Ésszel szinte felfoghatatlan, 3,6 ezer milliárd fontos kárt okoztak és 2 millió ember életét követelték az elmúlt 50 év természeti katasztrófái a Meteorológiai Világszervezet legújabb tanulmánya szerint. Az ok a klímaváltozás, a tudósok pedig nemzetközi összefogást sürgetnek.
Nagy szárazság sújtja Latin-Amerika legnagyobb gazdaságát, félő, hogy leállnak a vízerőművek is, ha ez így megy tovább. Bolsonaro brazil elnök fontos üzenetet intézett az emberekhez – számol be a hírről a Bloomberg.
Tajvan áprilistól korlátozza több mint egymillió ember vízellátását a szárazság miatt, mindez azonban nem lesz kihatással a sziget csúcstechnológiai gyártóközpontjának számító Hszincsu termelésére - közölte szerdán Vang Mei-hua gazdasági miniszter.
Egyre jobban érződik Németország időjárásán a globális klímaváltozás hatása, és 2020 - hasonlóan a világ egészéhez - a második legmelegebb év volt a feljegyzések kezdte óta - közölte keddi sajtótájékoztatóján Gerhard Adrian. A Német Időjárási Szolgálat (DWD) elnöke egyúttal azt is mondta, hogy szerinte nem teljesíthető a párizsi klímaegyezményben rögzített legfeljebb 2 fokos globális hőmérsékletemelkedés az ipari korszak előtthöz képest, mert most úgy tűnik, hogy 3-4 fokos emelkedési pályán lehetünk. Ez nem tűnik nagy különbségnek, de más elemzések és előrejelzések már korábban is figyelmeztettek, hogy világszerte katasztrofális következményei, láncreakciói lennének annak, ha akárcsak 3 fokos lenne a melegedés.
Gyakoribbá és nagyobb kiterjedésűvé válhatnak a szélsőséges szárazságok Közép-Európában az évszázad végére, ha az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke nem csökken.
Az előrejelzések szerint idén is megismétlődhetnek az európai folyókon 2018-ban és 2019-ben tapasztalt rendkívül alacsony vízállási viszonyok. A nyári-őszi alacsony vízállás kialakulása önmagában nem szokatlan jelenség, azonban a legalacsonyabb vízállások számos folyón szinte évről évre egyre kisebbekké válnak a párolgás felmelegedés miatti fokozódása, valamint a nyári csapadékmennyiség csökkenése miatt, jelentős problémákat okozva számos más ágazat mellett az energiaszektornak is.
Az Ausztráliában tavaly szeptember óta pusztító bozóttüzek a lakosság háromnegyedét érintették közvetve vagy közvetlenül egy kedden nyilvánosságra hozott felmérés szerint.
Majdnem 150 éve nem volt olyan szárazság Franciaországban, mint most, a hőhullám miatt Európa-szerte extrém magas hőmérsékletek vannak. A felperzselt földek és a nagy szárazság miatt aggódnak a földművelők, Franciaországban a kukoricamezők vannak veszélyben, miközben 5 hónapos csúcsot döntött az áramfogyasztás - írja a Bloomberg.
Összességében mintegy 453 milliárd euró gazdasági veszteség érhette az áradások, aszály, hőhullámok és más, az éghajlattal összefüggő extrém jelenségek miatt az Európai Gazdasági Térség országait 1980 és 2017 között. Magyarország esetében több mint 6 milliárd euró, vagyis átszámítva mintegy 2000 ezer milliárd forint volt a veszteség.
Továbbra sem várható számottevő csapadék Magyarországon, kisebb eső is csak kevés helyen fordulhat elő, így fokozódik a vízhiány a talajokban, pedig a mezőgazdaság, illetve a szárazság miatt hiányosan kelt és fejletlen őszi kalászosok jelentősebb esőt igényelnének.
Hosszú hetek óta, sokfelé három hónapja fokozódik a csapadékhiány Magyarországon. A talaj egyrészt jóval melegebb az átlagosnál, de ami igazán lényeges, hogy szinte országszerte rendkívül száraz a föld, ami már káros a növényzet szempontjából - áll az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzésében. Jelentős, nagy területre kiterjedő eső legutóbb szeptember első napjaiban fordult elő, az is csak a Dunántúlon. Minél előbb legalább 20-30 milliméter esőre lenne szükség, de egyelőre ennek nyoma sem látszik: a középtávú előrejelzések szerint a következő 10-12 nap során sem valószínű nagyobb mennyiségű csapadék, pedig az ország jelentős részén hatalmas szükség lenne rá.
Európa 571 városának adatait elemezve a New Castle-i Egyetem kutatói kimutatták, hogy az eddig véltnél jóval szélsőségesebbé válik az időjárás a 2050-2100 közötti időszakban.
Egyre nagyobb kihívást jelent az európai erőművek számára hűtési igényeik kielégítése az egyre forróbb és szárazabb nyarakon mind gyakrabban jelentkező alacsony vízállások, illetve vízhiány miatt. Egy új tanulmány szerint a globális átlaghőmérséklet emelkedésével és a megszokott csapadékmintázatok módosulásával a jövőben egyre sűrűbben jelenthet gondot az erőművek hűtése, amely helyzetet csak az áramfogyasztás korlátozásával lehet kezelni. A jelenség elsősorban a mediterrán térségben, illetve azon országokban okozhat problémát, amelyek energiallátásában az atomerőművek domináns szereppel bírnak - vagyis Magyarországon is.
Legkevesebb az utóbbi két évtized legrosszabb gabonatermése ígérkezik Olaszországban és Spanyolország bizonyos területein a Dél-Európát pusztító súlyos szárazság és hőség miatt. Az aszály gyakorlatilag minden növénykultúrában, így például az olajfa- és mandulaültetvényekben is jelentős károkat okozott.
Katasztrófa sújtotta területnek nyilvánította és a víz adagolását rendelte el az olasz kormány Parma és Piacenza városok térségében Emilia-Romagna tartományban a szárazság okozta vízhiány miatt csütörtökön. A szárazság Olaszország más részein is kritikus helyzetet teremtett.
Kalifornia kormányzója a közelmúltban visszavonta az állami vészhelyzeti rendeletet, amelyet még 2014 elején hirdettek ki a rendkívüli szárazság miatt. Bár néhány megyében még mindig rossz a helyzet, három év után a hóval borított területek nagysága, valamint a víztározók töltöttsége alapján úgy tűnik, hogy az állam átvészelte történelmének egyik legsúlyosabb szárazságát.