A Quaestor oldalán már két közlemény érhető el. A hétfő esti, Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődjéről szóló tájékoztatás után a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. ügyfelei részére is megjelent egy tájékoztatás. Ebben a kijelölt felügyeleti biztos, Szombati Zsigmond Zoltán tájékoztatja az ügyfeleket.
Tovább dagad a brókerbotrány, az MNB vizsgálata során már a harmadik brókercégnél talált visszaélésekre utaló jeleket. A felügyelet a Buda-Cash és a Hungária Értékpapír Zrt. után a Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét is felfüggesztette, miután visszaélésekre bukkant. De ki is áll a Quaestor mögött, mekkora szereplő a társaság a hazai piacon?
Újabb brókercég került bajba a Hungária Értékpapír és a Buda-Cash után, azt követően, hogy a Quaestor kötvénykibocsátásért felelős cége csődvédelembe menekült, ma reggel az MNB a brókercég tevékenységét is részlegesen felfüggesztette. A Quaestor története eddig úgy tűnt két szálon fut: az egyik egy finanszírozási, likviditási probléma, a másik pedig a működésben észlelt szabálytalanságok feltárása és ennek lehetséges következményei. A 150 milliárd forintnyi fiktív kötvénykibocsátás hallatán azonban határozottan kijelenthető, az eddigi legnagyobb brókerbotrányról van szó. Ez már aligha menthető átstrukturálásokkal, eszközeladásokkal, csődvédelemmel. Ilyen körülmények között már a politika sem tud ebbe úgy beleállni, hogy egy önhibáján kívüli céget mentenek meg.
Az MNB felfüggesztette a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. tevékenységi engedélyét, melyre a BÉT-nek is lépnie kellett, így a brókercég kereskedési joga is felfüggesztésre került a részvény és származékos szekciókban.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) azonnali hatállyal felbontja a szerződéseket a Quaestor csoport elnök-vezérigazgatójának érdekeltségi körébe tartozó cégekkel - közölte a tárca kedden az MTI-vel.
Helyszíni beszámolók szerint a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. ügyfélszolgálati irodája előtt hosszú sorban várakoznak az ügyfelek.
Zsiday Viktor befektetési szakember is kifejtette véleményét a Quaestorral kapcsolatos legújabb fejleményekről. Friss blogposztjában azt írja, hogy a társaság által elindított kötvényprogram olyan nagyra hízott, hogy önmagában a kamatszolgálat is jelentős terhet jelentett. A probléma idővel amúgy is valószínűleg manifesztálódott volna - vélekedett.
Az MNB ma közzétett végzésében részlegesen felfüggesztette a QUAESTOR Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. tevékenységi engedélyét. A nap folyamán sor kerülhet felügyeleti biztos kirendelésére is az intézményhez.
Öncsődöt jelentett a Quaestor Financial Hrurira Kft. hétfőn, amely a Quaestor csoport 100%-os tulajdonában áll. A társaság kötvényeket bocsátott ki, amelyeket nagy mennyiségben akartak visszaváltani a befektetők a Buda-Cash-botrány következtében. Most a cég az állam segítségét kéri. Két hét leforgása alatt a Quaestor Financial Hrurira már a harmadik bajba került pénzügyi cég.
Az Egyesült Államokból a hét második felében érkeznek fontosabb makrogazdaság adatok. Az amerikai gyorsjelentési szezon eközben már a vége felé közeledik. A vállalati jelentéseket tekintve nyugodt hét előtt állunk - olvasható a Quaestor heti előzetesében.
Az Egyesült Államokban a befektetők leginkább a pénteki átfogó munkaerőpiaci jelentést várják. Európában viszont a hét eseménye az lesz, hogy csütörtökön tartja márciusi kamatdöntő ülését az EKB, amelyet délután fél háromkor Mario Draghi jegybankelnök sajtótájékoztatója követ - derül ki a Quaestor heti előretekintőjéből.
A következő napokban elsősorban a Fed elnökének féléves szenátusi meghallgatása kaphatja a legnagyobb figyelmet, ugyanakkor a héten makrogazdasági adatokra is érdemes lesz figyelni a tengerentúlon, hiszen a lakáspiaci adatok mellett inflációs statisztikák, fogyasztói bizalmi adatok és GDP-felülvizsgált számok is érkeznek majd, amelyek újabb információt szolgáltathatnak az amerikai gazdaság állapotáról. Mario Draghi szerdai beszédében az európai mennyiségi lazítás előnyeit hangsúlyozhatja, illetve kiemelheti, hogy a program elindítását kár lett volna későbbre halasztani. Mindemellett szóba kerülhet Görögország finanszírozása is. Több eurózóna tagállamból előzetes inflációs adatokat közölnek, de érdemes figyelni a német és eurózóna felülvizsgált GDP-adatokra és hitelezési mutatókra is. Idehaza kedden maradhat az alapkamat, a piaci szereplők várhatóan a közlemény, illetve a későbbi jegyzőkönyv szövegében a kamattartási ciklus megszakítására utaló jeleket fogják keresni. Kedden és szerdán a MOL és a Magyar Telekom is közzéteszi gyorsjelentését.
Az EKB eddigi történetében először fog ezen a héten közzétenni jegyzőkönyvet a kamatdöntő ülésről. A cél az, hogy "a tagországok közönsége jobban megismerje a kormányzó tanács gazdasági helyzetértékelését, és monetáris politikai reakcióit a változó gazdasági körülmények között." Az EKB is azt reméli, hogy a jegyzőkönyv többet bemutat majd az egyes monetáris politikai lépéseket pártoló és ellenző véleményekből. A lépés kritikus időben történik, hiszen a devizaövezet központi bankja épp januárban fogadta el a mennyiségi lazítás bevezetését. Feltehetően ennek hátterével kapcsolatban is többet megtudunk majd a jegyzőkönyvből. Bizonyos, hogy lesz benne egy áttekintés a pénzügyi gazdasági folyamatokról, illetve a monetáris politikai viták összefoglalója. Az EKB, szemben a Fed-del, a japán központi bankkal vagy a brit jegybankkal, abban lemaradt, hogy nem közli a monetáris politikai szavazások részleteit, mivel a jegybankárokat ez politikai nyomásnak tenné ki. Azért is hasznos lehet a jegyzőkönyv, mert az EKB döntéseit nem mindig szavazás útján hozza meg, hanem konszenzusos alapon is. Ennek a konszenzusnak az erősségébe is betekintést nyerhetünk. Az is fontos, mi derülhet ki a jegyzőkönyvben abból, amit az EKB a jövőben tenni szándékozik, hogyan változhat a monetáris politika. A svéd jegybank például publikál előrejelzéseket arra vonatkozóan, hogy mire számít a gazdaság folyamatainak tekintetében. Ez lesz az első alkalom tehát, hogy az EKB jegyzőkönyvet ad ki, most még talán többféle értelmezése lehet a soroknak, hiszen nincsenek a szöveget értelmezni segítő "szótárak", ahogy a Fed esetében.
A hét első felében a G20-ak üzenetére és a görög adósságvitára kell figyelnünk. Ezek alakítják elsősorban a befektetői hangulatot, de a hét második felében már a hangsúly az Európából érkező GDP-adatokon és a brit jegybank inflációs jelentésén lesz, az Egyesült Államokban pedig jobb híján a vállalati gyorsjelentések kerülhetnek a befektetők fókuszába.
Ez a hét is tartogat meglepetéseket, főleg a devizapiacon kereskedők számára. A januári hónap rendkívül mozgalmas volt, megugrott a volatilitás. A hét kérdése számunkra az, hogy vajon a dollár ereje megtörik-e, miután az Egyesült Államokból az elmúlt hetekben meglehetősen vegyes adatok érkeztek?
Nem számítunk különösebb meglepetésre a Magyar Nemzeti Bank idei első kamatmeghatározó ülésén (kedden). Várakozásunk szerint maradhat az irányadó ráta 2,10%-on. Bár az erős dezinflációs folyamatok és hazánk relatíve kedvező kockázati megítélése (160 bázispont körüli 5 éves CDS-felár), továbbá az EKB nagy horderejű pénznyomtatása, növelik a kamatvágás esélyét idehaza, mégis egyelőre a kamattartásnak adunk nagyobb esélyt. Néhány hónapos időtávon belül ugyan nőtt a kamatvágás valószínűsége (a 3x6-os FRA-k alapján), de nem tartjuk valószínűnek, hogy az MNB erre reagálni fog, sokkal inkább arra számítunk, hogy a márciusi inflációs jelentés megjelenésével együtt kapunk csak új iránymutatást az MNB-től.
2015-ben minden egyetlen esemény körül forog a piacokon: a Fed kamatdöntése körül. Az, hogy a lépés sikeres lesz-e, vagy több kárt okoz, mint hasznot, jelentős részben az időzítésen is múlik - véli Háda Bálint, a Quaestor Értékpapír Zrt. vezető pénzügyi elemzője. A kamatpolitikák alakulása mellett a belső kereslet élénkülése játszik kulcsszerepet a gazdasági teljesítmények alakulásában, míg a geopolitikai konfliktusok felerősödése, illetve akár a terrorizmus Európában való elterjedése is fontos kockázatot jelentenek az idei évben.
A múlt héten a svájci jegybank váratlan döntése sokkolta a piacot, amellyel szinte teljesen elveszítette hitelességét. Ezen a héten a világ szeme az EKB csütörtöki kamatdöntő ülésén lesz, hiszen bizonyítania kell, hogy beváltja korábbi ígéreteit, azaz valóban elkezdi vásárolni idén az államkötvényeket is (QE).
Az Alcoa ma esti publikációjával megkezdődik a negyedik negyedéves gyorsjelentési szezon az Egyesült Államokban, mellyel kapcsolatban lényegesen lecsökkentek a várakozások az elemzők körében. A FactSet felmérése szerint az amerikai cégek nyeresége 1,1%-kal emelkedhet, pedig a negyedik negyedév végén még 1,6%-os, míg az időszak elején pedig 8,4%-os (!) emelkedést vártak, az előrejelzések korrigálásának hátterében az energiaipari szektorral kapcsolatos romló kilátások állnak - áll a Quaestor heti kitekintőjében.
A héten kiderül, hogy van-e okunk tartani a deflációtól az eurózónában, hiszen szerdán délelőtt érkeznek a decemberi inflációs adatok. A várakozások szerint 0,3%-ról 0%-ra, vagy akár már a negatív tartományba is csúszhatott az éves inflációs ráta. A német infláció decemberben 0,6%-ról 0,2%-ra lassult (5 éves mélypontra esett), így számíthatunk arra, hogy az egész euróövezetben erősödhetett a dezinflációs nyomás. Amennyiben a statisztikák ezt igazolni fogják, úgy nő az esélye annak, hogy az EKB idén elindítja az államkötvények vásárlását is.