Nagy bukóban az ETF-befektetők, de ötéves távon még így is jól jártak

Világszerte zuhannak a tőzsdék, ami számos befektető portfóliójára nézve komoly érvágást jelent: a leggyakrabban használt amerikai tőzsdeindex, az S&P 500 év eleje óta 10%-ot esett, de a nála jobban teljesítő, a vezető európai vállalatokat tömörítő Stoxx Europe 600 tőzsdeindex is 5%-os mínuszban van idén. Ha viszont hosszabb távra tekintünk vissza, kifejezetten vonzó tőzsdei hozamokat látunk, márpedig a hosszú távú hozamok alapján relevánsabb megállapítást lehet tenni egy kockázatos befektetés teljesítményéről.

Sokáig nevettek, most kicsit sírnak az amerikai ETF-ek befektetői

Az ETF (exchange traded fund, tőzsdén kereskedett befektetési alap) funkciója a befektetők szempontjából általában annyi, hogy passzívan követi egy meghatározott tőzsdeindex teljesítményét. Aki például jól diverzifikált amerikai részvényportfólióba fektetne, de nincs kedve vagy lehetősége több száz egyedi részvényt egyenként megvásárolni, ő megteheti, hogy egyetlen tranzakció keretein belül, egy számára szimpatikus tőzsdeindexet követő ETF-be teszi a pénzét. Az ETF-ek nagy előnye a hagyományos befektetési alapokkal szemben, hogy lényegesen kisebb költségterheléssel dolgoznak: gyakran mindössze 0,1-0,2% az éves elvonás a kezelt vagyon arányában, holott az aktívan kezelt befektetési alapok akár 2%-ot meghaladó éves költségeket is felszámítanak.

Az alábbiakban kizárólag a UCITS (undertaking for collective investment in transferable securities) szabályozásnak megfelelő ETF-ekkel foglalkozunk, ugyanis európai uniós állampolgárok alapesetben csak ilyen típusú ETF-ekhez férhetnek hozzá a tőzsdéken.

Ha megvizsgáljuk a tíz legnagyobb vagyonnal rendelkező, amerikai részvénypiacra fektető UCITS ETF-et, befektetési politikától függően 17-19% közti veszteségeket látunk 2025 év elejétől mostanáig. Nem meglepő, hogy a kiegyensúlyozottabb, több céget tartalmazó S&P 500 indexet követő alapok megúszták relatíve kisebb veszteséggel, míg a kockázatosabb, tech-részvényekre koncentráló NASDAQ-100 indexet követő ETF-ek nagyobb veszteséget termeltek.

De ötéves távra, azaz 2020. áprilistól 2025. áprilisig számolva egészen más eredmények adódnak: ez idő alatt a vizsgált tíz ETF 14-17% körüli évesített hozamot produkált. Ez összesítve 95-127% közti hozamokat takar, tehát az amerikai részvényindexek követésével – az idei esés ellenére is – könnyedén meg lehetett duplázni az öt évvel ezelőtti kezdőtőkét.

ETF-fogalomtár:

Benchmark: az a tőzsdeindex, amelyhez az adott ETF a saját teljesítményét méri. AZ ETF-ek gyakran a lehető legprecízebben lekövetik a benchmarkként szolgáló tőzsdeindex alakulását, így az ETF teljesítménye csak minimálisan térhet el az index teljesítményétől.

Metodológia: egy ETF megteheti, hogy "fizikailag" leképezi a követett indexet, azaz ténylegesen megvásárolja a részvényeket, vagy a részvények vásárlása nélkül, más pénzügyi megoldásokkal ("szintetikusan") is megoldhatja az indexkövetést.

Osztalékok kezelése: egy részvényekbe fektető ETF-nek osztalékbevételei is keletkeznek, amelyekkel két dolgot tehet, vagy kifizeti a befektetők számára (distributing), vagy visszaforgatja önmagába (accumulating).

Rizikóindikátor: megmutatja, hogy egy adott ETF mekkora kockázatot hordoz egy 1-től 7-ig terjedő skálán, ahol a legkevésbé kockázatos alapok 1-es értéket kapnak, a legnagyobb kockázatú alapok pedig 7-est.

Fontos, hogy a fenti hozamok dollárban értendők, azaz egy dollárban kalkuláló befektető számára jelzik a megtérülést.

Akik viszont forintban számolnak, ők kénytelenek figyelembe venni még egy tényezőt: a forint-dollár árfolyam alakulását.

Mivel az utóbbi 5 évben a forint összesen 11,4%-ot gyengült a dollárral szemben, ezért a magyar befektetők forintban kifejezve még a táblázatban jelzettnél is nagyobb hozamokra tettek szert.

Jó befektetés volt a világ fejlődésére voksolni

Hasonlóan muzsikáltak a világ egészére célzó részvénybefektetések is: idén év eleje óta 14% körüli bukó a jellemző, de a legnagyobb ETF-ek 5 éves távon kétszámjegyű pozitív hozammal örvendeztették meg a befektetőket.

Attól függően persze lehet némi eltérés az egyes alapok teljesítménye között, hogy melyik részvényindexet követik: például a vizsgált ötéves időszakban az MSCI World index követése minimálisan kedvezőbb hozamhoz vezetett, mint a hasonló lefedettségű FTSE All World indexnek megfelelő stratégia.

Elkezdődött Európa felülteljesítése?

Az európai részvénybefektetések kapcsán tehető legfőbb megállapítás az, hogy korábbi szokásával ellentétben idén egyértelműen felülteljesít Európa. Az év eleje óta számított európai ETF-hozamok jellemzően kicsi, 0-3% közti veszteséget mutatnak, de arra is van példa, hogy egy európai részvény ETF még idén is pluszban legyen – természetesen euróban, azaz a forint árfolyamának hatásától eltekintve. Az euróhoz képest öt év alatt 16,3%-kal gyengült a forint, ami ugyancsak plusz hozamot eredményezett a magyar befektetőknek.

Hosszabb távra visszatekintve azonban Európa valamivel gyengébb volt Amerikánál, míg a világ egészébe fektető részvénybefektetésekkel képes volt felvenni a versenyt. Ötéves időtávon itt is kétszámjegyű hozamokat látunk, habár a duplázás a legtöbb esetben nem sikerült.

Akik magyarként ETF-befektetésben gondolkodnak, mindenképpen rendelkezniük kell egy értékpapír-számlával, olyan brókercégnél, amely hozzáférést biztosít számukra a kiszemelt ETF-et forgalmazó tőzsdékhez – egy ETF gyakran több tőzsdén is elérhető, a magyar tőzsdén például 32 külföldi ETF-hez férnek hozzá a befektetők.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ