Az Európai Unió a jövőjét meghatározó, mélyreható intézményi reformok küszöbén áll, legalábbis ha komolyan veszik a tagállamok Mario Draghi jelentését. Draghi szerint a versenyképesség helyreállításához elengedhetetlen a tagállamok vétójogának felszámolása és a döntéshozatali folyamatok egyszerűsítése. A jelentés sürgeti az uniós intézmények megerősítését, különösen a minősített többségi szavazás széleskörű bevezetését, ami véget vetne a reformokat gyakran akadályozó egyhangú döntéshozatalnak. Európa a növekedést visszahúzó termelékenységi kihívások, az energiaárak elszabadulása, valamint a globális geopolitikai változások közepette nem halogathatja tovább a reformokat. A támogatáspolitika átalakítása, a szén-dioxid-mentesítés előmozdítása és a geopolitikai szerepvállalás is az unió versenyképességének megőrzéséhez szükséges lépések között szerepel.
Az Európai Uniót arra szólítják fel, hogy jelentősen átalakítsa a 387 milliárd eurós közös agrárpolitikáját (KAP), és a területalapú támogatásokról térjen át a jövedelemalapú támogatásokra. Ez az ajánlás a gazdák heves tiltakozására válaszul megrendelt jelentésből származik, amelyet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke fog bemutatni – írja a Financial Times. A legfontosabb javaslatok között szerepel egy ellentmondásos rendszer, amely a fogyasztókat a húsfogyasztás csökkentésére ösztönözné, és segítené a gazdákat az állattenyésztésről való átállásban.
Vége azoknak az időknek, amikor különböző gazdasági reformok nélkül kaphattak a szegényebb uniós tagállamok felzárkóztatási EU-forrásokat, a 2028-2034-es uniós fejlesztési ciklusban már csak ilyenekért cserébe juthatna forráshoz Magyarország, például egy konkrét országprogram teljesítése esetén – ez rajzolódik ki azokból az erős üzenetekből, amelyeket név nélküli magasrangú források mondtak a Financial Times vasárnapi cikkében. Az egyik illetékes nyugdíj- és adóreformot emlegetett, illetve olyan konkrét reformintézkedéseket, mint amelyeket egyébként is teljesíteniük kell most az országoknak a helyreállítási program forrásainak lehívásához. Megnézve az Európai Bizottság 2024-es országspecifikus ajánlásait Magyarországra, abból az egyik konkrét ajánlás a rezsicsökkentési rendszer teljes átalakítása, célzottabbá tétele volt, illetve a gázár támogatás megszűntetését is ajánlotta a testület. A friss brüsszeli jelek tehát afelé mutatnak, hogy fájdalmas átalakításokért cserébe juthatna majd hozzá 2028-tól EU-pénzekhez Magyarország, hogy az indoklás szerint a pénz még nagyobb, a szándékok szerint, kedvező gazdasági hatásokat válthasson ki. A rezsicsökkentési rendszer és az energiaárak is szóba kerülnek a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelynek nyitóelőadója Lantos Csaba energiaügyi miniszter lesz, további részletek itt érhetők el.
Az Európai Unióban az elmúlt öt évben számos reformot hajtottak végre, azonban ezek egyáltalán nem tudatosan előkészített lépések voltak, hanem kényszerből végrehajtott tűzoltások. Az uniós döntéshozatal átalakításáról évek óta folynak egyeztetések az EU lassú reakcióképessége miatt. Most az Egmont Intézet és Trans European Policy Studies Association egy új javaslatot mutatott be a bürokratikus struktúrák hatékonyságának javítására.
Pontosan 80 évvel ezelőtt, 1944 júliusában 44 ország képviselői találkoztak egy eldugott kis New Hampshire-i településen, hogy tárgyaljanak a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) létrehozó Bretton Woods-i megállapodásról. Sokak számára a 80 éves kor betöltése ünneplésre adna okot. Az IMF esetében azonban az évforduló csak rávilágít a reformok sürgősségére.
Joe Biden amerikai elnök a következő hetekben véglegesíti a Legfelsőbb Bíróság működését érintő jelentős változtatásokról szóló tervét, mely szerint korlátoznák a bírák megbízatási idejét és egy kötelező érvényű etikai kódex bevezetését javasolná - közölték források a Washington Posttal.
Az argentin törvényhozás elfogadta Javier Milei elnök reformcsomagját, amely számos szektort és iparágat fog liberalizálni, javítva ezzel az ország versenyképességét.
Fél évvel ezelőtt iktatták be Javier Milei elnököt, aki rögtön nagy reformtervekkel vágott neki elnöki ciklusának. A kezdeti sikerek ellenére még rengeteg feladat van hátra és nem biztos, hogy sikerült kilökni az országot a majdnem 100 éve tartó lefelé spirálból.
Nigel Farage, a műsorvezetői székből a politika élvonalába visszatért jobboldali politikus, aki a Brexit melletti kampány elsőszámú arca volt, megszólalt abban a botrányt keltő ügyben, miszerint két képviselőjelöltjük is Adolf Hitlerrel szimpatizáló kijelentéseket tett - írja a Politico.
Csak Magyarország szavazott nemmel kedden Brüsszelben az uniós tagállamok közül a villamosenergiapiaci reformról szóló irányelv kapcsán, feltehetően a rezsicsökkentési rendszerrel kapcsolatos szempontok miatt, de ezzel együtt is elfogadottnak számít az irányelv, így az rövidesen hatályba lép – derült ki a Tanács oldalán közzétett szavazási jegyzőkönyvből. Az ülésen a reform elemeit tartalmazó rendeletről is szavaztak, azt minden tagállam jóváhagyta, így miután megjelenik az uniós közlönyben, 20 nappal később közvetlenül hatályosul minden tagállamban. Frissítés! Az árampiaci direktíva mellett a megújuló és alacsony szén-dioxid tartalmú gázok elterjedéséről szóló uniós rendelet és direktíva szavazásánál is egyedül Magyarország szavazott nemmel, de ezzel együtt hatályba fognak ezek lépni rendre fél, illetve két év múlva. Frissítés! Az árampiaci direktíva mellett a megújuló és alacsony szén-dioxid tartalmú gázok elterjedéséről szóló uniós rendelet és direktíva szavazásánál is egyedül Magyarország szavazott nemmel, de ezzel együtt hatályba fognak ezek lépni rendre fél, illetve két év múlva.
Az EU számos kiemelkedően fontos területén teljesen új, egységes szabályozásra tesz javaslatot Enrico Letta, a Jacques Delors Intézet elnöke, az Európai Unió egységes piacának reformjára tett munkaanyagában. A dokumentum - amelyet már most nagy figyelem övez - többek között a körforgásos gazdaság, a közbeszerzési gyakorlatok javítása, valamint a köz- és magánberuházások hatékony és eredményes felhasználása ügyében fogalmaz meg előremutató javaslatokat.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy milyen átfogó reformra készül az Európai Unió és miért hajlandók még olyan tabunak számító területekhez is hozzányúlni, mint az adózás vagy éppen az állami támogatások rendszere. Erről Szabó Dánielt, a Portfolio uniós ügyekkel foglalkozó elemzőjét kérdeztük. A második blokkban egy olyan országról volt szó, amely nem biztos, hogy sok befektető térképén fent van, de mégis érdemes nagyon odafigyelni rá. Hogy melyik ez az ország, arról Mohos Kristóffal, a Portfolio részvénypiaci elemzőjével beszélgettünk.
Az Európai Unió az egységes piac teljes reformjára készül, részben erősítenék a tőkepiaci uniót. Brüsszel szerint sürgős intézkedésekre van szükség a tőke mozgását szabályozó intézményi keret és piaci struktúra terén. Továbbá az állami támogatások európai eszközzé alakításával, a szolgáltatási ágazat integrációjának felgyorsításával, az adóügyi széttagoltság kezelésével, valamint az adókikerülés és adókijátszás elleni küzdelemmel az EU megerősítheti az egységes piacot és növelheti versenyképességét a globális színtéren – derül ki az Enrico Letta, a Jacques Delors Intézet elnöke és volt olasz miniszterelnök által írt tervezetből.
A tervezett EU-bővítés miatt az Európai Bizottság teljesen átalakítaná a felzárkóztatási politikát, így a támogatások elosztási rendszerét is, mivel a mostani 27 tagállammal működő unióban is problémák látszódnak a rendszerben. Magyarország esetében is látszik, hogy míg a nemzetgazdaság egésze közelíti az EU-átlagot például az egy főre jutó GDP-mutatónál, de egyes régiók még le is maradtak az elmúlt években. Elisa Ferreira kohézióért és reformokért felelős biztos szerint bár most is látszódnak sikerek, decentralizáltabb rendszer kell a jövőben, teljesítményalapú mutatókkal.
Gyakorlatilag teljes érdektelenséggel fordultak rá az Európai Unió állam- és kormányfői a csütörtökön kezdődő hétvégi csúcstalálkozóra. Az elmúlt két évvel szemben még a magyar kabinet sem pozícionálta magát egyedüli szembenálló félként. Részben azért is, mert a brüsszeli egyeztetésen kevésbé fajsúlyos témák kerültek napirendre: Ukrajna, Moldova és Bosznia-Hercegovina csatlakozási tárgyalásai mellett érintik az agrárreformokat és az uniós intézményeket érintő átalakítási terveket. Van viszont két téma, ahol Magyarország újra kerékkötő lehet: az EU-s védelmi támogatások kérdése, valamint a befagyasztott orosz pénzeszközök Ukrajnának juttatása. Orbán Viktornak viszont szövetségesei is lehetnek.
Az eddigi mindent-vagy-semmit brüsszeli hozzáállást jócskán felforgató javaslattal áll ma elő Ursula von der Leyen az EU-csatlakozási folyamatról – írja reggeli hírlevelében a Politico, amely betekintést kapott az anyagba.
A közgazdász professzor értékelő írása a magar gazdaságról.
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
