A légierő négy csillaggal kitüntetett tábornoka pénteken egy olyan emlékeztetőt küldött az általa irányított tiszteknek, amely szerint az Egyesült Államok két éven belül háborúban lesz Kínával, ezt súgja a megérzése – számol be a hírről a Financial Times.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A mai műsor első részében Karsai Gábort, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettesét kérdeztük a tavalyi év utolsó napjaiban rendeleti úton felülírt 2023-as költségvetésről, valamint a magyar makropályáról. Az adás második részében arról volt szó, hogy már csak maroknyi ország ismeri el Tajvant a teljes kínai állam legitim képviselőjeként, és most ebből a körből is kikerülhet Paraguay. Ezzel a témával kapcsolatban Kiss Csaba, a Portfolio Globál rovatának elemzője volt a Checklist vendége.
Jelentős áldozatok árán, de legyőzné a Kínai Népköztársaság haderejét a Kínai Köztársaság (Tajvan), ha az Egyesült Államok és Japán is segít a sziget védelmében, ahogy ígérték – derül ki mindez egy háborús szimulációból, melyet az amerikai Center for Strategic and International Studies futtatott le.
Kedden német parlamenti küldöttség érkezett Tajvanra, akik találkoztak Caj Jing-vennel, a saját közigazgatással rendelkező sziget elnökével is – írja a Reuters.
Mára mindössze 14 ország maradt a világon, amely Tajvant, azaz a Kínai Köztársaságot ismeri el az „egy Kínaként” a Kínai Népköztársasággal szemben. Eme, jobbára kis közép-amerikai, karibi és óceániai országok számára ez azt jelenti, hogy a Kínával való kereskedelem pozitívumaitól nagyrészt el vannak zárva, ugyanakkor Tajvan a maga lehetőségeihez mérten igyekszik gazdasági előnyökkel magához kötni ezeket az államokat. A 7 milliós dél-amerikai országban, Paraguayban, amely a déli kontinensen egyedüliként tartja fönt a hivatalos diplomáciai kapcsolatokat Tajpejjel, április végén választások lesznek, és az ellenzéki jelölt azt ígérte, szakítanak Tajvannal, és fölveszik a diplomáciai kapcsolatokat Pekinggel, az agrárország marhahús- és szójaexportjának ugyanis szüksége van a kínai exportpiacra. Hogy azonban valóban fölmondaná-e a diplomáciai kapcsolatot Paraguay a szigettel egy ellenzéki győzelem esetén, az számos más tényezőtől is függhet, nem utolsó sorban a kínai nyomulást minden eszközzel megakadályozni igyekvő Egyesült Államoktól.
Tajvan befektetőket igyekszik meggyőzni, hogy segítsenek neki létrehozni saját műholdas kommunikációs szolgáltatóját, amelyet Elon Musk Starlinkjének az ukrajnai háborúban játszott szerepe inspirált - írja a Financial Times.
Tajvan azt tervezi, hogy az idén minden állampolgárnak közel 200 dollárt ad - jelentette be szerdán Szu Cseng-csang miniszterelnök, mivel azt szeretné, hogy a sziget gazdasági növekedéséből mindenki részesüljön – írja a Reuters.
Tajvan a sorkatonaság reformjára számít a kínai invázió elrettentése érdekében, azonban a kötelező kiképzés kiterjesztésének terve nem éri el a szükséges mértéket, figyelmeztetnek a szakértők - írja a Financial Times.
A 2022-es év legmeghatározóbb konfliktusa egyértelműen az ukrajnai háború volt, amely bár közvetlen kiterjedésében regionális háborúnak tűnik, hatása fölmérhetetlen az egész világpolitikára és a világgazdaságra, már csak azért is, mert lényegében egy Nyugat – élén az Egyesült Államokkal – és Oroszország közötti proxyháborúvá fejlődött. Azonban Ukrajnán kívül máshol is vannak súlyos konfliktusok a világban, igaz, a geopolitika nagy játékosai ezekben lényegesen kevésbé aktívan vesznek részt (például az afrikai konfliktusokban). Létezik azonban néhány robbanással fenyegető helyzet, amelyben fontos világpolitikai szereplők is vastagon érdekeltek, és ezen konfliktusok egyike-másika pedig akár már 2023-ban is eszkalálódhat.
A tajvani elnök szerdán üdvözölte, hogy Japán változtat biztonságpolitikáján megerősítve védelmi képességeit, miközben Kína egyre nagyobb katonai fenyegetést jelent a sziget számára.
Tajvan várhatóan ma jelenti be, hogy a kötelező katonai szolgálat időtartamát négy hónapról egy évre hosszabbítaná meg, válaszul a szigetország szuverenitását fenyegető, egyre növekvő kínai katonai nyomásgyakorlásra – írja a Reuters egy magas rangú tajvani tisztviselőre hivatkozva.
Kína 24 óra alatt rekordszámú, összesen 71 repülőgépet küldött Tajvan légvédelmi azonosítási zónájába. A tajvani nemzetvédelmi minisztérium szerint az eddigi legnagyobb légi behatolással párhuzamosan Kína hét hadihajóját is észlelték Tajvan közelében.
Londoni pénzügyi elemzők szerint Kína a korábban vártnál jóval később, csak a jövő évtized közepe után veheti át az első helyet az Egyesült Államoktól a világ legnagyobb gazdaságainak ranglistáján. A Centre for Economics and Business Research (CEBR) londoni elemzői hangsúlyozták: ha Kína fegyveres támadást intéz Tajvan ellen, Kína soha nem váltaná fel az Egyesült Államokat a világ legnagyobb gazdaságai alkotta ranglista első helyén. A CEBR elemzői emellett Oroszország és Ukrajna gazdasága kapcsán is közzétették elemzésüket.
Kína tengeri, illetve légi "csapásmérő hadgyakorlatokat" tartott Tajvan térségében vasárnap válaszul az Egyesült Államok és az önálló kormányzattal rendelkező sziget "provokációjára" - közölte vasárnap a kínai hadsereg.
Behatolt Tajvan délkeleti légvédelmi övezetébe 39 kínai repülőgép - közölte a tajpeji védelmi minisztérium csütörtökön, hozzátéve, hogy válaszul tajvani repülőgépek szálltak fel, hogy figyelmeztessék a pekingi felet a légtérsértésre.
Erős, 6,2-es magnitúdójú földrengés rázta meg szerdán Tajvan keleti partját, a földmozgást Tajpejben is érezték, áldozatokról és jelentős károkról nem érkezett hír. Tajvan a csendes-óceáni Tűzgyűrű térségében fekszik. A mintegy 40 ezer kilométeres régióban alakult ki a Föld összes tűzhányójának 75 százaléka, és itt tört ki a valaha mért földrengések 90 százaléka is.
Huszonegy kínai katonai repülőgép, köztük 18, nukleáris fegyver hordozására képes bombázó lépett be a tajvani légvédelmi azonosítási övezetbe (ADIZ) – közölte kedden a tajvani kormány.
Magas rangú kétfős amerikai delegáció érkezett Kínába, ahol a két ország kapcslatairól egyeztettek, valamint kitértek Tajvan ügyére is - jelentette Vang Ven-bin kínai külügyi szóvivő hétfőn. A mostani delegáció egyúttal előkészítette Antony Blinken amerikai külügyminiszter 2023 elejére tervezett kínai útját is.
A Kína és az Észak-Korea jelentette fenyegetéssel magyarázta vasárnap a Japánt kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) egyik tagja a szigetország védelmi költségvetésének növelését. A korábban az ipari tárca élén álló, háromnapos tajvani látogatásra érkezett Hagiuda Koicsi leszögezte: Japán a második világháború után "a béke útjára lépett, és ezen a jövőben sem fog változtatni, ugyanakkor a béke szó puszta ismételgetése nem elég ahhoz, hogy megvédjük a békénket" - tette hozzá a tajpeji látogatásra érkezett politikus egy japán-tajvani kapcsolatokról rendezett fórumon.