Szuverenitási okok miatt Lengyelországgal együtt nemmel szavazott ma Magyarország arra az Európai Bizottság által megfogalmazott javaslatra, hogy a 15%-os gázspórolási rendelet hatályát egy évvel jövő tavaszig ki kell nyújtani – jelentette be az Energia Tanács mai brüsszeli ülésének szünetében Szijjártó Péter, miután kiderült, hogy megvan a megállapodás a témában.
Amint azt délelőtti beharangozónkban jeleztük: ma eldöntötték az uniós tagállami energiaügyi miniszterek, hogy még egy évig, tehát jövő március végéig spórolni kell a gázzal az ellátásbiztonsági kihívások minél jobb kezelése érdekében.
Ahhoz, hogy a következő fűtési szezont is biztonságosan át tudja vészelni az Európai Unió, arra van szükség, hogy a most március végén lejáró vészhelyzeti gázspórolási rendelet hatályát 12 hónappal jövő tavaszig kitoljuk – jelentette be hétfőn a hivatalos javaslatát az Európai Bizottság. Mindez azt jelenti, hogy a megelőző 5 év átlagos gázfogyasztásához képest legalább 15%-os spórolást előíró rendelet jövő március végéig lenne hatályban azért, hogy az orosz gázszállítások drasztikus visszaesésével járó gázpiaci ellátási kockázatokat minimalizálni lehessen.
Túlteljesítette az Európai Unió a saját maga számára kötelezően előírt gázfogyasztás csökkentési célt, és Magyarország még az uniós átlagnál is komolyabb gázpiaci „fogyókúrán” van túl, hiszen legalább 15 éve nem fogyott ilyen kevés gáz nálunk, mint a tél eddigi szakaszában – derült ki az Eurostat januári adatokat is tartalmazó adatbázisából. Mindez amellett, hogy örvendetes, hiszen hozzájárult a téli gázkrízis elmaradásához, egyúttal nem ad okot a hátra dőlésre, mert továbbra is vannak még kihívások az uniós gázpiacon, így a spórolásból nem igazán lehet visszalépni.
Tízből hatan spóroltak valamilyen új módszerrel az elmúlt hónapokban: a legtöbb megtakarítási megoldás a bolti bevásárlásokhoz kapcsolódik, de otthon is sokan igyekeznek csökkenteni kiadásaikat, főleg az élelmiszerek pocsékolása terén.
Mellényeket és takarókat kapnak a német bankok dolgozói, hogy ne fázzanak a 19 fokos irodákban – írja a Bloomberg.
A hétfői minisztériumi egyeztetés után született szerdai kormányrendelet alapján fellélegezhetnek azok az önkormányzati cégek, amelyek a spórolás és az enyhe tél miatt végül jóval kevesebb földgázt használtak fel, mint amennyire szerződtek, és így kötbér fizetési kötelezettséggel néztek szembe.
A Scale Research friss kutatása szerint szeptemberben a magyar lakosság 69%-a tervezte, hogy visszafogja kiadásait vagy elhalasztja nagyobb vásárlását a következő 1-2 hónapban, ez érezhető romlás júniushoz képest. A többség a magasabb vásárlóerővel bíró csoportok körében is egyértelműen csökkenteni szándékozik a fogyasztását, egyedül a 18-29 évesek képeznek kivételt.
Az orosz olajtermékekre vonatkozó szankcióknak köszönhetően korábban még úgy tűnhetett, hogy kezelhetetlen energiaválsággal néz szembe Európa. Azóta viszont sokat javult a helyzet, biztató ütemben telnek a gáztárolók, az átlagosnál enyhébb télre van kilátás és alternatív energiaforrásként egyre hangsúlyosabban van jelen a rendszerben a cseppfolyósított földgáz. A fentiek tükrében számos iparági szakértő szerint az idei télre már biztosított lehet a kontinens energiaellátása, az orosz gáztól való teljeskörű függetlenedés mentén azonban jövőre már rosszabb lehet a helyzet. De milyen lehetőségek állnak Európa előtt a kereslet csökkentésére, a rövid távú deficit áthidalására, és vajon tényleg túl drága az északi-amerikai régióból tankerhajókon ideszállított LNG? Ezekre a kérdésekre fókuszál a norvég Rystad Energy elemzése.
Tízből öt magyar változtatott a mosási szokásain, hogy több maradjon a pénztárcájában az energiavészhelyzet alatt – derült ki egy friss kutatásból. A legtöbben kevesebbet és alacsonyabb hőfokon mosnak, energiatakarékos programot azonban csak a megkérdezettek 12 százaléka használ rendszeresen. A háztartásokban lévő mosógépek ugyanakkor egyre fiatalabbak – a válaszadók majdnem felének 2-5 év közötti készüléke van, minden második magyarnak pedig már nem az ár, hanem a mosógép energiamegtakarítása lenne a legfontosabb szempont a vásárlásnál.
Az eddigi este 11 óra helyett már fél 10-kor lekapcsolják a prágai műemlékek és egyéb ikonikus épületek, látnivalók díszkivilágítását energiatakarékossági indokkal - jelentette be kedden a városüzemeltetésért felelős önkormányzati cég, a THMP.
A németek nagy többsége spórol az energiafogyasztásán a rezsiszámlák emelkedése miatt, de a korábbiaknál jóval kevesebben mennek étterembe és utazásra is - derült ki egy pénteken közzétett felmérésből.
Az emberek kétharmada nem volt és nem is tervezi, hogy az idén nyáron nyaralni megy - derül ki a Népszava megbízásából készített felmérésből, amelyet a Publicus Intézet készíített. A kutatást július első hetében készítették, az azóta napvilágra került gazdasági fejlemények után pedig várhatóan még többen kényszerülnek spórolni.
A tegnapi válság kormányülést követően eldőlt: a kormány részben feladja a rezsicsökkentés rendszerét, és részben ráereszti a lakosságra az energia piaci árát. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat, amelyek segíthetnek a rezsiszámlák csökkentésében, az ezt támogató spórolásban, illetve bemutatjuk azokat a kalkulátorokat, amelyek segíthetnek felmérni helyzetünket. Mutatjuk azt is, milyen lehetőségeink vannak akkor, amennyiben nem tudjuk fizetni a rezsiszámlákat, emellett elolvashatja a rezsiszolgáltatások ki- és visszakapcsolásának szabályait.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
