Miközben az új Magyar Állampapír Plusz egyik nagy előnyeként a likvid, bankbetét-helyettesítő tulajdonságát emeli ki az adósságkezelő, még mindig tűrhető betéti ajánlatokkal találkozhatunk a bankfiókokban. Vannak olyan bankbetétek, amelyeknek a kamata rövid távon versenyképes az újragondolt MÁP Pluszéval, két olyan hátrány ellenére is, mint a kamatadó és a szocho. Mostani cikkünkben azt járjuk körbe, hogy egymillió forint befektetése esetén milyen banki kamatokat kaphatunk a pénzünkre, és ez mire elég az új „szuperállampapírral” szemben.
Múlt hétre is gyenge értékesítési számokat közölt hétfőn az ÁKK: mélypontja körül maradt az inflációkövető PMÁP értékesítése, visszaesett a BMÁP iránti kereslet, a fix kamatozású FIXMÁP pedig valamelyest növelni tudta az értékesítési számait. Múlt héten elindult az új, évi 6,73%-os átlagkamattal operáló MÁP Plusz, amelynek köszönhetően a hajdani szuperállampapír újra felkerült a térképre, de nagy csodát nem alkotott.
Júniustól megújult a Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz), ami biztonságos és likvid befektetés a megtakarításban gondolkodók számára. A korábbi sikertermék megtartja eddigi előnyeit, mint például a kamatfizetést követően 100%-on történő visszaváltást.
Sávos, évi 6,73%-os átlagkamattal új Magyar Állampapír Pluszt dob a piacra az Államadósság Kezelő Központ. Az új MÁP Pluszt jövő héttől lehet megvásárolni, de a számok azt mutatják: egyedül azoknak lehet érdemes ebben gondolkodniuk, akik 4-5 évre terveznek vele. Ha viszont a DKJ-hozamok nem mennek 4,8% alá a következő 5 év átlagában, akkor 5 éves időtávra is inkább a bónusz állampapírt érdemes választani, rövid távon pedig még mindig a PMÁP a nyerő. De mi értelme így az új, felturbózott MÁP Plusznak? Egy okot azért találtunk.
Megjelentek az új Magyar Állampapír Plusz feltételei, de közben más lakossági állampapíroknál is történtek változások: egyrészt kivezetik az egyéves állampapírt, másrészt levágják a kétéves Kincstári Takarékjegy kamatát.
Fordulóponthoz közelít a lakossági állampapírok piaca: júniusban lejárnak az első, 2019 júniusában induló Magyar Állampapír Pluszok. A számok azt mutatják, hogy bizony vannak még lelkes MÁP Plusz-hívők, az összes jegyzés közel 11%-át tartják a mai napig a magyarok, annak ellenére, hogy az időközben elszálló infláció miatt nem érte meg: jóval több pénzt lehetett volna zsebre tenni a prémium állampapírral az utóbbi 5 évben, és az idő közbeni MÁP Plusz-PMÁP-csere is kifizetődőbb stratégia lett volna. Mutatjuk, mennyit buktak, akik kitartottak, és mennyit nyertek az élelmesek.
2022 hozta el az igazi fordulatot a Prémium Magyar Állampapíroknál, a magyar befektetők zsákolni kezdték az inflációkövető papírokat, és az is kiderült, miért. A megugró kereslet az ÁKK kibocsátási stratégiáját is átalakította: tavaly óta nem jött még ki olyan PMÁP, amelyet 3 hónapnál hosszabb ideig lehetett volna megvásárolni. Mostani cikkünkben kiszámoltuk, mennyiben magyarázza a „lezárás-hatás”, az infláció, a magasabb kamatprémium vagy az új állampapírok megjelenése a magyar megtakarítók viselkedését és PMÁP-őrületét.
Továbbra sem tudja tartani a versenyt a hajdani szuperállampapír a mostani kamat- és inflációs környezettel, április végén már csak 1457 milliárd forint maradt a konstrukcióban, ami közel 4 éves mélypontnak felel meg. Mindeközben a Prémium Magyar Állampapír iránti kereslet töretlen, a háttérben pedig egyre csak jön fel egy állampapír, ami még csak nem is kifejezetten lakossági konstrukció.
Mérföldkőhöz ért a magyarok immár kedvenc lakossági állampapírja: februárban a Prémium Magyar Állampapír állománya átlépte az 5000 milliárd forintot. Ezzel már közel háromszor annyi megtakarítást tart itt a lakosság, mint a hajdani szuperállampapírban. Van itt más is: időközben megjelent az új, 7 éves PMÁP kiírása is, ez március 27-től lesz megvásárolható.
8710 milliárddal zárták a januárt a forintos lakossági állampapírok, ami közel 100 milliárdos növekedést jelent a december végi állományhoz képest. Ha a MÁP+-on múlna, nem lenne ilyen rózsás a helyzet, a papírból ugyanis újfent több százmilliárd forint áramlott ki. Az inflációkövető állampapír és a bónusz papír viszont ezúttal meg tudta fogni a lakossági pénzeket.
Tavaly 14,5% volt az éves átlagos infláció, a januárt pedig 25,7%-kal kezdtük. Ilyen inflációs környezetben jogosan vetődik fel a kérdés: mit keres még mindig a magyarok pénze a 4,95%-os kamatú szuperállampapírban? A „szuperállampapír” jelzőt (tudomásunk szerint) épp a Portfolio szerkesztősége aggatta a Magyar Állampapír Pluszra még 2019-ben, de ami egykor még szuper volt, most már nagyon nem az. A magas infláció és magas kamatok miatt az átrendeződés már elkezdődött a MÁP+ állományában, de még mindig több ezermilliárdnyi megtakarítás hever itt.
Több szempontból is fordulatot hozott az október a lakossági állampapírok piacán: egyrészről az új bónusz és prémium állampapírokkal sikerült megtörni a hónapok óta tartó lejtmenetet az állampapír-állományban, másrészt - és talán ez az igazán nagy fordulat – eljött az, amire már hónapok óta készítenek fel minket a számok: az inflációkövető állampapírok lekörözték a MÁP+-t.
Pár napja az Egyéves Magyar Állampapír és a Kincstári Takarékjegy kamatát is megemelte az adósságkezelő, rögtön fél százalékponttal.
Az Eurostat frissen publikált számai szerint van egy mutató, amelyben Magyarország továbbra is vezet az EU-ban: a magyarok kezében van arányaiban a legtöbb államadósság. Az állampapír-állomány növekedését nézve is az élmezőnyben vagyunk.
Egyértelműen az emelkedő infláció alakítja a lakossági állampapírok közötti erőviszonyokat idén, a MÁP+ a friss adatok szerint tovább növelte veszteségeit áprilisra, miközben az inflációkövető prémium állampapír kirobbanó formában van. A PMÁP szárnyalásának, illetve az egyéves állampapír növekvő keresletének köszönhető, hogy a lakossági állampapírok piaca múlt hónapban némi növekedést is fel tudott mutatni.
Múlt héten számoltunk be arról, hogy a Magyar Államkincstár is beállt a banki forgalmazók sorába azzal, hogy a korábbi 99,75% helyett 99,5%-on váltja vissza idő előtt a Magyar Állampapír Pluszt. Felmerül a kérdés: azzal, hogy a kincstárnál is drágább lett a MÁP+-ból való kiszállás, megéri-e így is eladni a papírt és inkább a Prémium Magyar Állampapírt választani? Alábbi cikkünkben erre keressük a választ. Sőt, egy másik lehetőséget is felvillantunk.
A termeléscsökkentés feloldása megnövekedett kínálathoz vezethet.
Az új védelmi miniszter személye is megvan.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Jack Teixerát 15 év börtönre ítélték.
Milyen hatása lehet ha Donald Trump betartja ígéreteit?
Mit tehet a kormány?
Hallgasd meg az előzetest már most!
