Miközben botrányok, kultúrharcok és a demokráciára leselkedő fenyegetések uralják a címlapokat, az idei szuperválasztási év legnagyobb kérdései végső soron a gazdaságpolitikát érintik. Elvégre is az antidemokratikus populista autoriter tendenciák erősödését is egy elhibázott gazdasági ideológia okozta.
Úgy néz ki, nagyot tévedtek az exit pollokat készítő cégek a szlovák parlamenti választás eredményével kapcsolatosan: közel 100%-os feldolgozottság mellett Robert Fico és a Smer fölényes győzelme rajzolódik ki.
Az olasz jobboldali koalíció győzelme a vasárnapi parlamenti választásokon Silvio Berlusconi volt miniszterelnök visszatérését is jelenti a parlamentbe. A most 86 éves politikus ezzel 9 év után térhet vissza az olasz belpolitikába. Szédítően hosszú karrierje alatt hívták már Európa fekete bárányának, Putyin örök szövetségesének, a neopopulizmus és a mediokrácia atyjának is. A politikus három alkalommal töltötte be a miniszterelnöki tisztséget: 1994-től 1995-ig, 2001-től 2006-ig, majd 2008-tól 2011-ig.
Az orosz haderő több támadást is visszavert, melyet Herszon visszaszerzéséért indított az ukrán haderő – jelentette a RIA Novosztyi a térséget ellenőrző orosz parancsnokság jelentésére hivatkozva.
A populista politikai vezetéssel rendelkező országok túlságosan laza koronavírus elleni intézkedései többlethalálozáshoz vezettek – olvasható a Kiel Institute for the World Economy tanulmányában, melyet a Bloomberg szemlézett.
A populizmus kifejezést mostanság mint szitokszót használják legtöbbször. Valamiféle homályos közös nevező alakul így ki a legkülönfélébb politikai vezetők és pártok, politikai üzenetek, politikai lépések között. Igen, még az sem világos többnyire, hogy a populizmus szó vagy a populista jelző minek a leírására szolgál? Egyes politikusok személyiségi jegyeire, politikai mozgalmak ideológiájára, választási taktikára? A kifejezés tartalmi leírása, definiálása pedig végképp elmarad.
2020 a koronavírus éve volt, emberek milliárdjai kényszerültek bezárkózásra és otthonmaradásra, sok egyéb lemondás mellett jó időre búcsút mondhattunk az esti kocsmázásoknak és a sportfogadásoknak is. Rengeteg huszonéves fiatal találta magát egyik pillanatról a másikra a szobájában unatkozva, közösségi élmények után sóvárogva. A válasz rövidesen meg is érkezett, a tőzsde lett a közösségi élet egyik új színtere, a tapasztalatlan kisbefektetők valósággal elárasztották a tőkepiacokat a különböző online brókercégeken keresztül. Egyelőre idén sem hagyott alább a lelkesedés, sőt, nagyon komoly sztorikat láthattunk, elég például a januári GameStop short squeezere vagy a poénnak szánt Dogecoin eheti menetelésére gondolni. És hogy mindezt hogyan élik meg a fiatal befektetők? Ezt szerencsére sokan Twitteren és TikTokon rendre dokumentálják, most innen válogattunk össze néhány videót, hogy betekintést nyerhessünk a közösségi tőzsdézés világába.
Cathie Wood, a 2020-ban kiemelkedően jó teljesítményt nyújtó ARK Invest befektetési cég vezére a CNBC műsorában szerepelt nemrég, a guru többek között a meredeken emelkedő reálkamatokra figyelmeztetett. Szerinte rövidesen félelem hathatja majd át a piacokat, ennek következményei alól egyáltalán nem fognak kibújni az ARK Invest alapjai sem, ahogy azt a short állomány alakulása is szemléletesen előrevetíti. Persze nem csak Cathie Wood miatt gondolhatjuk, hogy lassan érkezhet egy komolyabb korrekció, több kulcsfontosságú mutató és guru is a veszélyre figyelmeztet.
2020 törést hoz a populista-autoriter rendszerekben, és nagyon nagy erőfeszítésre vagy direkt agresszióra van/lesz szükségük, hogy a korábbi status quo-t fenntartsák. S mivel véleményem szerint télen újabb, igen komoly gazdasági-egészségügyi problémák lehetnek, koránt sincs még vége a történetnek – írja legfrissebb blogbejegyzésében Zsiday Viktor befektető.
Válaszút előtt áll az Európai Unió, el kell dönteni, melyik úton akar elindulni: gazdasági vagy politikai unió felé - mondta szerdán Budapesten Dani Rodrik világhírű közgazdász. A Harvard egyetem professzora hozzátette: az eurózóna válságára adott válaszok miatt ő pesszimista, hiszen szerinte inkább a nemzetállamoknak kellene visszaadni egy kicsit nagyobb szabadságot.
A kormányoknak sokkal többet kellene az oktatásba fektetniük, hogy egyenlő feltételeket biztosítsanak minden társadalmi rétegből jövők számára: ez lenne a leghatékonyabb módja hosszú távon a világgazdaságot sújtó egyik legnagyobb probléma, a növekvő vagyoni egyenlőtlenségek mérséklésére - véli Branko Milanovic, a téma egyik elismert szakértője. A közgazdász professzor szerint minél hamarabb meg kell állítani a társadalom szétszakadását, máskülönben veszélybe kerülhetnek a demokratikus rendszerek, helyüket pedig olyan "pluto-populista" rezsimek vehetik át, amelyekben pénzemberek saját érdekeik érvényesítése közben látszatpolitizálással szolgálják ki a társadalom alsóbb rétegeit.
Az álhírek problémája központi témává vált az elmúlt egy évben, és a mai napig egyre több ország választási eredményeivel kapcsolatban merül fel. A két techóriáson (Google, Facebook) hatalmas a nyomás, hogy megoldást találjanak, míg mások a médiaértés oktatását sürgetik. Utóbbi azért is szükséges, mert a Stanford Egyetem kutatása szerint az iskolás korúak többsége egyáltalán nem tudja megkülönböztetni a valós és a hamis híreket. Szintén csak kevesen tudják, hogy ma már a videókat is épp olyan könnyű manipulálni, mint a fotókat, ami miatt a jövőben még nagyobb veszély leselkedik a kevéssé tudatos hírfogyasztókra. Többek szerint valódi krízisről beszélhetünk, de tényleg az álhírek jelentik a bajt, vagy máshol gyökerezik a probléma? És mi lehet a megoldás?
2017 eddigi fejleményei alapján elmondhatjuk, hogy Európa köszöni szépen, többé-kevésbé jól van: a lezajlott kulcsfontosságú választások a piacok számára megnyugvást hoztak, ami mellett a konjunktúramutatók és a növekedési számok is azt jelzik, hogy kedvező évet fog zárni a gazdaság. Csakhogy eközben számos jel arra mutat, hogy Olaszországban komoly válság lappang, a kilátásokat pedig tovább rontja, hogy náluk is erősödik a populizmus. Bár az előrehozott választások esélye elszállt, tavasszal így is, úgy is új parlamentet kell választani, ami borítékolhatóan felbolygatja majd a pénzügyi piacokat, sőt, szélsőséges esetben akár bajt is hozhat Európára.
Normál esetben a hollandokon kívül nem sok mindenkit szoktak érdekelni a holland választások, azonban most, hogy Európa-szerte és az Egyesült Államokban is előretört a populizmus, sokan attól tartanak, hogy Hollandia lehet a következő dominó a sorban. A közvélemény-kutatások jó ideje azt mutatják, hogy a március 15-én sorra kerülő általános választások után Geert Wilders iszlámellenes és euroszkeptikus pártja lehet a legnagyobb párt a parlamentben, igaz, ebből még egyáltalán nem következik, hogy kormányra is kerül. Sőt, a nagyobb pártok kizárták annak lehetőségét, hogy együttműködjenek Wilders-szel, így valószínű, hogy a legnagyobb támogatottsággal rendelkező párt részvétele nélkül alakul meg a következő koalíciós kormány.
Ray Dalio, a világ legnagyobb hedge fundjának, a Bridgewaternek az alapítója szerint a legnagyobb fenyegetést ma az Európai Unióra a populizmus előretörése jelenti, nem a hitelválság - írja a CNBC.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
Hamarosan bejelentik az új jelöltet.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Oroszország interkontinentális ballisztikus rakétával támadta Ukrajnát.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
