Egyértelműen hibás adatokat közölt ma a koronavírus-fertőzöttek megyénkénti számáról az operatív törzs, ugyanis minden megyében csökkent a fertőzöttek kumulált száma, ami nem lehetséges. Van azonban, ami ennél a hibánál is sokkal bizarrabb és megmagyarázhatatlanabb az adatokban.
2021-től változik a munkaerő-felmérés módszertana: a gyed, gyes mellett dolgozókon túl azok is foglalkoztatottnak minősülnek, akik a gyermekgondozási ellátás igénybevétele előtt dolgoztak utoljára, a távollét idején pénzbeli juttatásban részesültek, és az ellátás igénybe vételét követően visszatérhetnek korábbi munkahelyükre. A változást az Európai Unió módosuló keretjogszabálya indokolja, és 120-150 ezer fővel növeli Magyarországon a foglalkoztatottak létszámát, elsősorban a nők munkaerőpiaci mutatóiban eredményezve változást.
Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke ma reggel a Facebookon osztott meg egy képet az Operatív Törzs üléséről, a kiposztolt képről kiderülhettek a legfrissebb hazai koronavírus-statisztikák is.
Az ország két táborra oszlik a lakásárak kérdésében. Vannak, akik azért imádkoznak, hogy végre újra gombokért lehessen belvárosi luxusgarzonokat és új építésű óriásteraszos penthouse-okat vásárolni, és van a kitartó árnövekedésben (de lagalább stagnálásban) bízó vagy azt vélelmező tulajdonosok és eladók tábora, akik mérlegelve a körülményeket, továbbra is azt szajkózzák (köztük jómagam is, de kizárólag szakmai meggyőződésből), hogy márpedig nincs oka és nincs realitása a lakásárak bezuhanásának. A mostani adat lehet egyesek számára meglepő, másoknak a várva várt igazolás, de két dolgot mindenképp tegyünk hozzá. Az egyik, hogy előzetes adatokról van szó, vagyis változhat még (elvben bármelyik irányba, de gyakorlatig inkább a drágulás felé), hiszen érkeznek be folyamatosan, a másik, hogy egy olyan időszakra vonatkozik (2020 Q2), ahol látványosan alacsonyabb volt a tranzakciók száma éves összevetésben (-34%), és történhetett ezen időszak alatt magasabb arányú üzleti felfogású gyors értékesítés, menekülés, kiszállás a jövedelemtermelő eszközből (a vírus miatt elhúzódó válságra adott reakció), illetve a moratórium ellenére tényleges kényszerértékesítések. Október végéig izgulhatunk a végső számokért.
Az egy évvel korábbi 77 ezerről tavaly 109 ezerre emelkedett az Egyesült Királyságban élő magyarok száma – derül ki a brit statisztikai hivatal (ONS) csütörtökön közölt adataiból. Ez látszólag cáfolja azt a korábbi vélekedést, hogy komoly fordulat állt be a magyarok kivándorlásában, mi azonban azt gondoljuk, hogy inkább a korábbi évek statisztikai anomáliája okozza a mostani megugrást. Így viszont folytatódhat az erőteljes emelkedés idén is a hivatalos adatokban, így elérheti a Portfolio által becsült 200 ezret is az ott élő magyarok száma.
A megyei betegszámok nem azért mutatnak néha meghökkentő módon csökkenést, mert a gyógyultak számát levonják, hanem azért, mert a betegeket időnként átsorolják másik megyébe. A gyakorlat (ha nem is transzparens) logikus, bár a fertőzési utak hatékony követésével kapcsolatban felvet kételyeket.
Négy hete közöl területi adatokat a hivatalos kormányzati koronavírus-portál, amiből képet kaphatunk a megerősített megbetegedések megyénkénti alakulásáról. A számokban a legtöbb esetben nincs is semmi különleges, néha azonban meglepő módon egyik-másik megyéből eltűnik néhány beteg. Egészen pontosan 9 alkalommal fordult eddig elő, hogy a megyei összes esetszám a következő napra csökkent. Múlt héten csütörtökön négy megyében összesen 7 beteggel lett kevesebb.
Akár 60 százalékkal is magasabb lehet a koronavírus halálos áldozatainak száma, mint ahogy azt ma gondoljuk – derül ki a Financial Times kutatásából. A lap munkatársai a heti halálozási adatokat vetették össze az elmúlt évek statisztikáival 14 ország esetében, ebből vonták le a fenti következtetést.
Kína vehemensen tagadja a vádakat, melyek szerint hamisítják a koronavírus-fertőzöttek és halottak számait. „Ez egy aljas próbálkozás, melynek célja, hogy politikai célokat helyezzenek az emberéletek elé” – kommentálták.
A fertőzöttek száma elérte az 510 ezret a Johns Hopkins Egyetem adatai szerint. A kínai Vuhanból decemberben indult járvány mostanra elérte a világ legtöbb országát.
Az MNB közzétette a hazai befektetési vállalkozások legfrissebb számait, a statisztikából kiderült, hogy tavaly ugyan csökkent a szektor mérlegfőösszege, a bevételek és az adózott eredmény azonban jelentősen nőtt.
100 ezer főre vetítve hazánkban történt az ötödik legtöbb gyilkosság egész Európában – állítja egy ENSZ-jelentés. A jelentés érdekessége, hogy lényegesen több bűncselekményről számol be, mint amit a magyar rendőrség regisztrált, hiszen míg az ENSZ 242 gyilkosságról ír, az ORFK adatai szerint alig 90 ilyen eset történt 2017-ben. A „leghalálosabb” országnak Oroszországot minősíti a nemzetközi szervezet Európán belül, ezt pedig Ukrajna, majd Litvánia követi. A listából kiderül, hogy Luxemburgban történik a legkevesebb gyilkosság arányaiban, nominálisan pedig Oroszországot és Ukrajnát követve Németországban és Franciaországban történik a legtöbb gyilkosság.
Soha nem látott, 560 milliárd forintos nyereséget ért el az első három negyedévben a magyar hitelintézeti szektor az MNB ma közzétett adatai szerint. A tőkearányos megtérülés azonban nem volt kiugró, 13,9% lett. A harmadik negyedév a céltartalék-képzések némi romlása ellenére jobban sikerült az előzőeknél, és 238 milliárd forintos nyereséget hozott. Jóval magasabb lehetne azonban a banki profit, ha a működési költségek nem emelkednének olyan makacsul.
Soha nem volt még ekkora a kereslet Magyarországon a lakáshitelek iránt – hallani mindenfelől az elmúlt években, így ez az állítás már beleégett a magyarok tudatába. Ahogy azonban a KSH friss adatai is mutatják, a kétezres évekhez képest még sehol nem tartunk az újonnan felvett hitelek darabszámát tekintve. A lakáshitelezés összegszerű szárnyalása annak köszönhető, hogy egy szűkebb réteg egyre nagyobb összegű hitelért folyamodik a bankokhoz. Igaz, az első félévben ez utóbbi trend mintha kissé megtört volna.
Félmillióval nőtt 2018 eleje óta a szegénységi szint alatt élők száma - derült ki az orosz állami statisztikai (Roszsztat) szolgálat kedden nyilvánosságra hozott adataiból.
Bár a bankkártyás fizetés és a csoportos beszedés továbbra is egyre népszerűbb a Magyarországon, egyes területeken gyengélkedik az elektronikus fizetések térnyerése. A kormány termináltelepítési programja ellenére kevesebb POS-terminál, kevesebb fizikai és online elfogadóhely volt Magyarországon, és emellett kisebb értékben utaltunk az idei utolsó negyedévben, mint egy évvel korábban. És még mindig 1,2-szer több készpénzt veszünk fel bankkártyákkal, mint amennyit elköltünk a velük.
A 2017-es 98 ezerről tavaly 77 ezerre csökkent az Egyesült Királyságban élő magyar állampolgárok száma - derül ki a brit statisztikai hivatal (ONS) pénteken közzétett hivatalos adataiból. Ha a Magyarországon születetteket vesszük alapul, akkor kisebb mértékű, de szintén érezhető a visszaesés.
A valóságnál sokkal rosszabb képünk van a világról - ráadásul meg vagyunk róla győződve, hogy régen minden jobb volt. Ola Rosling, a statisztika rocksztárja Tények című könyvében önt tiszta vizet a pohárba. Könyvének most megjelent, magyar nyelvű kiadását a Corvinus Egyetemen mutatta be - erről írt összefoglalót az egyetem újságja, a Kioszk.
Újabb rekordot döntött márciusban a hazai háztartások tőzsdei részvényállománya, már meghaladta a 630 milliárd forintot - derül ki az MNB legfrissebb statisztikáiból. A brókercégeknél tartott vagyon szintén új csúcsra ment, főként a devizás értékpapírok megugrásának köszönhetően.
Egy friss tanulmány szerint évek óta felfelé csalnak a kínai hatóságok a GDP-adatokkal, így jelenleg a hivatalosan közöltnél lényegesen kisebb lehet az ázsiai ország nemzeti összterméke. A különbség akár évi 2 százalékpont is lehet, így akár ötödével is kisebb lehet jelenleg a kínai gazdaság mérete, mint gondoltuk.