Marcel Ciolacu, Románia miniszterelnöke a Digi24 csatornának nyilatkozott arról, hogy országa Patriot-rendszert szállíthat majd Ukrajnának. A kormányfő hozzátette, elégedett Moszkva fenyegető reakciójával.
Romániában áprilisban az éves infláció 5,9 százalékra csökkent. Márciusban az éves inflációs ráta 6,6 százalék volt – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy milyen mutatók alapján érdemes egy ország fejlettségét és az abban élők életszínvonalát meghatározni. Ennek az ad aktualitást, hogy az Eurostat szerint Magyarországon a második legalacsonyabb a háztartások fogyasztása, csak Bulgária áll mögöttünk és a román bérek is megelőzték a magyart váráslóerő-paritáson. Vendégünk volt Becsey Zsolt, az Unicredit Bank vezető elemzője. Az adás második részében azt jártuk körbe, hogy miért stagnálnak - illetve bizonyos esetekben miért növekednek -a lakáshitelkamatok. Erről Palkó Istvánt, a Portfolio vezető pénzügyi elemzőjét kérdeztük.
Az orosz állami Ria Novosztyi szemlézett egy interjút, amelyet a Youtubeon készítettek Scott Ritterrel, az amerikai tengerészgyalogság egykori hírszerző tisztjével. Szerinte Emmanuel Macron francia elnök lépései nagyon rossz irányba terelik az eseményeket. Ritter 1998-ig dolgozott az amerikai haderő kötelékében, azóta viszont többnyire az orosz propaganda műsoraiban tűnik fel és erőteljesen a Kreml narratíváját hangoztatja szerepléseikor.
Már elérhetőek a születéskor várható élettartam előzetes 2023-as adatai az Európai Unió tagállamaira vonatkozóan. Az Eurostat most közzétett előzetes adatai szerint az EU-ban a születéskor várható élettartam 81,5 év volt, ami 2022-hez képest 0,9 évvel, a 2019-es, pandémiát megelőző szinthez képest pedig 0,2 évvel magasabb. Magyarországon tavaly a várható élettartam 76,9 év volt, ami 0,9 éves javulásnak felel meg 2022-höz képest.
Bezárja egyik erdélyi gyárát a világ egyik legnagyobb kábelgyártó vállalata, a Leoni a "drasztikusan csökkenő megrendelések" miatt - írta a vállalat közlését idézve az economedia.ro.
Hazánk immár két évtizede tagja az Európai Uniónak. A csatlakozás makrogazdasági aspektusait vizsgálva elmondható, hogy Magyarországnak az uniós tagság nagyjából annyira meghatározó, mint az embernek a levegővétel. Ugyanakkor az elmúlt húsz év mérlege meglehetősen összetett, felemás képet vetít elénk. A magyar gazdaság a legfontosabb fejlettségi mutatókat tekintve a szűkebb régiós országok körében a második helyen lépett be az EU-ba. Noha a konvergencia az uniós átlag felé folytatódott, annak dinamikája a tabella hátsó felébe sorol bennünket és mögöttünk álló országok előztek (Lengyelország, Románia) vagy értek be minket (Horvátország). Ennek okai elsősorban az országhatáron belül keresendők, hiszen a kedvező relatív pozíció mellett az előző uniós költségvetési ciklusból is temérdek forrást hívhatott le Magyarország.
Marcel Ciolacu május elsejei üzenetében egyebek közt azt hangoztatta, hogy a bérek tekintetében Románia már megelőzte Magyarországot, és rövidesen a romániaiak lesznek a térség legjobban fizetett alkalmazottak - számol be az Infostart.
Jelentős felzárkózási lendületet adott az EU-tagság eddigi húsz éve a közép-európai uniós gazdaságoknak - áll az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kedden Londonban ismertetett tanulmányában.
Kit érdekel a GDP? Hogy Románia megelőzte Magyarországot? Ez csak egy ködös, az átlagember számára megfoghatatlan gazdasági mutatószám! Nézzük inkább a béreket, hiszen az embereket ez érdekli! Mert a bérek Magyarországon magasabbak, mint Romániában, ugye? Sajnos már nem. A románok ugyanis az árszinttel korrigált bérekben is előztek tavaly. Vagyis a románok - immár minden mutatószám alapján - többet tudnak vásárolni, mint a magyarok.
Törökország értesítette a szövetségeseit arról, hogy támogatni fogja Mark Rutte holland kormányfő megválasztását a NATO új főtitkárának - közölte hétfőn Öncü Keceli, a török külügyminisztérium szóvivője.
Botrányok sorozata rázta meg az utóbbi években a román biztosítási piacot, négy nagy szereplő is csődbe ment, amiért nem játszott tisztességesen a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) piacán. A csődhullámnak meglettek a következményei: milliárdos kárkifizetések, a kötelező biztosítási díjak emelkedése, majd befagyasztása, és egy új kgfb-törvény, amely igyekszik befoltozni a korábbi rendszer gyerekbetegségeit. Mindeközben a kötelező biztosítások szegmense továbbra is nagy koncentrációt mutat, a három legnagyobb biztosító társaság kezében van a romániai kgfb-portfólió mintegy 57%-a. Mi történt keleti szomszédunkban?
Bejelentette első magyarországi üzletének nyitási időpontját a Primark. A nemzetközi divatáruház üzlete Budapesten, a város egyik legnagyobb bevásárlóközpontjában, az Arena Mallban kap helyet, és május 28-án, kedden 10 órakor nyitja meg kapuit a vásárlók előtt. A nyitás mintegy 180 munkahelyet teremt Magyarországon - derül ki a Primark közleményéből.
Az 1970-es évektől a fejlett országokban a városi terekben kialakult az úgy nevezett ’hátsó ülésen utazó generáció’, azon gyerekek csoportja, akiket a szüleik nap mind nap autóval fuvaroznak az iskolába. A jelenségnek számos negatív hatása van egyrészt a gyermekekre, másrészt a környezetre, harmadrészt pedig a városi terekre. A tanulmány a városi közlekedésszervezésben a napi rendszerességű iskolába járás problematikáját járja körül, bemutatva olyan jó példákat, mint a pedibusz és a bicibusz kezdeményezések, amelyek a globalizációban ellentétben a ’lassú város’ koncepció tükrében a lokális értékekre és erőforrásokra helyezik a hangsúlyt. Bemutat olyan az utóbbi években Magyarországon is meghonosodott városi mobilitást támogató programokat, mint a ’Gödöllői Pedibusz’ és ’Pécsi bicibusz’, amelyek egyrészt felügyelt, biztonságos, csoportos megoldást kínálnak az iskolás gyermekeknek és családjaiknak az iskolába járáshoz, másrészt pedig közösséget építenek a különböző generációk között.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében azt jártuk körbe Bod Péter Ákos közgazdász egyetemi tanárral, az MNB volt elnökével, hogy hogyan és főleg miért hagyta le fejlettségben Románia Magyarországot. A második részben pedig arról volt szó, hogy mit kezdhet Japán pénze, a jen gyengülésével, miközben a nemzeti bankjuk azzal van elfoglalva, hogy kirángassa az országot az őket évtizedek óta sújtó stagnálásból. Erről Zsoldos Ákost, a Portfolio makroelemzőjét kérdeztük.
Nem sok olyan bizonyosság volt a rendszerváltozás óta a magyarok fejében, mint az, hogy fejlettebbek vagyunk Romániánál. Mostanra azonban már ez is megdőlt. Az egy főre jutó GDP-ben leelőztek, a fogyasztásban pedig már messze előttünk járnak.