A lakossági fogyasztók már most is számtalan tarifa alapján fizetnek az áramért, létezik A1, A2, B, H, és korábbi szerződések alapján B Geo tarifa is. De mit jelentenek ezek? Mekkora az áramdíj az egyes tarifáknál, és hogyan változik az áramár augusztus 1-től? Ezt gyűjtöttük össze ebben a cikkben.
Az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. oldalán megjelent egy tájékoztató oldal célzottan a lakossági energiaszolgáltatásban bekövetkező változások összefoglalására. Ezen az oldalon rengeteg nyitott kérdésre találhatunk választ, sőt, az augusztus elsejétől érvényes új rezsiárak mellett kiszámolhatjuk a rezsiszámlák új összegét, a tervezett fogyasztásunk függvényében.
Aki az átlagos áramfogyasztás alatt marad, annak nem drágul a rezsije, és a ma bejelentett rezsiszabály-változások alapján azoknak is a korábban vártnál kisebb mértékű lesz az áremelkedés, akik átlag feletti fogyasztók. A drágulás azért így sem kicsi: akik az átlag másfélszeresét fogyasztják, bő 30%-os, akik a kétszeresét, közel 50%-os drágulásra számíthatnak.
Augusztus elsejétől új tarifák mellett fizetik a gáz- és áramárat a lakossági fogyasztók, miután a kormány döntött a rezsicsökkentési szabályok módosításáról. Németh Szilárd rezsibiztos bejelentésével párhuzamosan megjelentek a közlönyben a rendeletek, valamint tájékoztatót adott ki az MVM is. Ez alapján már lehet számításokat végezni, hogy egy-egy fogyasztó rezsiszámlája hogyan változik és a számla végösszegét befolyásolja-e az elszámolás módja. Az elszámolás módjára (éves, havi, átalány) vonatkozó kérdés rengeteg lakossági fogyasztót érint. Cikkünkben bemutatjuk, hogy a havi tényleges fogyasztás alapján elszámolók a téli hónapokban sokszor és könnyedén kerülhetnek például 144 köbméteres havi határ fölé (hiszen értelemszerűen ekkor fűtünk és használjuk a gázt a legnagyobb mennyiségben), ami mellett belépne a magasabb piaci ár, azonban a szabályozó hatóság erre az esetre is felkészült, egy új kedvezmény alkalmazásával.
A lakossági fogyasztóknak továbbra is biztosított a rezsicsökkentés, de a jövőben rezsicsökkentett áron fogyasztható földgáz- és villamos energia mértéke megváltozik - jelentette be az MVM azok után, hogy megjelentek az új rezsiszabályok a közlönyben.
A rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos csütörtök reggel - minden előzetes tájékoztatás nélkül - rendkívüli tájékoztatót tartott a rezsicsökkentés módosításának részleteiről. Ezen elárulta a legfontosabb új, lakossági piaci árakat: a földgáz esetében a fogyasztási limit feletti új ár hétszerese az eddigi rezsicsökkentett árnak, míg a villany esetében duplázódásról beszélhetünk. Közben már meg is jelentek a részletszabályokat tartalmazó kormányrendeletek a közlönyben.
A kormány által közzétett számítások alapján akár több mint 1800 milliárd forint többletbevételt is eredményezhet a rezsicsökkentés módosítása, ez úgy jön ki, hogy a kormány még a piaci árnál is magasabb árakkal számolhat, ugyanakkor pontos számításokat egyelőre nem lehet elvégezni, mivel nem egyértelmű, mit jelent valójában a piaci ár. Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázpiaci elemzője nyilatkozott a Népszavának.
Több mint 190 ezer bécsi háztartás kapott egyszeri, 200 eurós rezsitámogatást. A hozzájárulást automatikusan utalták a legszegényebbeknek, a gyermeküket egyedül nevelők pedig plusz 100 eurót kapnak, amelyek nyomán eddig összesen 38,3 millió eurónyi rezsitámogatást fizetett ki a bécsi önkormányzat – írja az Infostart.
Jelenleg is folyamatban van a héten ismertetett új rezsicsökkentési szabályok részleteinek kidolgozása. Egy valami azonban már eldőlt: a jövőben biztosan nagyobb szerepet kap az áram és a gáz esetében a piaci ár, valamint a forint árfolyama. Megmutatjuk, hogy jelenleg miért is olyan ijesztő ez az árszint.
Gazdasági szempontból turbulens héten vagyunk túl, összeszedtük, a Portfolio mely podcastjei segíthetnek a legnagyobb mértékben abban, hogy jobban megértsük, mi történik éppen a magyar gazdaságban.
Az energia-veszélyhelyzettel összefüggő egyes szükségszerű intézkedések megtételéről címmel jelent meg kormányhatározat a péntek esti Magyar Közlönyben. Ebben lényegében a kormány előkészíti a 7 pontos intézkedéstervet, köztük a rezsicsökkentés módosítását. Egy másik határozatával a kormány létrehozta az Energia-veszélyhelyzeti Operatív Törzset.
A beérkező új információk és feltételezések alapján már meg lehet becsülni, hogy a kormány által szerdán bejelentett rezsicsökkentés csökkentése konkrétan milyen hatással jár a lakossági fogyasztókra. Kiderült ugyanis, hogy az államnak sietősen szüksége lesz már idén a plusz pénzekre és megközelítően az is tudható, hogy hány ember lesz érintett az átlag feletti fogyasztással. Leegyszerűsítő számításaink azt mutatják, hogy 2023-ban egy háztartásnál átlagosan éves szinten körülbelül 478 és 785 ezer forint között lehet a plusz teher mértéke, amit az előző év átlagfogyasztása feletti fogyasztása miatt fizet.
A legsérülékenyebb társadalmi csoportok nem távhős lakásokban élnek, a rezsicsökkentés részleges kivezetése pedig negatívan érintheti azokat a jellemzően alacsonyabb jövedelmű fogyasztókat, akik árammal fűtenek – egyebek mellett erről beszélt Feldmár Nóra, a Habitat for Humanity Magyarország szakpolitikai munkatársa a Portfolio Checklist csütörtöki adásában.
A tegnapi válság kormányülést követően eldőlt: a kormány részben feladja a rezsicsökkentés rendszerét, és részben ráereszti a lakosságra az energia piaci árát. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat, amelyek segíthetnek a rezsiszámlák csökkentésében, az ezt támogató spórolásban, illetve bemutatjuk azokat a kalkulátorokat, amelyek segíthetnek felmérni helyzetünket. Mutatjuk azt is, milyen lehetőségeink vannak akkor, amennyiben nem tudjuk fizetni a rezsiszámlákat, emellett elolvashatja a rezsiszolgáltatások ki- és visszakapcsolásának szabályait.
Az energiakrízissel kapcsolatos kormányülés után Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Németh Szilárd rezsibiztos tett bejelentéseket a szerda délutáni Kormányinfón. Hét intézkedést ismertettek az energiaválság megelőzése érdekében, és azért, hogy legyen elegendő energia télre. Ennek keretében többek között a rezsicsökkentést alapjaiban módosítja a kormány. Az átlagfogyasztás mértékéig lesz rezsicsökkentett a villany- és a gáz ára, e felett az érintettek a piac árat fogják fizetni. A miniszter rengeteg kérdést kapott a kata-módosítással kapcsolatban, és válaszában többször elismerte, hogy a katából kikerülők adóemeléssel állnak szembe. A kata átalakítása többletbevételt hoz az államkasszába, 50-300 milliárd forint között szóródnak az ezzel kapcsolatos becslések.
A Kormányinfó utolsó perceiben elhangzott még egy fontos kijelentés, amely szerint a távhőt nem érinti a mostani intézkedés, ergo a távhősökre továbbra is vonatkozik a rezsicsökkentett ár, fogyasztástól függetlenül.
A rezsicsökkentésről és a különadó-terhek áthárítását tervező cégek szankcionálásáról beszélt az M1 szerda reggeli műsorában Németh Szilárd rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos.
Szombat este jelent meg, hogy a kormány a rezsicsökkentés rendszerének módosítására készül. Nagy Márton ezt követően árult el részleteket a tervezett változtatásokról.
Az orosz-ukrán háború hatására egész Európában radikálisan emelkednek az energiaárak, ennek következtében a távhőkasszába befolyó összegek már nem fedezik a szolgáltatók által benyújtott igényeket, ezért a kormány a büdzsé 7,5 milliárd forintos bővítéséről döntött, áll az ITM közleményében.
Amszterdamban 77%-kal, Madridban 20%-kal ugrott januárról márciusra a lakossági villamosenergia ár és a holland főváros gázára is 41%-kal magasabb már, mint januárban, miközben Magyarországon lényegében évek óta változatanok ezek a végfelhasználói lakossági árak, így a nemzetközi mezőnyben egyre kirívóbb a rezsicsökkentés hatása. Ma már ott tartunk, hogy a magyar háztartások 60%-kal fizetnek kevesebbet az áramért, mint az uniós átlag, a gázár pedig csak negyede (!) annak, így egy kétkeresős magyar család a nettó jövedelméből nagyjából csak feleannyit költ áram- és gázszámlára (2,6%-ot), mint az EU-átlag. Miközben ez kedvező a magyar családoknak és az infláció elleni küzdelmet is segíti, a másik oldalon valójában a magyar családok is megfizetik ennek a terheit, például az adóforintokból nyújtott állami tőkeemelések formájában.
A miniszterelnök szerint a deficit csökkentése a magyar gazdaság érdeke. 3% feletti hiánnyal gazdálkodni, nagyon nehéz.
Mélyülnek a kapcsolatok.
Intenzív szakaszában van a háború.
Bojinka Miklós 22 évesen alapította első cégét.
Konszenzusra jutottak a republikánusok és a demokraták.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
