A Mol és a kazahsztáni nemzeti olajtársaság, a KazMunayGas (KMG) együttműködési megállapodást kötött a kazah olaj- és gázipari, illetve petrolkémiai szektorban lévő közös lehetőségek kiaknázásáról - közölte a Mol szerdán az MTI-vel.
A Mol különleges munkaerőpiaci helyzetben van, hiszen olyan speciális tudással rendelkező szakemberekre van szüksége, akiket a hazai oktatási intézmények önállóan nem képeznek. Éppen ezért 2016-ban, elsőként Tiszaújvárosban duális képzést indítottak helyi partnerintézményekkel, amit az ország több pontján számos új együttműködés követett. A középfokú képzésekben már 300 diák szerzett szakképesítést, és a tiszaújvárosi egység után a Dunai Finomítóban is felépült a diákok számára kialakított vegyipari tanműhely. A vállalat vonzó lehet a fiatalok számára, mert hosszútávú, biztonságos egzisztenciát szerezve több területen is kipróbálhatják magukat, az évek alatt pedig a belső továbbképzések segítségével komoly karrierutat járhatnak be. A vállalat a partnerintézmények támogatására és a saját oktatási tevékenységére összesen körülbelül 1 milliárd forintot költ évente, amely azonban sokszorosan megtérül számukra. A Portfolio Császár Pétert, a Mol Petrolkémia vezérigazgatóját és Hazuga Károlyt, a Mol Downstream ügyvezető igazgatóját kérdezte a vállalat munkaerőpiaci kihívásairól és az ezekre adott válaszokról, a cég által kínált életpályáról és előrelépési lehetőségekről.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elfogadott álláspontja szerint 2026-tól a szén-, olaj- és gázimportőröket annak bizonyítására kell kötelezni, hogy az importált fosszilis energia is megfelel az energiaágazat metánkibocsátásának csökkentését célzó uniós rendelet követelményeinek - tájékoztatott az uniós parlament kedden.
A vegyipart aligha szokták a fenntartható és környezetbarát jelzőkkel illetni, azonban a Mol Tiszaújvárosban épülő szupergyára nemcsak azt teszi lehetővé, hogy a vállalat a kőolaj kitermelésétől egészen a poliol előállításáig kézben tartja a gyártás teljes értékláncát, hanem a legmodernebb technológiának köszönhetően ezt rendkívül energiahatékony módon, és fajlagosan nagyon alacsony károsanyag-kibocsátás, és elenyésző melléktermék kitermelése mellett fogja tudni elérni.
A kínai állami energetikai vállalat, a Sinopec Group felfüggesztette a tárgyalásokat egy jelentős orosz petrolkémiai beruházásról, valamint egy közös vállalatról, ami orosz földgázt értékesített volna – írja a Reuters meg nem nevezett forrásokra hivatkozva. A hírügynökség információi szerint egy potenciálisan félmilliárd dolláros beruházásról van szó.
A Portfolio néhány hete mutatta be a Mol jövőre felépülő, több üzemet magába foglaló tiszaújvárosi vegyipari komplexumát. A tervek szerint 2022 második felében elkészülő poliéter poliol üzem az európai poliol-gyártás 15 százalékának megfelelő mennyiséget fog termelni évente. A fejlesztés kapcsán interjút adott lapunknak Marton Zsombor, a Mol Magyarország Downstream igazgatója és a Mol Petrolkémia vezérigazgatója, aki egyúttal az új gyáregység vezetője. A szakember a konkrét tervek és célok mellett beszélt az üzem magyar iparban betöltött szerepéről, munkaerőpiaci hatásairól, de a fenntarthatósági kérdések is szóba kerültek.
A Mol vegyipari transzformációjának zászlóshajója lesz az a jövőre elkészülő, több üzemet magába foglaló komplexum, amelynek jelenleg is zajló építkezésén csaknem háromezer munkás dolgozik. Ez sokat elárul a beruházás nagyságáról, de még ennél is árulkodóbb mutató, hogy a tervek szerint a nagyjából egy év múlva induló poliol-üzem az európai gyártás 10-15 százalékának megfelelő mennyiséget fog kitermelni évente. De hogy hogyan biztosítják a működéshez szükséges több száz szakembert, miért éppen a poliéter poliol gyártás mellett tört lándzsát a Mol-csoport vezetősége, és mi készül egyáltalán ebből a vegyipari alapanyagból, arról a helyszínen tájékozódott a Portfolio.
A petrolkémia termékeket előállító Mol-csoport stratégiai ellátási lánc partnerségi megállapodást kötött a PRS-szel, a polimer- és petrolkémiai ipar vezető fenntartható fa raklapszállítójával. A PRS, a Faber Halbertsma csoport leányvállalata, olyan együttműködő rendszert üzemeltet, amely a raklapokat egy örökös körforgás részeként hazaszállítja, javítja és újrahasznosítja.
Az elmúlt hónapokban jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak, január óta a benzin literenkénti átlagára már több mint 50 forinttal nőtt, amiben nagy szerepe van az olajár emelkedésének, de emellett más tényezők is fontosak. A legtöbb olajipari szereplő pedig a koronavírus-járvány miatt alaposan visszavágta a tervezett beruházási kiadásait, aminek szintén komoly következményei lehetnek majd. Emellett pedig a fókusz az üzemanyagokról más jellegű tevékenységekre helyeződik át fokozatosan. A Mol is a múlt héten tette közzé a 2030-as stratégiájának aktualizált változatát, amiben kijelölték az új célokat. Jó-e ez az irány, miért nőhetnek majd jelentősen az üzemanyagárak a jövőben, mik a nemzetközi trendek, vannak-e kiváló befektetési lehetőségek a szektorban? Többek között erről beszélgetett Szemán Ákos, a Portfolio részvényelemzője Pletser Tamással, az Erste olaj- és gázipari elemzőjével.
A Mol utoljára 2016-ban fogalmazott meg komplex, hosszútávú, stratégiát, amelyet most aktualizált a vállalat, az új stratégiában még nagyobb fókuszt kapnak a fenntarthatósági célok, és bekerült a 2030 utáni időszakra vonatkozó jövőkép, és a távlati tervek is. A fosszilis motorüzemanyagok iránti kereslet hosszú távú csökkenése miatt a Mol folytatja és felgyorsítja az átállást az üzemanyag-termelésről a vegyiparra, a fogyasztói szolgáltatások területén magas szinten digitalizált kiskereskedelmi és komplex mobilitási szolgáltatóvá kíván válni a régióban. A vállalat olyan új üzletágakba tervez beruházni, mint a hulladékkezelés és -hasznosítás, az újrahasznosítás, a szén-dioxid-leválasztás, -hasznosítás és -tárolás, a második generációs bioüzemanyagok vagy akár a hidrogénnel kapcsolatos lehetőségek. 2030-ra a beruházási költségek több mint felét, 2050-re pedig teljes egészét fenntartható beruházásokra fordítaná a Mol.
A Mol ellenállónak bizonyult a koronavírus-járvány alatt is, amit a pénzügyi eredmények is mutatnak, ez főleg a petrolkémiai üzletágnak és a kiskereskedelmi szegmensnek köszönhető. Számos kihívással szembesült a Mol a járvány alatt, amire számtalan intézkedéssel reagált az olajipari vállalat, többek között több mint 100 ezer tesztet végeztek el a dolgozókon. A korábbi célkitűzések nem változtak, fontos lesz a petrolkémia diverzifikációja és a hulladékgazdálkodás. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója nyilatkozott a vállalat idei eredményeivel és a kilátásokkal kapcsolatban a Világgazdaságnak.
A Mol stratégiai partnerségre lépett a svájci, Meraxis kereskedelmi cégcsoporttal, ennek keretében a két cég újrahasznosított alapú poliolefin műanyagkeverék (kompaundok) fejlesztésébe és gyártásába kezd, majd ezek globális terjesztését is vállalja. A Mol elkötelezett a fenntartható vegyipar mellett és hosszútávú célja, hogy újrahasznosításban Kelet-Közép-Európa vezető vállalata legyen.
Szaúd-Arábia állami olajóriása, a Saudi Aramco 25 százalékos nettó profit visszaesésről számolt be az első negyedévben, ezzel alulteljesítve az elemzői várakozásokat, viszont a negyedéves osztalék a vártak szerint alakult, így egyelőre tudják magukat tartani a korábbi tervhez, mely szerint összesen 75 milliárd dollárt fizetnek ki a részvényeseknek az évre.
Az olajár összeomlása a kutatás-termelés túlsúlyos vállalatoknak fáj igazán, azonban a finomítás, petrolkémia és fogyasztói szolgáltatások szegmensek még akár pozitívan is kijöhetnek egy tartósan alacsonyabb olajár környezetben. Emiatt a lengyel PKN Orlen árfolyama alig esik, relatíve a Mol sem zuhant akkorát, mint a versenytársak, azonban a koronavírus miatt még óvatosan kell bánni a vételekkel.
Egyre fontosabb a Mol és az olajtársaságok életében a petrolkémia, ugyanis a motorüzemanyagok kereslete a növekvő környezettudatosságnak köszönhetően várhatóan csökkenni fog a jövőben. 2019 második felében jelentősen elkezdett szűkülni a Mol petrolkémiai marzsa, mely akár tartósan alacsony szinten is maradhat. Azonban az épülő poliolüzem megmentheti a helyzetet, és amennyiben a jelenlegi szinten maradna a petrolkémiai árrés, akkor előreláthatólag az új poliolgyár profitja kompenzálni tudná a becsült eredménycsökkenést.
A Mol tegnap publikálta az operációja szempontjából fontosabb számait januárra vonatkozóan, melyről röviden már beszámoltunk. A kőolaj árfolyamának csökkenése egyértelműen negatívan befolyásolja a kutatás-termelés divízió eredményét, ez elég könnyen belátható. A finomítói és petrolkémiai árrések mozgatórugói azonban már sokkal komplexebbek, de mindkét terület árrései javulni tudtak a gyenge decemberi értékeket követően.
Washingtonnak adott a lehetőség, kérdés, élnek-e vele.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Dnyipró volt a célpont.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
