Az Európai Unió üdvözölte Maia Sandu moldovai elnök újraválasztását, elismerve a választások sikeres lebonyolítását az orosz beavatkozási kísérletek ellenére. A szavazatszámlálás végéhez közeledve Sandu jelentős előnnyel vezet kihívójával szemben – írja a Reuters.
Bár az Egyesült Államokra sokan a "szabadság földjeként" és az egyik legelső, illetve legtöbb ideje fennálló demokratikus országként tekintenek, négyévente, az elnökválasztás alkalmával újra és újra felsejlik, hogy az amerikai választási rendszer modern szemmel nézve számos sajátosságot, kritikusai szerint visszásságot tudhat magáénak. Az egyik ilyen vitatott eleme, ami legutóbb 2016-ban szintén megtörtént, hogy a kevesebb voksot kapó elnökjelölt is győzhet az elektori kollégiumnak hála. Az amerikai rendszer egy másik érdekfeszítő jegyéről ellenben még kevesebb szó esik: az is előfordulhat, hogy az elektori kollégium idén sem Kamala Harrist, sem Donald Trumpot nem hozza ki győztesként.
A New York Times és a Siena College utolsó közvélemény-kutatásai szerint Kamala Harris alelnök új erőt mutat Észak-Karolinában és Georgiában, miközben Donald Trump korábbi elnök Pennsylvaniában elveszítette, Arizonában pedig megtartotta előnyét. A legutóbbi választáson a New York Times/Siena bizonyult a legpontosabbnak, és ha ez lenne az eredmény, akkor Harris lenne az elnök. A már leadott szavazatokban pedig Harris előnye jelentős.
Az amerikai elnökválasztás hajrájában Donald Trump és Kamala Harris az utolsó napokban is igyekeznek meggyőzni a bizonytalan szavazókat. A két jelölt a kulcsfontosságú billegő államokban kampányol, miközben a közvélemény-kutatások szoros versenyt mutatnak. A választás kimenetele nemcsak az elnöki pozícióról, hanem a kongresszus irányításáról is dönt, ami jelentősen befolyásolhatja az Egyesült Államok bel- és külpolitikáját az elkövetkező években.
A moldovai hatóságok "jelentős" orosz beavatkozást tapasztalnak az elnökválasztás vasárnapi második fordulójába - közölte Stanislav Secrieru, a hivatalban lévő államfő nemzetbiztonsági tanácsadója.
Elővigyázatosságból készültségbe helyezték a Nemzeti Gárda egy részét Washington szövetségi államban helyi idő szerint pénteken, készülve arra, hogy esetleg zavargások törhetnek ki a jövő keddi választásokkal összefüggésben. A döntést korábbi incidensek indokolják.
November 5-én tartják a 2024-es amerikai elnökválasztást, amelyet a republikánus Donald Trumpnak és a demokrata Kamala Harrisnek is van esélyes megnyerni, a kimutatások szinte fej-fej mellé mérik őket. Négy évvel korábban komoly feszültség alakult ki a szavazatszámlálás körül, a demokraták arra készülnek, hogy ez megismétlődhet – számolt be a Reuters.
Véghajrájához ért az amerikai elnökválasztási kampány, a republikánus Donald Trump és a demokrata Kamala Harris immár a legutolsókat csapják, hogy meggyőzzék a maradék bizonytalanokat, és urnához tereljék szimpatizánsaikat a jövő hét kedden véget érő voksolás előtt. Miközben a volt elnök New Yorkban tartott vasárnapi nagygyűlése nem aratott osztatlan sikert, az amerikai alelnök tegnap este Washington D.C-ben kívánta kidomborítani a közte és Trump közötti különbségeket. Ám Harris kompromisszumkereső üzenetét aláásta a főnöke, Joe Biden ugyanis egyetlen ellentmondásos kijelentéssel feje tetejére állította a demokraták befutóját. Mindez ellenben mit sem változtat rengeteg amerikai szavazatán: 52,5 millióan már most ikszet tettek valamelyik elnökjelölt neve mellé, az előzetes adatok pedig látszólag a republikánusoknak kedveznek. Megnéztük, mit és mit nem lehet kiolvasni az előzetes szavazási adatokból, egyúttal arra is kerestük a választ, hogy idén mi várható az eredmények beérkezése kapcsán.
Az Egyesült Államokban meghaladta a 40 milliót a korai választáson és levélben szavazók száma 9 nappal az elnök- és kongresszusi választás előtt - derül ki a választási statisztikából.
A vasárnapi bulgáriai parlamenti választásokon a jobbközép GERB párt várhatóan az első helyen végez, míg a reformpárti Folytatjuk a változást (PP) a második helyet szerezheti meg - derül ki az Alpha Research exit poll felméréséből.
Vasárnap tartották a litván parlamenti választások második fordulóját, melynek első fordulójában a legtöbb szavazatot az ellenzéki szociáldemokraták szerezték meg. Az ország lakosai a megélhetési költségek és az Oroszországból érkező potenciális fenyegetések árnyékában járultak az urnákhoz. A szavazás kimenetele jelentős hatással lehet Litvánia bel- és külpolitikájára egyaránt.
A kormányzó Georgiai Álom - Demokratikus Georgia párt a szavazatok több mint 54 százalékát szerezte meg Grúziában a parlamenti választásokon, a voksok csaknem száz százalékának feldolgozása alapján a választási bizottság közleménye szerint.
Miután két ellentétes eredményű exit poll is megjelent, az oroszbarát, kormányzó Grúz Álom pártot hozta ki győztesnek a hivatalos eredményekben az ország választási bizottsága. A múlt heti referendum utáni botrányok miatt azonban borítékolható, hogy politikai káosz vár a kaukázusi országra.
A szombati grúziai – az ország hivatalos nevén georgiai – parlamenti választások eredményei körül jelentős bizonytalanság alakult ki, miután két rivális exit poll felmérés egymásnak ellentmondó előrejelzéseket közölt. Az egyik felmérés a kormánypárt kényelmes győzelmét jósolja, míg a másik az ellenzék többségét vetíti előre.
A november 5-i amerikai elnökválasztáson megkezdődött az előrehozott szavazás. Az Egyesült Államok Georgia államának államtitkársága szerdán közölte, hogy sikerült elhárítani egy kibertámadást, amelynek célja az volt, hogy összeomoljon az állam választói által használt weboldal, amelyen keresztül a szavazólapok igénylését leadják.
Hibahatáron belül, de hajszállal már vezet a Tisza a Fidesz előtt a 21 Kutatóközpont friss felmérésében, ami a Partizán megbízásából készült. Ez az első alkalom, hogy egy közvélemény-kutató a Tisza Párt előnyét mérje a pártválasztók között.