Bővült az alku lehetősége és korszakos rekordokat is döntöttek az alkuértékek ezen a nyáron a hazai lakáspiacon – tűnik ki az OTP Ingatlanpont forgalmi statisztikáiból. A falusi családi házaknál több esztendős csúcsra ért a vevőknek nyújtott átlagos végső árengedmény, míg a fővárosi paneleknél ez a minimumra szorult vissza.
A fővárosi használt lakásárak emelkedése idén minden szegmensben megállt – ismertette az Otthon Centrum elemzési vezetője az ingatlanpiac legfrissebb fejleményeit. A piaci dinamika is megváltozott: jelentősen visszaesett az érdeklődés a használt házak, illetve az exkluzív, drága lakások iránt.
Az áprilisi radikális pályázati módosítások után, amelyekhez minisztériumi közlemény is társult, a napokban újabb fontos fejlemények történtek a lakossági napelemes pályázatnál – ezúttal azonban csendben. Mindössze egy rövid közlemény jelent meg az uniós helyreállítási forrásból megvalósuló pályázat dedikált aloldalán, amely azt foglalta össze, hogy a már 35 ezer nyertessel rendelkező pályázatnál milyen esetekben fogadják el, ha az eredeti vállalásoktól eltérő műszaki tartalommal valósítják meg a beruházást.
A panellakások épülésükkor csodának, később szitokszónak számítottak, a pandémia ideje alatt pedig a megváltozott vásárlói szokások miatt váltak mellőzötté a lakáspiacon. A 2022 óta újra reneszánszát élő ingatlantípus erőssége a „rezsivédett” címkével együtt tovább növekedett, amelynek köszönhetően a lassuló piaci körülmények ellenére is gyorsan és jó áron találtak új tulajdonosra a lakótelepi otthonok a Duna House értékesítési adatai szerint.
Az elmúlt napokban megszaporodtak azok a jelek, értesülések, amelyek arra utalnak, hogy a távhővel fűtött lakásokban élők is rezsinöveléssel nézhetnek szembe, ha az átlagnál többet fogyasztanak. A gázárak égbe szállása tehát az ő pénztárcájukra is kihatna, hiszen a friss világpiaci árak alapján elképesztően nagy lyuk alakulhatott ki a távhőtermelők, illetve szolgáltatók gazdálkodásában, amit valahogy be kell foltozni.
Ma délután 5 órakor új adással jelentkezik a Checklist, a Portfolio munkanapokon megjelenő podcastje. A mai adásban a magyar ingatlanpiaccal foglalkozunk, ahol ellentétes folyamatok jelentek meg, és srófolják fel az árakat, ahogy azt az 1 millió forintos négyzetméterárú panellakásoknál is látjuk.
A legsérülékenyebb társadalmi csoportok nem távhős lakásokban élnek, a rezsicsökkentés részleges kivezetése pedig negatívan érintheti azokat a jellemzően alacsonyabb jövedelmű fogyasztókat, akik árammal fűtenek – egyebek mellett erről beszélt Feldmár Nóra, a Habitat for Humanity Magyarország szakpolitikai munkatársa a Portfolio Checklist csütörtöki adásában.
Ahogy a lakáspiac egészét, úgy a házgyári otthonokat is a dinamikus növekedés jellemezte 2021-ben. Az előzetes forgalmi adatok alapján várhatóan 20 százalék fölötti tranzakciószám növekedés mellett az országos átlaghoz hasonló mértékű, kétszámjegyű áremelkedésük is arról árulkodik, hogy a népszerűségük töretlen, mára azonban lokációtól függően több mint nyolcszoros különbség is előfordulhat két lakótelepi lakás ára között. Az OTP Ingatlanpont szakértője a KSH és a NAV legfrissebb adatai alapján a lakótelepi ingatlanok piacának aktualitásait vizsgálta meg.
Két egymás melletti csepeli panelház lakói közül többen rendkívül magas, 100-150-200 ezer forintos éves távhő elszámoló számlákat kaptak a napokban, amely megdöbbenést és értetlenséget váltott ki az érintettekben – derült ki az RTL Híradó szombat esti adásából. Nemcsak belőlük váltott ki azonban döbbenetet a fejlemény, hanem Németh Szilárd rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztosból is, aki vasárnap adott ki a Technológiai és Ipari Minisztériumon keresztül közleményt, amelyben az ügy főváros és a Kormányhivatal által haladéktalan kivizsgálását is követelte.
Összeült a budapesti építészszakma, hogy konstruktív szakmai és társadalmi vitát indítson a fővárost egyre inkább ellepő új építésű lakóparkok megítéléséről. A belső látványtervek és a négyzetméterárak alapján igazi luxusra számítanak az emberek, azonban kívülről sokak szerint a panelek sivárságát adják vissza, valamint várostervezés szempontjából is sok probléma van velük.
Igen komoly parkolási problémákról számolt be hétvégi riportjában a Telex, miszerint Óbuda példája jól mutatja, mennyire tarthatatlan is a parkolási helyzet a fővárosban. Sokaknak esélye sincs a lakásához közel megállni, a helyzet pedig már ott tart, hogy még a közteresek is inkább szemet hunynak afelett, ha valaki tilosban parkol. Megoldási javaslatok is elhangzanak a cikk végén, például, hogy egyes lakosok szerint inkább a zöldterületek helyére kellene fákat telepíteni. A cikket Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója sem hagyta szó nélkül is több ponttal szemben is nemtetszését fejezte ki.
A pandémia miatt a legkedvezőbb árú és legnépszerűbb ingatlantípusnál, a panellakásoknál is visszaesett a kereslet tavaly, ami magával húzta az árak korrekcióját, visszaesését is. Az idei évben azonban nem csak visszaálltak a 2019-es szintre, de még tovább is emelkedtek az egy négyzetméterre kalkulált összegek. A Duna House ez évi tranzakciós adatai alapján a legdrágábban – Vizafogó helyett – már Gazdagréten lehet panelt vásárolni Budapesten, ugyanakkor a legnépszerűbb a Füredi úti lakótelep.
Harmadával kevesebb lakás épül, de gombamód szaporodnak az irodaházak, miközben ömlenek az euró milliárdok a budapesti piacra. Tarolnak a diszkontok, felfoghatatlanul sok új hotelszobát adnak át és már nem drágulnak a panelek. Csak pár jellemző az elmúlt évtizedből. Adatbúvárok és csodálkozók figyelem. Lehet böngészgetni.
A 30-59 éves magyar lakosság többsége saját vagy részben saját tulajdonú ingatlanban lakik, amelynek fele családi ház. Különbségek persze vannak, míg a községekben 94 százalék az önálló családi házak aránya, addig Budapesten a megkérdezettek mindössze 12 százaléka lakik családi házban. A saját tulajdonú lakással rendelkezők átlagosan 87 négyzetméteres ingatlanban élnek - derül ki a K&H felméréséből.
Robbanásszerűen megnövekedett a panellakások ára az elmúlt években, különösen Budapesten, ahol egyes nagyobb alapterületű otthonokért több mint 30 millió forintot is elkérnek a felkapottabb helyeken. Elgondolkodtató azonban, hogy vajon meddig bírják ezek az épületek, és érdemes-e ennyi pénzt áldozni az ilyen ingatlanokra. Sokak szerint még 50-100 évig is bírhatják, ugyanakkor nagyon nem mindegy, hogy pontosan milyen házban vásárolunk. Bár statikailag rácáfoltak az építésükkor nekik jósolt élettartamra, a gépészeti rendszereikkel biztosan kezdeni kell valamit, ami nem kevésbé pénzbe kerülhet, ráadásul nem csak rajtunk, hanem az egész lakóközösségen múlik a megvalósításuk.
A Miniszterelnökség ténylegesen megkezdte a panelbontással kapcsolatos háttértárgyalásokat, ám úgy tűnik, hogy ez most oda vezetett, hogy a szakma meggyőzte Lázár Jánost: panelépületek nagyszámú el- vagy visszabontására jelen körülmények között nincs lehetőség, és tömeges igény sincs rá - írja a Népszava. A panelek korszerűsítésének kérdése azért nem marad annyiban, de most egy időre valószínűleg lekerül a napirendről.
A karácsonyi készülődésben jelentős gyengülést és erősödést is láthattunk.
Itthon a Gránit Bank tőzsdére lépése szolgáltatta a legnagyobb izgalmakat.
Németország és az IMF küldte.
Új kabinettel fordulhatnak az új évre.
Folyamatosan mennek előre az oroszok.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
