Az építőipar hatékony működésében kiemelt szerepe van a munkaerőpiaci utánpótlásnak, ami szoros összefüggésben áll az elérhető képzésekkel. Bár a szakképzési törvény tavalyi módosítása lehetővé tette a képzésben érdekelt vállalkozások és az intézményekben tanulók szorosabb együttműködését, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) tapasztalatai szerint a képzésekben így is kevés vállalkozás vesz részt, miközben magas a végzettség nélküli iskolaelhagyók száma. Mivel lehetne mindezt javítani? Az alábbiakban a szövetség javaslatai alapján ezt jártuk körül, és azt is megmutatjuk, mennyit keres ma egy építőipari szakmunkás.
Óriási növekedést mutat a mesteremberek keresete 2020 óta, néhány szakmában meg is duplázódott a jövedelmük. Elindult a vidéki szakik munkadíjának felzárkózása, keresetük gyorsabban nő, mint a budapestieké - közölte a JóSzaki szakmunkásokat közvetítő oldal.
Hivatalosan már több mint 70 ezer külföldi dolgozik Magyarországon, azonban a létszámuk ennél minden bizonnyal magasabb. Ráadásul folyamatosan növekszik: a Portfolio-nak nyilatkozó szakértők szerint havonta 500-1000 külföldi munkavállaló érkezik Magyarországra, főképp az iparba. A munkaerőhiány miatt a következő években is meghatározó lehet a külföldiek beáramlása, akik egyre több országból érkezhetnek hazánkba könnyített feltételek mellett. A következő időszakban több óriásberuházáson is dolgozhatnak.
Három évvel ezelőtt mindössze 9000 tanuló volt az iskolarendszerben, akik építőipari szakmunkásoknak tanultak. A 2021/2022. tanévben az építőipari szakmacsoportot választó új diákok száma az előző évi 3000 főről 6500 főre emelkedett, ezáltal a szakképzésért felelős minisztérium TOP 10-es ranglistáján a szakmajegyzék szerinti ágazatokban tanulók létszáma szerint az építőipar a 7. helyre került. A kereseti lehetőségek, a képzés ideje alatt kapható ösztöndíj, a biztos munkalehetőség és az új szakképzési törvény adta lehetőségek egyaránt ráirányítják a szülők és gyerekek figyelmét az építőiparra. A javuló munkafeltételek, a nagyobb szakmai odafigyelés, a modern internetes eszközök használata is vonzza a gyerekeket - derül ki az ÉVOSZ közleményéből.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) tagszervezetei közreműködését kérte az orosz-ukrán háború miatt Magyarországra menekültek szükség szerinti átmeneti foglalkoztatásához.
Az építkezések egyelőre drágulnak és lassulnak, ezért már diákokat is toboroznának az építőiparban az unión kívülről, hogy enyhítsék a szakemberhiányt - derül ki az RTL Klub riportjából. Azt remélik, a tanulók Magyarországon maradnak, ha itt szereznek szakmunkás bizonyítványt. Az Építési Vállalkozók Szakszövetsége a külföldiek munkavállalásának egyszerűsítését kéri a kormánytól - úgy számolnak, 10 ezerrel több vendégmunkásra lenne szükségük jövőre.
Az elmúlt öt évben a hazai építőipar tevékenységét legnagyobb mértékben akadályozó tényező a szakmunkás- és mérnökhiány volt. A COVID járvány okozta nehézségek között is az építőipar komolyabb leállások nélkül tudott tovább dolgozni, ehhez pedig még növelni is tudta a foglalkoztatottak számát. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) közleménye szerint azonban ez még mindig kevés a teljes potenciál kiaknázásához - a hazai építőipar munkaerőpiaci problémáit a külföldön dolgozó magyarok hazahívásával, több vendégmunkás alkalmazásával és extenzívebb tehetséggondozással lehetne orvosolni.
Egyre több olyan magyar tulajdonú cég van az építőiparban, amely munkakörülmények, fizetés és egyéb juttatás tekintetében a nyugat-európai építőipari vállalkozásokhoz képest versenyképes ajánlatot tud kínálni. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) által létrehozott Építőipari Hazahívó Programról több mint 50 ezer Németországban élő magyar építőipari dolgozót értesítettek, a rendezvényre négy meghatározó magyar nagyvállalat - a Duna Aszfalt Zrt., az Óbuda Group, a VIV Csoport és a ZÁÉV Zrt. - konkrét ajánlatokkal készült, a kereseti lehetőségek mellett a szakmai továbbfejlődés lehetőségeit és a karrierút tervezését is bemutatták az érdeklődőknek. A kormányzati támogatásokról, az adórendszer kedvezményeiről pedig a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára adott tájékoztatást.
A lakásépítéseknél két meghatározó költségtényező nehezíti az építők, fejlesztők életét: a munkaerő-, és az anyagköltség. Három-négy éve folyamatos munkaerőhiány, és a munkadíjak emelkedése tartotta sakkban az építőiparban tevékenykedőket, az elmúlt egy évben pedig az elégtelen anyagkínálattal és a drasztikus áremelkedéssel kell megküzdeniük. Megnéztük, hogy az elmúlt 3-4 évben miként változott a lakásépítések költségindexe a KSH számai alapján.
A minmálbér 200 ezer forintra emelésével a szakmunkás-bérminimum mintegy 250 ezer forintra nőne - mondta a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerda reggel az M1 aktuális csatornán a nemzeti konzultációról szólva.
Több mint négy hónapos az átlagos várakozási idő egy építőipari szakemberre, de még ennél is rosszabb a helyzet az ország egyes részein. A szakterületeket nézve a gépészek között van a legnagyobb hiány, rájuk 5 hónapot kell általában várnia annak, aki felújításba, vagy építésbe kezd magánszemélyként - derült ki a Mapei felméréséből.
Mennyivel nő a bruttó minimálbér és a garantált bérminimum 2021-ben? Hány forinttal emelkedik a nettó minimálbér és a bérminimum? Mennyivel marad több a borítékban? Két táblázatban foglaltuk össze a lényeget.
Az elmúlt években az építőipar legnagyobb gondja a munkaerőjiány volt, és ez sajnos sokszor meglátszódott az elvégzett munkák minőségében és a vállalási időkben, de a túlárazások sem voltak ritka jelenségek. A járvány felbukkanásával azonban kevesebb lett a megrendelés és nagy számban tértek haza külföldről a szakipari munkások, így kevésbé érződött ez a hiány. A Novák Katalin által bejelentett lakásfelújítási támogatás most családok százezreit ösztönözheti arra, hogy valamit átalakítsanak, korszerűsítsenek az otthonukban. Éppen ezért nem meglepő, hogy sokan tartanak attól, hogy most majd ismét hónapokat kell várni a drága burkolásra, festésre, vakolásra, vagy bármilyen más szakipari munkára. De vajon mit lát a szakma, bírni fogják a terhelést az építőipari szakik?
Az építőiparban dolgozó szakemberhiány folyamatos érdeklődésben tartja nemcsak az iparágban tevékenykedő cégeket, és az ő munkavállalóit, de végső soron mindenkit, aki csak egyszer is próbált valamilyen mesterembert találni a lakásának a kifestésére, az ablakok kicserélésére, tetőfedésre, vagy éppen az ereszcsatorna kialakítására - csak hogy néhányat említsünk a tömérdek kétkezi munkát igénylő folyamat közül. Az aktuális helyzet, amiben élünk, nem más minthogy ezekre a munkákra nincs utánpótlás, a jelenlegi munkaerőt is csak a nyugati bérek felé való közeledéssel lehet itt tartani, a nyomás pedig hatalmas az építőipari cégeken. Lehet, hogy nekünk is jót tennének a török vendégmunkások? Hogyan lesz vége a fellendülésnek? Mit lát a kivitelezői szegmens a következő 5 évre? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Puskás Andrással, a Puskás Művek Bádogosipari Kft. társtulajdonosával.
Az egyik leghangsúlyosabb része a magyar építőipari helyzetnek, hogy hogyan lehetne megoldani a munkaerőhiányt. Sokak szerint a külföldről becsábított vendégmunkások jelenthetik a megoldást, vannak azonban olyanok is, akik éppen ellenkezőleg vélekednek, és veszélyt látnak például a török szakmunkások idehívásában. A helyzeten az sem segít, hogy az a kevés kétkezi munkás, aki kitanulta a szakmát, ahogy teheti, külföldre veszi az irányt. Érthető, hiszen a hazainál jóval magasabb, akár 3-4 ezer eurós fizetést is megkereshetik. A hatékonyságról és a fehéredésről pedig még nem is esett szó, amelynek az egyik útja lehet a néhány fős "zsigulis brigádok" egy nagyobb cégbe való integrálása. A magyar építőipari valóságról és mindezekről Derczó Istvánnal, a Weinberg 93 Építő Kft. tulajdonosával beszélgettünk.
Magyarország ajánlata a fiataloknak a biztonságos környezet és a biztos jövő - mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Budapesten, a Hungexpón, a XII. Szakma Sztár Fesztivál megnyitóján.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
