Miközben az új Magyar Állampapír Plusz egyik nagy előnyeként a likvid, bankbetét-helyettesítő tulajdonságát emeli ki az adósságkezelő, még mindig tűrhető betéti ajánlatokkal találkozhatunk a bankfiókokban. Vannak olyan bankbetétek, amelyeknek a kamata rövid távon versenyképes az újragondolt MÁP Pluszéval, két olyan hátrány ellenére is, mint a kamatadó és a szocho. Mostani cikkünkben azt járjuk körbe, hogy egymillió forint befektetése esetén milyen banki kamatokat kaphatunk a pénzünkre, és ez mire elég az új „szuperállampapírral” szemben.
Múlt hétre is gyenge értékesítési számokat közölt hétfőn az ÁKK: mélypontja körül maradt az inflációkövető PMÁP értékesítése, visszaesett a BMÁP iránti kereslet, a fix kamatozású FIXMÁP pedig valamelyest növelni tudta az értékesítési számait. Múlt héten elindult az új, évi 6,73%-os átlagkamattal operáló MÁP Plusz, amelynek köszönhetően a hajdani szuperállampapír újra felkerült a térképre, de nagy csodát nem alkotott.
Júniustól megújult a Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz), ami biztonságos és likvid befektetés a megtakarításban gondolkodók számára. A korábbi sikertermék megtartja eddigi előnyeit, mint például a kamatfizetést követően 100%-on történő visszaváltást.
Sávos, évi 6,73%-os átlagkamattal új Magyar Állampapír Pluszt dob a piacra az Államadósság Kezelő Központ. Az új MÁP Pluszt jövő héttől lehet megvásárolni, de a számok azt mutatják: egyedül azoknak lehet érdemes ebben gondolkodniuk, akik 4-5 évre terveznek vele. Ha viszont a DKJ-hozamok nem mennek 4,8% alá a következő 5 év átlagában, akkor 5 éves időtávra is inkább a bónusz állampapírt érdemes választani, rövid távon pedig még mindig a PMÁP a nyerő. De mi értelme így az új, felturbózott MÁP Plusznak? Egy okot azért találtunk.
Megjelentek az új Magyar Állampapír Plusz feltételei, de közben más lakossági állampapíroknál is történtek változások: egyrészt kivezetik az egyéves állampapírt, másrészt levágják a kétéves Kincstári Takarékjegy kamatát.
Fordulóponthoz közelít a lakossági állampapírok piaca: júniusban lejárnak az első, 2019 júniusában induló Magyar Állampapír Pluszok. A számok azt mutatják, hogy bizony vannak még lelkes MÁP Plusz-hívők, az összes jegyzés közel 11%-át tartják a mai napig a magyarok, annak ellenére, hogy az időközben elszálló infláció miatt nem érte meg: jóval több pénzt lehetett volna zsebre tenni a prémium állampapírral az utóbbi 5 évben, és az idő közbeni MÁP Plusz-PMÁP-csere is kifizetődőbb stratégia lett volna. Mutatjuk, mennyit buktak, akik kitartottak, és mennyit nyertek az élelmesek.
2022 hozta el az igazi fordulatot a Prémium Magyar Állampapíroknál, a magyar befektetők zsákolni kezdték az inflációkövető papírokat, és az is kiderült, miért. A megugró kereslet az ÁKK kibocsátási stratégiáját is átalakította: tavaly óta nem jött még ki olyan PMÁP, amelyet 3 hónapnál hosszabb ideig lehetett volna megvásárolni. Mostani cikkünkben kiszámoltuk, mennyiben magyarázza a „lezárás-hatás”, az infláció, a magasabb kamatprémium vagy az új állampapírok megjelenése a magyar megtakarítók viselkedését és PMÁP-őrületét.
Továbbra sem tudja tartani a versenyt a hajdani szuperállampapír a mostani kamat- és inflációs környezettel, április végén már csak 1457 milliárd forint maradt a konstrukcióban, ami közel 4 éves mélypontnak felel meg. Mindeközben a Prémium Magyar Állampapír iránti kereslet töretlen, a háttérben pedig egyre csak jön fel egy állampapír, ami még csak nem is kifejezetten lakossági konstrukció.
Mérföldkőhöz ért a magyarok immár kedvenc lakossági állampapírja: februárban a Prémium Magyar Állampapír állománya átlépte az 5000 milliárd forintot. Ezzel már közel háromszor annyi megtakarítást tart itt a lakosság, mint a hajdani szuperállampapírban. Van itt más is: időközben megjelent az új, 7 éves PMÁP kiírása is, ez március 27-től lesz megvásárolható.
8710 milliárddal zárták a januárt a forintos lakossági állampapírok, ami közel 100 milliárdos növekedést jelent a december végi állományhoz képest. Ha a MÁP+-on múlna, nem lenne ilyen rózsás a helyzet, a papírból ugyanis újfent több százmilliárd forint áramlott ki. Az inflációkövető állampapír és a bónusz papír viszont ezúttal meg tudta fogni a lakossági pénzeket.
Tavaly 14,5% volt az éves átlagos infláció, a januárt pedig 25,7%-kal kezdtük. Ilyen inflációs környezetben jogosan vetődik fel a kérdés: mit keres még mindig a magyarok pénze a 4,95%-os kamatú szuperállampapírban? A „szuperállampapír” jelzőt (tudomásunk szerint) épp a Portfolio szerkesztősége aggatta a Magyar Állampapír Pluszra még 2019-ben, de ami egykor még szuper volt, most már nagyon nem az. A magas infláció és magas kamatok miatt az átrendeződés már elkezdődött a MÁP+ állományában, de még mindig több ezermilliárdnyi megtakarítás hever itt.
Több szempontból is fordulatot hozott az október a lakossági állampapírok piacán: egyrészről az új bónusz és prémium állampapírokkal sikerült megtörni a hónapok óta tartó lejtmenetet az állampapír-állományban, másrészt - és talán ez az igazán nagy fordulat – eljött az, amire már hónapok óta készítenek fel minket a számok: az inflációkövető állampapírok lekörözték a MÁP+-t.
Pár napja az Egyéves Magyar Állampapír és a Kincstári Takarékjegy kamatát is megemelte az adósságkezelő, rögtön fél százalékponttal.
Az Eurostat frissen publikált számai szerint van egy mutató, amelyben Magyarország továbbra is vezet az EU-ban: a magyarok kezében van arányaiban a legtöbb államadósság. Az állampapír-állomány növekedését nézve is az élmezőnyben vagyunk.
Egyértelműen az emelkedő infláció alakítja a lakossági állampapírok közötti erőviszonyokat idén, a MÁP+ a friss adatok szerint tovább növelte veszteségeit áprilisra, miközben az inflációkövető prémium állampapír kirobbanó formában van. A PMÁP szárnyalásának, illetve az egyéves állampapír növekvő keresletének köszönhető, hogy a lakossági állampapírok piaca múlt hónapban némi növekedést is fel tudott mutatni.
Múlt héten számoltunk be arról, hogy a Magyar Államkincstár is beállt a banki forgalmazók sorába azzal, hogy a korábbi 99,75% helyett 99,5%-on váltja vissza idő előtt a Magyar Állampapír Pluszt. Felmerül a kérdés: azzal, hogy a kincstárnál is drágább lett a MÁP+-ból való kiszállás, megéri-e így is eladni a papírt és inkább a Prémium Magyar Állampapírt választani? Alábbi cikkünkben erre keressük a választ. Sőt, egy másik lehetőséget is felvillantunk.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
