A múlt héten váratlanul kétnapos hadgyakorlatot jelentett be Peking Tajvan körül arra válaszul, hogy az új elnök a beiktatási ceremónián fenntartotta a sziget önállóságára törekvő politikáját. A manőverek hamar véget értek, de a jövőre tekintettel a problémák egyre csak fokozódhatnak – írja az EurasianTimes.
James Rainey tábornok, az Egyesült Államok Hadseregének Jövőbeli Parancsnokságának vezetője szerint a vontatott tüzérség hatékonysága folyamatosan csökken. A hadseregnek a jövőben folyamatosan mozgó, autonóm és robotizált tüzérségi rendszerek felé kell elmozdulnia a hadműveletek hatékony támogatása érdekében – írta meg a Defense One.
A napokban hadgyakorlatot tart Kína, amely során egy lehetséges partraszállást gyakorolnak a Népi Felszabadítási Hadsereg (PLA) katonái. A műveletekről számos felvételt is közzétettek.
November 2-án az ukrán különleges alakulatok partra szálltak a Dnyeper bal partján, a herszoni régió területén. Romanov orosz milblogger szerint hétfőre az egész település az ukrán fegyveres erők kezére került.
Az ukrán szárazföldi erők szóvivője, Sarah Ashton-Cirillo interneten tette közzé felhívását, amelyben belengette a dnyeperi offenzíva lehetőségét, illetve ezzel egy időben pénzügyi támogatást kért a felszerelés megvásárlásához.
Az ukrán hírszerzés megosztotta az első, egyébként kifejezetten rossz minőségű felvételeket a csütörtök hajnalban végrehajtott partraszállásról a Krím-félszigeten.
Az ukrán hírszerzés szóvivője, Andrij Juszov bejelentette, hogy egy „különleges művelet” részeként ukrán egységek szálltak partra a Krím-félsziget nyugati partjainál - számolt be róla az ukrán hromadske hírportál.
Több orosz Telegram-csatorna is arról számolnak be, hogy Ukrajna sikeresen partra szállt a Dnyeper bal partján, és támadás alatt tartja/elfoglalta Kozacsi Laheri települést.
Az elmúlt napokban ismét egyre több videó látott napvilágot arról, hogy az orosz erők továbbra is a Dnyeper bal partját tartják tüzérségi tűz alatt.
Felvételek érkeztek arról, hogy egy orosz páncélost dróncsapás ér a Dnyeper-folyó bal partján. A terület védelme kulcsfontosságú az oroszoknak, innen ugyanis hamar elérhető a Krím is.
Amikor az orosz csapatok közel egy éve megindultak Ukrajna felé három, jól elkülöníthető támadási útvonalat jelöltek ki maguknak: északról Kijev, keletről a Donbasz, délről pedig Herszon és Melitopol irányába tartottak, nyugat-Ukrajna azonban többé-kevésbé érintetlen maradt. Miért nem támadja Oroszország a nyugati megyéket, és mekkora esély van arra, hogy Lviv, vagy Odessza legyen a tavaszra várt új orosz offenzíva célpontja? Nézzük.
Minden támadó hadművelet az első néhány nap során a legnehezebb, hiszen ilyenkor küzdik le a művelet résztvevői a védők aknamezőit, megerősített állásait, ilyenkor még stabilak a védők logisztikai útvonalai és kipihentek a harcokban résztvevő katonák is. Az ukrán fegyveres erők Herszon térségében zajló offenzívájának eredményéről ezért a súlyos ukrán veszteségek ellenére még nagyon korai véleményt alkotni, könnyen lehet, hogy pár nap múlva, a kezdeti akadályok leküzdése után lendületre kap a támadás – véli Thomas C. Theiner, olasz-ukrán haditechnikai szakértő, aki Twitter-oldalán tette közzé gondolatait.
Ukrajna gabonaexportja szempontjából az ország fekete-tengeri kikötői elengedhetetlen fontosságúak, mivel sokkal olcsóbban és nagyobb volumenben lehet így a gabonát a célországokba eljuttatni. Az azovi-tengeri kikötők és Herszon elestével kettő jelentős kikötő maradt ukrán kézen, amely elvileg alkalmas lenne gabonaexportra: Mikolajiv és Odessza. Azonban ezek a kikötők eddig olyan nyomás alatt voltak, hogy nem lehetett a megnyitásukon még csak gondolkozni sem. Az elmúlt napok eseményei talán változást tudtak hozni ebbe a helyzetbe.
Kína már összeállította a Tajvan elleni invázió terveit és rendszeresen gyakorolja ezek kivitelezését. Hiába viszonylag kis terület a de facto önálló országként funkcionáló szigetcsoport, egy ilyen háború során milliós lélekszámú hadseregek csapnának össze, ami rég nem látott intenzitású katonai konfliktust hozhat. Peking gyors győzelemben reménykedik, Taipeinek viszont az az érdeke, hogy minél inkább elhúzza a harcokat és lassan „véreztesse ki” a kommunista Kínát. Így nézhet ki egy testvérháború a Kínai Népköztársaság és a Kínai Köztársaság közt.
Partraszállási műveletek kivitelezését gyakorolta a kínai haderő a Tajvani-szoros kontinentális oldalán található Fucsien-tartomány partszakaszán – írja a CNN.
Egyre több befolyásos politikai vezető, katonai döntéshozó és biztonságpolitikai elemző figyelmeztet arra, hogy a Kínai Népköztársaság katonai akcióra készül Tajvan ellen. Eltérnek a vélemények arról, hogy erre mikor kerülhet pontosan sor – van, aki az évszázad második felét jósolja, de Amerika és Tajvan vezetői már egyre inkább azon a véleményen vannak, hogy a 2020-as évek második felében sor kerülhet az összecsapásra. Kína eddig azért ódzkodott a „renegát tartomány” erőszakos visszaszerzésétől, mert a nehéz terep miatt súlyos veszteségeket szenvedtek volna az offenzíva során, most már viszont kezd révbe érni a Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) modernizációja, melynek egyik elsődleges célkitűzése egy Tajvan elleni inváziós erő kiépítése volt. Mindettől függetlenül egy kínai testvérháború a jelenlegi erőviszonyok mellett mind emberi, mind gazdasági oldalról súlyos áldozatokkal járna a két félnek, amely miatt továbbra is alacsony az esélye egy nyílt háborúnak a következő években.
Nagy erőkkel keresik az új befektetőt.
Németország miatt szenved a forint is, új történelmi mélypont a zlotyval szemben
A lengyel kormányfő közös haditengerészeti járőrözést sürget a Balti-tengeren.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Együtt sír, együtt nevet a kereskedő és a lakosság.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
