is - derül ki egy nemrég megjelent tanulmányból, ami a magyar gazdaságra kalibrált modell eredményeit ismerteti.

Hetvenhat év múlva is Viharsarok

Többet kellene tudnunk arról, hogy a rendszerváltás után lezajlott társadalmi és gazdasági folyamatok hogyan érintették Magyarország különböző régióit. Arról, hogy egy tájegység, régió, vagy kistérség helyzete hogyan változott az eltelt 20-23 évben. Hogyan változtak az itt élők munkalehetőségei, jövedelme, hogyan alakult át az ipar szerkezete, a mezőgazdaság és mennyire egy adott térséget a felzárkózás vagy a leszakadás jellemzi-e inkább. Az MKIK GVI legújabb tanulmánya (Magyarország régióinak társadalmi-gazdasági profilja) néhány társadalmi és gazdasági indikátor segítségével próbálja felrajzolni a magyarországi régiók, megyék társadalmi és gazdasági fejlettségét és felvillantani az általuk megtett utat a rendszerváltástól napjainkig. A kutatás egyrészt az egyes régiók helyzetének értékelését és összehasonlítását, másrészt belső tagoltságuk feltárását tűzi ki célul. Az alábbi írás a Viharsarok - nem éppen szívderítő - fejlődési mintáit vizsgálja.

Megfojt minket az adósság?

Az eladósodás előrehaladása visszaveti a gazdasági fejlődés ütemét, és ez az Unión belül különösen igaz a 2004 után csatlakozott országokra - állapítja meg elemzésében Szabó Zsolt, az MFB főmunkatársa. A szakértő számításai visszaigazolják azt a nézetet, mely szerint a 90% körüli adósságküszöböt átlépve különösen káros az eladósodás.

Jön a válság, már csak az a kérdés, mikor

Az eurózóna adósságválsága egyre mélyül, a krízis elkerülhetetlen - állítja két neves közgazdász. Pierre Pâris, a Banque Pâris Bertrand Sturdza vezérigazgatója és Charles Wyplosz, a The Graduate Institute Geneva professzora öt lehetőséget vázolnak fel az adósságválság megfékezésére. Szerintük a leginkább reális és hatékony megoldás egyfajta sajátos csődesemény, ahol az EKB monetizálja az adósságot.

Így lehet megtudni, jó-e a bor

Jó bor vagy nem jó bor? Vajon a megfelelő módszereket használják a szakértők a jó borok kiválasztására? Egy friss tanulmány úgy véli, hogy a hagyományos módszerek nem elég megbízhatóak és egy új, hatékonyabb értékelési metódust mutat be.

Magyar felemelkedés - Pályát tévesztett a kormány?

Nagyjából egyetértés van abban a közgazdaságtanban, hogy a humán tőke és az intézményi környezet fejlődése a legfontosabb tényező a felzárkózás sikerében, amit az intenzív strukturális átalakulások gyorsíthatnak. Alábbi írásunkban azt próbáljuk röviden áttekinteni, hogy miben reménykedhetünk mindezek alapján.

Ne küldd börtönbe a gyerekeket - megéri!

Egy új kutatás szerint a fiatalkorúak börtönbe zárása nagyobb károkat okoz, mint amekkora haszon származik belőle. A hatalmas költségek mellett sok esetben a fiataloknak nem sikerül integrálódni és a későbbiekben visszatérnek a bűnözés útjára.

Jól járunk, ha kivándorlunk

A bevándorlás mind a befogadó mind a kibocsátó ország számára előnyös - állítják kutatásukban amerikai közgazdászok. Amennyiben minden külföldi munkavállalót visszaküldenének az anyaországukba, az rövid- és hosszútávon is csökkentené az érintett országok lakosainak átlagos jólétét.

Erre a tanulmányra gondolt Matolcsy?

Matolcsy György jegybankelnök-jelölt szerint a jegybanknak számos eszköze lehet a növekedés támogatása érdekében. Az ilyen eszközökről a jegybank szakértői már készítettek elemzéseket, amelyeket az MNB új vezetése Matolcsy elmondása szerint meg fog vizsgálni. A legutóbbi ilyen jegybanki tanulmány arra figyelmeztetett: a más országokban alkalmazott eszközök zöme nálunk pénzügyi stabilitási kockázatokkal járna.