Az osztrák Raiffeisen Bank International mérlegeli annak lehetőségét, hogy kivonul az orosz piacról – írta ma két forrásra hivatkozva a Reuters. Ha a Raiffeisen ezt meglépné, akkor az első európai bank lenne, amely ilyen döntést hoz az orosz-ukrán háború kirobbanása óta. UPDATE: a hír első megjelenése után a bank közölte: nincs ilyen terve.
Az orosz-ukrán háború ráirányította a befektetői figyelmet a kriptovalutákra, vannak olyanok, akik szerint részben ezen eszközök használatán keresztül kerülhetik meg a szankciókat az oroszok, Ukrajna pedig már több millió dollárnyi kriptovalutát kapott támogatásként - ezek ráirányították a figyelmet arra, hogy van valós haszna a kriptoeszközöknek, nem csak befektetési, hanem fizető-és menekülőeszközként is képesek működni. A jelenlegi árfolyammozgásokat nézve reálisnak tűnik ez a forgatókönyv, az orosz rubelben denominált bitcoin kereskedési volumene tavaly május óta a legmagasabb szintet érte el, míg az ukrán kriptotőzsde napi forgalma több mint háromszorosára nőtt. Emellett tegnap is történtek fontos események a piacon, a Binance kriptotőzsde közölte, hogy bár blokkolni fogja a szankciókkal sújtott orosz magánszemélyek számláit, de nem fogja egyoldalúan befagyasztani az összes orosz felhasználó számláját. Emellett az eBay elkezdte vizsgálni a kriptovaluták fizetőeszközként való hozzáadásának lehetőségét.
Az orosz jegybank nem tudott devizaintervenciót végrehajtani hétfőn reggel a nyugati szankciók miatt - jelentette ki a központi bank elnöke, Elvira Nabiullina.
Az ukrajnai invázió miatt az orosz központi bank és a SWIFT fizetési rendszeren keresztül történő pénzügyi átutalások ellen irányuló nyugati szankciók ártani fognak Oroszországnak - véli Gabriel Felbermayr, a Wifo gazdaságkutató intézet vezetője.
Mi lenne, ha ma reggel hirtelen 500 forint felett lenne az euró árfolyama? Nem tűnik reális forgatókönyvnek, az oroszok ma mégis megtapasztalták a rubel azonnali szakadását. Ráadásul egyelőre nem látni, hol lesz a zuhanás vége, de az infláció már kopogtat az oroszok ajtaján.
Az eddigi 9,5%-ról 20%-ra emelte az alapkamatot az orosz jegybank, hogy ezzel próbáljon gátat szabni a rubel zuhanásának – jelentették be hétfő reggel. A jegybank rendkívüli döntésének indoklásában arra hivatkozott, hogy az orosz gazdaság külső körülményei drasztikusan megváltoztak az utóbbi napokban az Ukrajnában dúló háború miatt.
Az ázsiai kereskedés elindulásakor azonnal történelmi mélypontot ütött az orosz rubel: a dollárral szembeni árfolyama a 119-es szintig emelkedett. A nyugati szankciók máris közvetlenül éreztetik hatásukat az orosz gazdaságra. Az orosz eszközök megítélésének betett továbbá az is, hogy Vlagyimir Putyin elrendelte a nukleáris fegyveres erők fokozott készültségét.
Meredeken inverz az orosz hozamgörbe, és egyes lejáratokon még csütörtökhöz képest is komoly emelkedést láthatunk. A befektetők nem nyugodtak, valósággal menekülnek a legrövidebb lejáratú kötvényekből, de az 5 és 15 év közötti lejáratokon is jelentősen emelkedtek a hozamok. Az inverz hozamgörbe egyes értelmezések szerint recessziót vetíthet előre: azt jelenti, hogy a befektetők rövid távon túl kockázatosnak ítélik meg az adott országot. 15 és 30 éves lejáratokon viszont nem látunk jelentős emelkedést, és mivel itt a hozamok is sokkal alacsonyabbak, mint az 1 év alatti lejáratokon, tartós gazdasági problémákra - legalábbis egyelőre - úgy látszik, nem számít a piac. Az amerikai kötvénypiacon csak átmeneti és enyhe hatása volt a háborúnak, a mi régiónk picit jobban megérzi azt.
A tegnapi nap sajnos történelmi nappá lépett elő azzal, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, a harcok azóta is hevesen folynak a két ország között. A támadás nem hagyta hidegen a nemzetközi, régiós és hazai tőkepiacokat sem, elképesztő volatilitást, esést lehetett és lehet látni néhány eszközben. A magyar befektetési alapok körében is találni jó párat, amelyek a régióban, Kelet-Európában vagy éppen Oroszországban rendelkeznek kitettséggel, így körbekérdeztünk a hazai portfóliómenedzserek körében, ők hogyan látják az elmúlt napok fejleményeit. A jó hír, hogy a magyar befektetők egyelőre nem reagáltak pánikszerűen az eseményekre az alapkezelők közlése szerint, de van olyan szolgáltató, amely a befektetők védelme érdekében ideiglenesen befagyasztotta bizonyos alapok forgalmazását.
A litván Paysera úgy döntött, hogy ezentúl nem kezeli az orosz érintettségű tranzakciókat a platformján, és zárolja az orosz fiókjait, ezzel is kifejezve a szolidaritását a megtámadott Ukrajnával.
Menekülnek a befektetők az orosz eszközökből, a részvények és a rubel mellett a kötvénypiac is megérzi a háborút. Legnagyobb mértékben a rövid lejáratú eszközöket ütik, a hosszú hozamok emelkedése kifejezetten korlátozott. A hozamgörbe már eddig is a recessziót jelzett előre, de tegnapról mára egészen eldeformálódott a görbe, a befektetők a következő 3 évre várnak igazán komoly gondokat az orosz gazdaságban. A recesszió valószerű forgatókönyv, de az ország csekély sérülékenységét látva az államcsőd közeli helyzet nagyon messze van. A szankciókkal lehetne súlyosbítani az orosz gazdaság kilátásait, de az igazán komoly fellépés a Nyugatnak, főleg Európának, szintén nagyon fájna.
Az orosz jegybank több intézkedést jelentett be csütörtök délelőtt a pénzpiac helyzetének a stabilizálására.
Az amerikai elnök kedden éjfél körül ismertette az Oroszország ellen elfogadott első szankciócsomagot, amely egyebek között két pénzintézetet, a VEB-et és az orosz védelmi ipar gerincbankját, a Promszvjazbankot (PSB) érinti. A Bloomberg úgy értesült, az amerikai kormány készen áll arra, hogy szükség esetén szankciókat vezessen be más orosz pénzintézetekkel, köztük a Sberbankkal és a VTB-vel szemben.
Hónapok óta nagy a feszültség Ukrajna körül, ahogy Oroszország már közel 150 ezer katonát vont össze az ukrán határon és Fehéroroszágban. A múlt héten amerikai vezetők már meg is nevezték az orosz támadás lehetséges dátumát: február 16, szerda, azaz a holnapi nap. Ukrajna vezetése nyugtatni próbálja továbbra is a kedélyeket, Oroszország pedig tagadja, hogy támadásra készülne.
Elkészítette az orosz diplomáciai tárca a viszontválaszt Washingtonnak és a NATO-nak az orosz biztonsági garanciaigényekre adott reagálásokra - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn Moszkvában Vlagyimir Putyin elnöknek.
Jelentősen nőtt a Gazprom orosz gázipari cég nyeresége a második negyedévben az egy évvel korábbival szemben. Ez az eredmény kilenc negyedéve a legnagyobb, és a második legnagyobb 2019 első negyedéve óta.
Az orosz RIA hírügynökség egyszeri kifizetést kapnak idén az orosz nyugdíjasok és a hadsereg tagjai, amiért a vártnál nagyobb inflációs növekedés következett be – számol be a hírről a Reuters.
Közel a kétszeresére nőtt az orosz bankszektor nyeresége az idei első hat hónapban éves összevetésben.
Oroszország teljesen leépíti dolláreszközeit a nemzeti vagyonalapból – jelentette be csütörtökön Anton Sziluanov pénzügyminiszter. Ez mintegy 40 milliárd dollárnyi eszköz eladását jelentheti, ami helyett aranyat, jüant és eurót vehetnek.
Az orosz központi bank 50 bázisponttal 5%-ra emelte az irányadó kamatlábat, és előretekintő iránymutatásában további emelést vetített előre. Az elemzők számítottak kamatemelésre, de ennél kisebbre.
A titkosszolgálatok tanácsának ellenére tesz így.
Gyakorlati, jól bevált módszerek.
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
