Mintegy 300 millió dollárnyi tőkét vontak ki a befektetők januárban a részben Mark Mobius által kezelt Templeton ázsiai alapból, mely több mint 5%-a az alap által kezelt teljes vagyonnak. A Templeton alapjának tőkevesztesége felülmúlja a régióba fektető más részvényalapoknál tapasztalt pénzkivonást - írja a The Wall Street Journal.
Szinte az összes piacon durva eséssel indított az év és bár a magyar piac viszonylag ellenálló volt, számos Magyarországon kezelt részvényalap kétszámjegyű leértékelődésen ment keresztül. Ennek oka, hogy nem magyar részvényekbe, hanem a viharos nyugat-európai, illetve ázsiai tőzsdén fektettek be. Összeszedtük, melyik Magyarországon kezelt részvényalapok az idei év legnagyobb vesztesei.
A biztonságosabb eszközöket keresve több mint 10 milliárd dollárnyi tőkét vontak ki a befektetők az amerikai részvényalapokból a február 4-ig tartó héten, mellyel ez volt sorozatban az ötödik tőkekivonásoktól szenvedő hét. Ezzel az elmúlt két hónapban összesen már 55 milliárd dollárnyi tőke távozott a részvényalapokból - írja a Financial Times.
Szép teljesítményt láthattunk a hazai részvényalapoktól tavaly, sokak étvágyát meghozhatták az indexkövető alapokhoz a kiugróan magas hozamok. Ha nem aggasztanak minket az idei évvel kapcsolatos negatív előjelek és szeretnénk egy részvényalapon keresztül akár egy teljes piac hozamait megcsapolni, a következő előrejelzésekkel, tudnivalókkal érdemes tisztában lennünk, mielőtt befektetünk.
Az év elején is kitartó negatív piaci hangulat a részvényalapokat tartó befektetőkre is kiterjedt: az amerikai részvény és tőzsdén kereskedett alapok (ETF) a január 13-mal záruló héten összesen 9 milliárd dollárnyi tőkekivonást szenvedtek el - írja a Lipper adataira hivatkozva a Reuters.
Ha valakinek fontos az, hogy befektetésének értéke folyamatosan gyarapodjon és némi kockázatot is hajlandó vállalni cserébe, jól járhat egy részvényalappal, amely lényegében egy gondosan összeválogatott értékpapírkosárként, egyszerre több részvény hozamát teheti elérhetővé egy befektetőnek. Nézzük meg, melyek a hazai sztárok.
Hatalmasat ralizott idén a hazai részvénypiac, a blue chipek árfolyamát követő BUX index 43,1 százalékot emelkedett év eleje óta. Hazánk legkedveltebb részvényalapjai is szépen hoztak, de a BUX-hoz képest alulmaradtak. Jól járhattak azok, akik a magyar tőzsdébe fektettek.
Öt hete nem vettek ki ennyi pénzt amerikai kötvény- és részvényalapokból a befektetők, mint a szeptember 30-ával záruló héten. A kötvényalapokból 8,4 milliárd dollár, a részvényalapokból 6,3 milliárd dollár távozott főként globális növekedési kilátásokat övező félelmek miatt - írja a Reuters.
Vagyunk, akiknek nem okoz fejfájást az, ha egy napunk úgy indul, hogy befektetett pénzünk értéke a felére csökken, mivel tudjuk, hogy az ellenkezője is megvalósulhat. Tudjuk, hogy a magasabb hozamért vállalni kell egy magasabb kockázatot is, van azonban lehetőség arra is, hogy a részvénykereskedést egy fokkal kényelmesebben csináljuk. Erre való egy részvényalap.
Az orosz-ukrán válság és az oroszokat sújtó gazdasági szankciók miatt inkább elmentél az orosz részvények mellett? Nagy hiba volt, legalábbis ami a teljesítményt illeti: az év első félévében a legjobb féléves hozamot felmutató részvényalapok zöme ugyanis orosz részvényekbe fektető alap volt, a legjobbak 30% feletti hozamot mutattak fel. Azért az sem bánkódhat, akinek ázsiai részvényalapja volt, egy éves visszatekintő hozamban már ők kerültek fölénybe a mezőnyben.
Nem mindig a biztos a jó. Vannak olyan befektetők is, akik a népszerűtlenség vagy alulértékeltség miatt kockázatosabbnak minősülő, de nagyobb hozammal kecsegtető vállalati részvényeket keresik. Angel Agudo, a Fidelity Amerika Alap portfóliómenedzsere szerint nagy befektetési lehetőségek rejlenek a gyógyszeripari és információs technológiai iparágakban, bár az alacsony olajárak miatt az energiaszektor is tartogathat meglepetéseket 2015-re. A vele készített interjúban a befektetési szakértő azt is elárulta a Portfolio-nak, hogy mely két vállalat részvényeit tartja jelenleg a legvonzóbb befektetésnek.
A nagy alapkezelők egyre csak csökkentik az amerikai részvények arányát a portfóliókon belül, az amerikai részvénypiaccal szembeni kitettség 2008 óta nem volt ilyen alacsony. Azért dönt egyre több alapkezelő a portfóliók összetételének átalakítása mellett, mivel úgy hiszik, hogy a Fed szigorodó monetáris politikája miatti várakozások túlértékeltté teszik a tengerentúli részvényeket - írja a Financial Times.
Az amerikai részvényalapokra március és április folyamán alaposan rájárt a rúd, az aktív alapkezelők a válság kitörése óta nem szerepeltek annyira rosszul a referenciaindexhez képest, mint akkor. Az MSCI elemzése alapján a portfólió-menedzserek teljesítménye között ráadásul nagyon nagy eltérés volt, ami alapvetően nem a befektetői szentiment megváltozására, inkább egyes nagyobb alapok kereskedési stratégájának (profitrealizálás, negyedéves portfólió-átrendezés) a számlájára volt írható. Szakértők szerint a csalódást keltő eredmények miatt 2014 második felében kockázatosabb stratégiák irányába kell elmozdulnia a piacnak - írja a Financial Times.
Egymást követő negyedik negyedévben nőtt új csúcsra a holland befektetési alapokban lévő vagyon, március és június vége között 4,5%-kal (29,3 milliárd euróval) nőtt az eszközérték. A befektetéseken elért hozamok sokat hoztak a konyhára, különösen jól teljesítettek a részvényalapok. A kötvényalapok a negyedév során 3,2%-os teljesítményt hoztak, a befektetők azonban továbbra is adják az eszközosztályt - írja az IPE.
Az utóbbi években nagyon jó teljesítményt hoztak a részvényalapok, a befektetők azonban nem feltétlenül tudtak ebből részesedni. Sajnálatos módon az ügyfelek hajlamosak a rövid távú hozamok alapján döntést hozni és mivel egyben türelmetlenek is, jellemzően rosszul szállnak ki egy alapból. A MarketWatch szakértője szerint be kell látni, hogy a portfólió-menedzser nem tudja tartósan megverni a piacot, így akkor sem érdemes pánikozni, ha az alap alulteljesítő. Általában véve is nyugodtnak kell maradni, különben úgy járunk, mint a példaként hozott amerikai részvényalap befektetői. Nehéz elhinni, de miközben az alap jókora hozamot ért el, a tipikus befektetőket óriási veszteség érte.
Megint bebizonyosodott, hogy a részvénypiacokon rövid távon jó érzékkel nagyot lehet nyerni, 2014 első felében egy indiai részvényalappal akár 30% feletti hozam is elérhető volt. Persze nem árt nyitott szemmel járni, hároméves időtávon a Portfolio gyűjtése szerint az alapok 41%-a veszteséget hozott. Az is igaz viszont, hogy a kockázatokat is figyelembe véve az utóbbi években a legjobb döntést azok hozták, akik amerikai piacra fókuszáló alapba tették a pénzüket. Továbbra is elmondható, hogy a lakosság széles köre a részvényalapok helyett inkább a vegyes alapokkal próbálkozik, ha nincs megelégedve a befektetéseinek a teljesítményével. Idővel azonban a hozamvadászat a legkockázatosabb alapkategória előtt is megnyithatja az utat.
Az általános vélekedés az, hogy egy részvényalap akkor tudja felülteljesíteni a széles piacot, minél inkább eltér a referenciaindexétől, egy friss tanulmány szerint viszont más indokokkal is magyarázhatók a jó teljesítmények. Például az alapkezelők csak úgy tudnak aktív portfólió-kitettséget felépíteni, ha a kisebb kapitalizációjú cégek irányába nyitnak, ezek viszont hajlamosak felülteljesíteni a piacot. Befektetői szempontból érdekes jelenség, hogy a nagyobb veszteségek elkerülése végett a portfólió-menedzserek nagyon gyakran a benchmarkhoz megszólalásig hasonlító portfóliót alakítanak ki. Ez azért jelenthet problémát, mert a passzív alapokhoz képest az alapok magasabb költség mellett működnek, miközben a hozamaik nem lesznek szignifikánsan jobbak. Pontosan ezért érdemes szelektálni - írja a Financial Times.
A Portfolio.hu által megnézett alapkategóriák közül a legmagasabb hozamot a részvényalapok tudták elérni 2013-ban, a legjobb stratégia tavaly klímaváltozásban érdekelt cégek papírjainak vásárlása volt. Számosságát tekintve a fejlett piaci részvényalapok tudták a legjobb teljesítményeket elérni, az összes alap fele viszont veszteséget hozott a befektetőknek. Hároméves időtávon tovább romlik a helyzet, ennek fényében érthető, hogy a befektetők tömegesen nem érdeklődnek a részvényalapok iránt. Tavaly 21,6 milliárd forint áramlott ki a szektorból, vélhetően a befektetőknek egyelőre túl nagy kockázatot jelent egy ilyen alap, először inkább egy vegyes alappal próbálkoztak meg.
A feltörekvő piaci részvényalapokból közel 1,3 milliárd dollár tőke távozott a december 11-én zárult hét során az EPFR Global legfrissebb statisztikái szerint, ami egyben azt is jelentette, hogy ez volt zsinórban a hatodik olyan hét, amikor tőkekivonásra került sor. Ez elsősorban a Fed eszközvásárlási programjának közelgő lassításával állhat szoros összefüggésben. Míg a feltörekvő piaci kötvényalapok esetében ugyan múlt héten egy május óta tartó tőkekivonási sorozat szakadt meg, az öröm nem sokáig tartott.
A befektetési alapok a lakosság által leginkább keresett megtakarítási termékek manapság, a gyűjtésünk szerint az abszolút hozamú-, a kötvény- és pénzpiaci alapokba is komoly összegek érkeztek. A kivételek között lehetett hozni a részvényalapokat, ahonnan az elmúlt egy évben 20 milliárd forintot vontak ki a befektetők, annak ellenére, hogy szép teljesítményekre is volt példa. Az összesítésünk szerint a legjobb alappal 28%-os hozamot is be lehetett zsebelni, a kevésbé szerencsések viszont akár a befektetésük 10%-át is elbukhatták. Rövidebb távon a mögöttes piacok alakulásának megfelelően a fejlett piaci részvényalapok hozták a legtöbbet, nagyot nem lehetett hibázni, mert az elérhető alapok fele a kockázatmentes hozam felett teljesített. Hosszabb távon viszont már nem ilyen kedvező a helyzet, mindössze 17 alap volt, amely képes volt extra hozamot elérni, vagyis kevesebb mint az alapok 10%-a.