Minden eddiginél több robotot telepítettek tavaly az amerikai vállalatok. A robotok egyre olcsóbbak és sokoldalúbbak, így elérhetővé válnak a kisebb vállalatok számára is és megkezdődhet a térhódításuk az autógyárakon kívül.
Egy budapesti kávézóban már 7 nagyrobottal és 9 kicsivel találkozhatnak az érdeklődők. Egy kávé mellett akár ki is próbálhatják a robotokat, emellett részben a felszolgálás is ők végzik, így éles helyzetben is tesztelhetik a képességeiket.
Meglepően hangzik, de a digitalizáció most már az emberekről szól. Arról, hogy hogyan alkalmazkodnak egyénileg és csoportosan is az új tech világhoz. Radikálisan alakul át minden. Ez volt a fő üzenet a múlt héten Amszterdamban megtartott UNLEASH World Conference and Expo rendezvényén. Josh Bersin, a Deloitte jelenleg legelismertebb ipari elemzője megosztotta velünk, hogy mik a legújabb tendenciák a világ vezető országaiban.
Eljön az az idő majd, amikor a mesterséges intelligencia okosabb lesz, mint az emberek, de nincs okunk félni a technológiai fejlődéstől - fejtette ki véleményét a CNBC-nek a mesterséges intelligencia úttörője, Jurgen Schmidhuber.
Keményebb verseny jön az országok között, mint az űrverseny volt, most azért folyik a harc, hogy ki lesz az úttörő a mesterséges intelligenciában. A két nagy ellenfél Kína és az Egyesült Államok, de az EU és India is ugrásra készen figyeli az eseményeket a partvonalról.
Bámulatos és egyben ijesztő, hogy mire képesek a mai robotok. Mozgáskoordinációjuk elképesztő, teherbírásuk, sebességük irigylésre méltó. Van, amelyik 10 méterre képes felugrani, van, amelyik több mint 100 kilogramm súlyú terhet képes cipelni és hibátlanul egyensúlyoznak kétlábon. A kérdés már csak az, hogy ha ezeket a robotokat már láthatja a nyilvánosság, akkor hol tarthatnak a fejlesztések, amelyekről még semmit sem tudunk?
Elveszik a munkánkat a robotok, állások milliói szűnhetnek meg, a mesterséges intelligencia lenyomja az embereket - halljuk gyakran mostanság az éppen zajló negyedik ipari forradalom kapcsán. Hajlamosak vagyunk elmenni mellette, mondván, hogy ez még nem a mi életünkben következik be, vagy azt gondolván, hogy mi a hivatásunkat úgysem érinti, vagy csak valamikor a nagyon távoli jövőben. De az igazság az, hogy a termelő ágazatokban már rég megkezdődött a folyamat. A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás fejlődésével egyre komplexebb feladatok ellátására lesznek képesek a robotok, akik olcsóbban, hatékonyabban dolgoznak és egyre nélkülözhetőbbek lesznek az emberek.
Már nem kérdés, hogy a mesterséges intelligencia - az internethez hasonlóan - teljesen megváltoztatja majd az emberiség életét. Az orvosi gépek gyorsan és hatékonyan gyógyítanak majd, az önvezető autók rengeteg időt megspórolnak az embereknek, a gazdaság összességében pedig sokkal hatékonyabban fog működni. Azok a cégek, amelyek élére állnak a változásnak, meg persze a befektetőik, rendesen megszedhetik magukat a fejlődésen. Johannes Jacobival, az Allianz Global Investors európai alelnökével és technológiai alapokkal foglalkozó termékspecialistájával beszélgettünk arról, hogy változtatja majd meg a világot a mesterséges intelligencia, vagyis az AI.
A mesterséges intelligencia (AI) a technológiai forradalom küszöbén áll, elterjedése alapvetően változtatja meg a társadalmat, a fejlesztések értéke e területen globálisan elérheti az 57, 6 milliárd dollárt 2021-ra az amerikai International Data Corporation (IDC) informatikai és távközlési piackutató vállalat legfrissebb elemzése szerint.
Az európaiak mintegy fele úgy véli, a forgalomban lévő autók többsége 10 év múlva már elektromos hajtású lesz - derül ki az E.On felméréséből. A megújuló energiaforrások és a robotok terjedésével kapcsolatban a magyarok a legkevésbé bizakodóak a megkérdezettek között.
A Tesla vezére, Elon Musk és 115 robotikával és mesterséges intelligenciával foglalkozó szakértő levelet írt az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ), amelyben határozott fellépést sürgetnek az önjáró fegyverek fenyegetése ellen.
A nagyvállalatok is képesek az innovációra, nem csak a kis startupok - ezzel a felütéssel indult el hétfőn az egyik első 10 ezer méteren tartott élő konferencia. A Lufthansa és az SAP kutatás-fejlesztési részlegének együttműködésével jött létre a FlyingLab, amit mi is kipróbálhattunk a Lufthansa egyik tengerentúli járatán, az SAP éves SAPPHIRE konferenciájára tartva.
Közel 2 százalékponttal is csökkenthetik a foglalkoztatottsági mutatókat a robotok 2025-ig egy friss tanulmány szerint, csak az Egyesült Államokban 3-6 millió munkahely szűnhet meg.
A negyedik ipari forradalom a nyakunkon van és teljesen új erkölcsi dilemmákat vet fel. Például hogy az önvezető autónak az autóban ülők, vagy a gyalogosok testi épségét kell előtérbe helyezni, ha olyan helyzetbe kerül? Mennyire etikus felhasználni a bíróságon az iPhone-okon, a Fitbit karkötőkön, vagy egy Google Home-mal rögzített adatot? Mikortól kell a robotoknak jogokat kapniuk? És a rendőrség felhasználhatja-e valaha a mesterséges intelligenciát prediktív bűnmegelőzésre, amivel bűneseteket akadályozhatnának meg a "jövőbe látva"?
A munkahelyi tevékenységek 45 százalékát a ma már létező technológiákkal automatizálni lehet - véli a McKinsey. Egy ilyen kijelentés azonban az egyszeri magyar dolgozónak nem éri el az ingerküszöbét: "mondogassák csak az okosok, majd Amerikában, meg majd 20 év múlva, hát hol érdekel ez engem?". Csakhogy nem csak az Audi és a Mercedes gyárakban dolgoznak már most is robotok, hanem a nagy magyar valóságban is megjelentek, csak éppen digitális formában. De attól, hogy fizikailag nem ülnek mellettünk, még nagyon is nagy hatással lesznek és vannak a munkánkra és az életünkre.
Nem kétséges, hogy jönnek a robotok. És lesznek olyan munkák, amelyeket elvégeznek helyettünk. De ez a folyamat nem lesz olyan gyors, mint amivel sokan riogatnak. Az csak egy dolog, hogy a technológiai fejlődés mennyire gyors adaptációt tesz lehetővé, de a robotok elterjedése attól is függ, hogy a gazdaság milyen állapotban van, mi történik a munkaerőpiacon, vagy hogy alakul a szabályozás és milyen lesz a társadalmi hozzáállás- derül ki a McKinsey Global Institute legfrissebb tanulmányából.
A világ népessége 2050-ig 9,1 milliárd főre nő, ez pedig - az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) becslése szerint - a fejlett országokban az élelmiszer-termelés 60%-os és a terméshozam 24%-os növelését teszi szükségessé. Ezzel egy időben meg kell óvnunk a természeti erőforrásokat a jövő nemzedékek számára, valamint jelentősen csökkentenünk kell a globális termelés több mint egyharmadát kitevő élelmiszer-veszteséget és -pazarlást, amely nem csak etikai, de környezetvédelmi, sőt gazdasági-foglalkoztatási és szociális kérdés is. Egy "zöld forradalom" küszöbén állunk - állítják írásukban a téma szakértői.