Az elmúlt napok során rendkívüli események szemtanúi lehettünk az orosz-ukrán háború potenciális lezárását illetően. Habár eddig sem volt rózsás a kapcsolatuk, nem sokan mondták volna meg előre, hogy Donald Trump amerikai elnök ilyen élesen fogja kritizálni Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, miközben az amerikai külügyminiszter Szaúd-Arábiában ült tárgyalóasztalhoz orosz kollégájával, a Pentagon vezetője pedig arra figyelmeztette Európát, Amerika szeme immár végérvényesen a rendszerszintű riválisra, Kínára fog szegülni, nem az öreg kontinensre. De milyen logika állhat mindennek a hátterében? Egyesek a múltat látják visszaköszönni Trump ellentmondásos manőverezésében, pontosabban egy korábbi elnök külpolitikai stratégiáját – mely jelenkori alkalmazása azzal járna, hogy az Egyesült Államok kiengedje a karanténból és szorosabbra fűzze kapcsolatát Vlagyimir Putyin Oroszországával.
Donald Trump hatalomra kerülése és különösen a Vlagyimir Putyinnal való kapcsolatfelvétele óta sokszor előkerül a nemzetközi sajtóban egy Krím félszigeti kikötőváros, Jalta neve. De mi történt 1945-ben Jaltában, és miért gondolják egyre többen azt, hogy hasonló megállapodás köttethet most az ukrajnai háború kapcsán, mint annak idején a második világháború lezárását illetően?
Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn aláírta a rendeletet, melynek értelmében létrehozzák az Eurovíziós Dalfesztivál orosz megfelelőjét Intervízió néven – írja a Politico.
A brit titkosszolgálat, az MI5 első alkalommal hozott nyilvánosságra szigorúan titkos aktákat, amelyek részletes beszámolókat tartalmaznak a Szovjetuniónak kémkedő három leghírhedtebb brit kettős ügynök vallomásairól. A dokumentumok között szerepelnek Kim Philby és Anthony Blunt vallomásai, akik a hírhedt "Cambridge-i Ötök" tagjai voltak - számolt be a Reuters.
1987-ben jelent meg Paul Kennedy történész nagy hatású bestsellere (A nagyhatalmak tündöklése és bukása címmel), amely a birodalmi túlterjeszkedés témáját járta körül, és a Szovjetunió, valamint az Egyesült Államok – az akkori korszak két nagyhatalmának – vizsgálatával zárult. Alig néhány év alatt a Szovjetunió összeomlott, megnyitva az utat az USA előtt, hogy a világ egyetlen teljes mértékben domináns hatalmává váljon. A közelmúlt eseményeit figyelembe véve azonban talán itt az ideje, hogy leporoljuk Kennedy könyvét, és újragondoljuk az abból levonható tanulságokat.
Ukrajna nem fogja tudni katonai erővel visszafoglalni az oroszok által megszállt területeket, diplomáciai megoldásra van szükség – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a japán Kyodo Newsnak. Tűzszünetet javasolt Ukrajnában Jens Stoltenberg volt NATO-főtitkár, aki arra is kitért, hogy szerinte nem feltétlen ördögtől való dolog az, ha átmenetileg megszállva maradnak ukrán területek. Az ukrán védelmi minisztériummal jó kapcsolatot ápoló Deep State szerint elfoglalták az oroszok Novij Komárt, elvágva ezzel Velika Novoszilka északi összeköttetését az ukrán állások felé.
Bár az elmúlt időszakban Oroszország egyre komolyabb fegyvereket vetett be az ukrán háborúban, mint például az „Oresnyik” nevű, közepes hatótávolságú rakétát, a frontvonal ellátásában továbbra is katasztrofális a helyzet. Az orosz csapatok ugyanis egy Ladával indultak rohamra – derült ki friss harctéri felvételekből.
Életnagyságú szobrot emelnek Joszif Visszarionovics Sztálin szovjet diktátornak az oroszországi Vologda városában – írja a Reuters.
Kazahsztánban vasárnap népszavazást tartanak az ország első atomerőművének megépítéséről az energiatermelés többségét adó szénerőművek kiváltása érdekében.
Interjút adott a brit Telegraph-nak Boris Johnson, az Egyesült Királyság korábbi konzervatív párti miniszterelnöke. Johnson elmondása szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök kisebb eséllyel indította volna meg Ukrajna elleni háborúját, ha Donald Trump lett volna az Egyesült Államok elnöke, viszont meglepő részletekkel szolgált a tekintetben, hogy szerinte a republikánus elnökjelölt hogyan viszonyulhat Kijevhez a jövőben.
Megsemmisített az ukrán haderő egy különleges orosz páncélost, egy igencsak ritkaságnak számító Ladoga parancsnoki járművet. Az eszközt nukleáris háborúra fejlesztette a Szovjetunió, kifejezetten azzal a céllal, hogy szovjet vezetők tudjanak vele közlekedni. Ráadásul mindössze öt darab készült belőle.
Oroszország 2025-re az eddigi negyedével, a bruttó hazai termék (GDP) 6,3%-ára, tehát a hidegháború vége óta a legmagasabb szintre emeli a haderejére fordított állami kiadásokat - derül ki a hétfőn közzétett költségvetési tervezetből a Reuters jelentése szerint.
Az orosz külügyminisztérium az X-en tett közzé egy angol nyelvű videós anyagot, amelyben azt állítja, hogy 1939. szeptember 17-én azért kellett a Szovjetuniónak megtámadnia Lengyelországot, hogy megvédje a népirtás által fenyegetett ukrán és fehérorosz lakosságot. A német külügyminisztérium kommentben válaszolt a videóra, olyan térképet téve közzé, amelyen Joachim von Ribbentrop, a hitleri Németország és Vjacseszlav Molotov, a sztálini Szovjetunió külügyminiszterének aláírása látható – írja a Politico.
Úgy néz ki, orosz hadmérnökök egy kis csapata nagyjából fél évnyi megfeszített munkával ismét működőképessé varázsolja a Szovjetunió egyik legnagyobb, legnehezebb harckocsi-prototípusát, az Objekt 260 néven is ismert ISz-7-est.
Kínában megjelentek az első olyan oktatási anyagok, amelyek már Hszi Csin-pig kínai elnök beszédeiből merít ihletet. A tankönyvek olyan veszélyekre hívják fel a fiatalok figyelmét, mint a rock’n’roll, a popzene vagy akár az internet. A South China Morning Post szerint Peking egy olyan „színes forradalmat” szeretne elkerülni, mint amilyenek a nyugati világban lezajlottak az 1960-as években.
Átnevezik Ukrajnában a kopijka váltópénzt, melyet a jövőben sahnak fognak hívni - közölte hétfőn az ukrán központi bank.
Finnország a GDP 3 százalékára emeli védelmi kiadásait 2029-re.
A tó a „magyar Floridává” válik, ahová a jómódú, idősebb budapesti polgárság költözik le.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
Vajon mit lép az amerikai elnök?
Drámai demográfiai számokat hozott nyilvánosságra a statisztikai hivatal.
A cég nem tervezi meghosszabbítani a határidőt.
Jöhetnek a kis moduláris reaktorok?
Nagy baj lehet, ha nem sikerül lokalizálni a száj- és körömfájás betegséget.
Sok ínyenc a bárány fejét akarja, sőt igazi különlegességnek számít az állat szeme is.
