Ma sem jött össze Libanonban
Ismét nem sikerült megválasztania az új államfőt a libanoni parlamentnek hétfőn, a parlament elnöke csütörtökre hívott össze újabb ülést.
Ismét nem sikerült megválasztania az új államfőt a libanoni parlamentnek hétfőn, a parlament elnöke csütörtökre hívott össze újabb ülést.
Már csaknem két éve tart a polgárháború Afrika második legnépesebb országában – szakértők szerint napjaink, sőt az elmúlt évtizedek egyik legvéresebb konfliktusáról van szó, a világsajtó ingerküszöbét mégis alig éri el. A polgárháborút kezdő és a néhány hónapja még a fővárost is fenyegető Tigré tartománybeli lázadók mára saját területükre szorultak vissza, az etióp és a vele szövetséges eritreai kormányerők pedig folyamatosan támadják a régiót. A nemzetközi közösség által támogatott béketárgyalásokat határozatlan időre elhalasztották, így félő, hogy még nagyon sok emberéletet követel az így is több százezer áldozattal járó konfliktus.
Libanon vezetőinek mielőbb ki kell tűznie az elnökválasztás időpontját, ha nem akarják tovább mélyíteni a politikai válságot - szögezte le pénteken Bejrútban a francia külügyminiszter, aki a gazdasági reformok fontosságát is aláhúzta.
Ritka és csaknem teljesen érintetlen római kori mozaikot tártak fel a közép-szíriai Rasztán városban, amely évekig a kormányellenes felkelők egyik erőssége volt.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy iskolában mondott beszédében jelezte: minden atrocitás, ami a Moldovában állomásozó orosz katonákat éri felér egy hadüzenettel – írja a Guardian.
Egy új felmérés szerint az amerikaiak több mint kétötöde úgy véli, hogy a következő 10 évben legalább némileg valószínű egy polgárháború. Ez az arány a magukat "erősen republikánusnak" vallók körében több mint a felére emelkedik - számolt be a The Guardian.
Választást tartanak ma Angolában, ahol egy soha nem látott szoros verseny van kialakulóban, amelyben a fő ellenzéki koalíciónak évtizedek óta a legnagyobb esélye van a győzelemre, mivel az ország olajra építő fellendüléséből kimaradt fiatalok milliói fejezik ki várhatóan csalódottságukat a regnáló kormánypárt közel öt évtizedes uralmával kapcsolatban.
A Srí Lanka-i elnök ugyan elmenekült, de a nepotizmus és a korrupció ettől nem szűnt meg az országban. Az ország gazdasága akut hiánnyal küszködik, ennek ellenére az egykor kormányzó politikuscsalád továbbra is a következő választás esélyese.
Folyamatosan érkeznek a hírek az Ukrajna körül kialakult feszültséggel kapcsolatban, péntek délutánra úgy tűnik, megint jelentősen megnőtt az eszkaláció kockázata. A szakadárok és az ukránok lőnek egymásra, a szakadár területek vezetői pedig Oroszországba menekítik a helyi nőket és gyerekeket. Oroszország egyelőre nem mozdult, a Kreml aggodalmát fejezte ki a történtekkel kapcsolatosan, Vlagyimir Putyin elnök szerint pedig sürgősen tárgyalnia kell az ukránoknak a szakadár vezetőkkel.
Lőfegyverrel támadtak Abdulhamíd Mohamed Dbeibeh líbiai miniszterelnök autójára – írja a Reuters bennfentes értesülésekre hivatkozva. A politikus túlélte a támadást – írják.
Még nem tudni, mikor tartják az elvileg a líbiai polgárháború végleges lezárására hivatott, mintegy egy hónapja elhalasztott líbiai elnökválasztást, azonban annak egyik fő esélyese, a Kelet-Líbiát ellenőrző Halifa Haftár tábornok izraeli sajtóértesülések szerint a napokban ismét a zsidó állam képviselőivel tárgyalt arról, hogy az elnökválasztás esetleges megnyerése után a vezetésével felálló líbiai kormányzat milyen feltételekkel tudná elismerni Izraelt. Ezzel Líbia a hetedik arab állam lenne, amely diplomáciai kapcsolatot létesít Izraellel, amely csendben már évek óta támogatja képzésekkel, fegyverbeszerzésekkel Haftár hadseregét. Úgy tűnik, Tel-Aviv jó lóra tett, mert bármi is lesz az elnökválasztás eredménye, Haftár hadserege révén – amely 2020-ban nyolc hónapon át blokkolni tudta az ország olajexportját – továbbra is megkerülhetetlen figura lesz a Líbia jövőjét eldöntő, számos külföldi ország (egyik oldalon Törökország, a másik oldalon Oroszország, Egyiptom, Emírségek) közvetett vagy közvetlen katonai támogatásával zajló hatalmi játszmában.
Több nyugati ország azzal ostorozta Szíriát az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt, hogy már nyolc éve nem hajlandó tisztázni a vegyi fegyverkezésével kapcsolatos kérdéseket - derül ki közép-európai idő szerint csütörtöki New York-i nyilatkozatokból.
Egy kanadai professzor szerint 2025-re összeomolhat az amerikai demokrácia, és az Egyesült Államok 2030-ra jobboldali diktatúrává válhat. A politológus professzor arra buzdította országát, hogy védekezzen az „amerikai demokrácia összeomlása ellen” – számolt be a The Guardian. A közelmúltban érzékelhetően megszaporodott a hasonló jóslatok száma.
Bár 2021 alapvetően az előző évi nagy gazdasági visszaesés utáni felpattanásról szólt a világgazdaságban, nem minden ország volt ilyen szerencsés. A külföldi turizmusra alapozó gazdaságok még az idén is szenvedtek és a sajnos vannak olyan helyek is a földön, ahol a pandémiától függetlenül is egyre rosszabb élni. A Portfolio hagyományos év végi listája ezúttal is a növekedési kudarcokat szedte össze.
Két ember meghalt péntek este a jemeni húszi lázadóknak tulajdonított támadásban Szaúd-Arábiában, három másik ember pedig a szaúdi vezetésű szövetség légicsapásaiban Jemenben - közölték a szaúdi hatóságok és jemeni orvosok.
Mintegy 8 millió jemeni élelmiszeradagjának csökkentésére kényszerül az ENSZ Élelmezési Világprogramja (WFP) januártól, mert nem sikerült elegendő támogatást szereznie a segélyezési műveleteihez – jelentette be a szervezet szerdán.
A líbiai parlament bejelentése szerint nem tartják meg a péntekre tervezett elnökválasztást – írja a Reuters. Ezzel a nemzetközileg támogatott békefolyamat káoszba fulladt, az ideiglenes kormány sorsa pedig kétséges.
Számos politikai kutatás és felmérés igazolja, hogy rendkívül megosztottá vált az Egyesült Államok lakossága az elmúlt években, a radikális politikai megmozdulások pedig szinte mindennapossá váltak, gondoljunk akár a Capitoliumot ért támadásra, akár a nagyvárosokat romboló zavargási hullámokra. Amerika (volt) katonai vezetői, politikai elemzői, milliárdos befektetői is aggódnak már amiatt, hogy amit most látunk, lázadás, puccs, polgárháború előjelei lehetnek. A radikális mozgalmak térnyerése és a közéleti dialógus romlása ellenére azért szerencsére még mindig alacsony az esélye egy nyílt amerikai polgárháborúnak, ennek pedig az egész világ örülhet.
Véleménycikket írt három nyugalmazott amerikai tábornok a Washington Postnak, melyben azt írják, hogy „egyre jobban aggódnak” egy potenciális lázadás, polgárháború lehetősége miatt az Egyesült Államokban. Az eseményt szerintük a 2024-es elnökválasztás hozhatja el.
December elején republikánus és demokrata szenátorok együtt akartak megakadályozni egy fegyverüzletet, melynek keretében az Egyesült Államok többek között levegő-levegő rakétákat adna el Szaúd-Arábiának. A Biden-kormányzat terve inkább a demokratákat osztotta meg, a republikánus szenátorok többsége az elnök mellé állt, így végül nagy fölénnyel leszavazták a fegyvereladás leállítását. A javaslat beterjesztői szerint Szaúd-Arábia támogatása csak tovább szítja a jemeni polgárháború tüzét, amelyben a közel-keleti ország is jelentős részt vállal. Egyesek szerint a jemeni polgárháború valójában proxy háború a síita húszi lázadókat támogató Irán, illetve a regnáló elnököt támogató Szaúd-Arábia között. Mindeközben Jemen napjaink egyik legsúlyosabb humanitárius katasztrófáját éli át.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.
Egy háromtagú konzorcium lett a befutó.
Trumpnak sikerült a héten alaposan megmozgatnia a piacokat.
Hamarosan indulhat a "wokeság" elleni háború az amerikai haderőben.
Sok tényezőt kell egyszerre figyelembe venni, ezeket rendszerezte Jolsvai Zoltán.
Még nincs késő, ha hiszel Trump ígéretének.
Ez is egy létező forgatókönyv.
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
