Összeült a budapesti építészszakma, hogy konstruktív szakmai és társadalmi vitát indítson a fővárost egyre inkább ellepő új építésű lakóparkok megítéléséről. A belső látványtervek és a négyzetméterárak alapján igazi luxusra számítanak az emberek, azonban kívülről sokak szerint a panelek sivárságát adják vissza, valamint várostervezés szempontjából is sok probléma van velük.
Igen komoly parkolási problémákról számolt be hétvégi riportjában a Telex, miszerint Óbuda példája jól mutatja, mennyire tarthatatlan is a parkolási helyzet a fővárosban. Sokaknak esélye sincs a lakásához közel megállni, a helyzet pedig már ott tart, hogy még a közteresek is inkább szemet hunynak afelett, ha valaki tilosban parkol. Megoldási javaslatok is elhangzanak a cikk végén, például, hogy egyes lakosok szerint inkább a zöldterületek helyére kellene fákat telepíteni. A cikket Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója sem hagyta szó nélkül is több ponttal szemben is nemtetszését fejezte ki.
A pandémia miatt a legkedvezőbb árú és legnépszerűbb ingatlantípusnál, a panellakásoknál is visszaesett a kereslet tavaly, ami magával húzta az árak korrekcióját, visszaesését is. Az idei évben azonban nem csak visszaálltak a 2019-es szintre, de még tovább is emelkedtek az egy négyzetméterre kalkulált összegek. A Duna House ez évi tranzakciós adatai alapján a legdrágábban – Vizafogó helyett – már Gazdagréten lehet panelt vásárolni Budapesten, ugyanakkor a legnépszerűbb a Füredi úti lakótelep.
Harmadával kevesebb lakás épül, de gombamód szaporodnak az irodaházak, miközben ömlenek az euró milliárdok a budapesti piacra. Tarolnak a diszkontok, felfoghatatlanul sok új hotelszobát adnak át és már nem drágulnak a panelek. Csak pár jellemző az elmúlt évtizedből. Adatbúvárok és csodálkozók figyelem. Lehet böngészgetni.
A 30-59 éves magyar lakosság többsége saját vagy részben saját tulajdonú ingatlanban lakik, amelynek fele családi ház. Különbségek persze vannak, míg a községekben 94 százalék az önálló családi házak aránya, addig Budapesten a megkérdezettek mindössze 12 százaléka lakik családi házban. A saját tulajdonú lakással rendelkezők átlagosan 87 négyzetméteres ingatlanban élnek - derül ki a K&H felméréséből.
Robbanásszerűen megnövekedett a panellakások ára az elmúlt években, különösen Budapesten, ahol egyes nagyobb alapterületű otthonokért több mint 30 millió forintot is elkérnek a felkapottabb helyeken. Elgondolkodtató azonban, hogy vajon meddig bírják ezek az épületek, és érdemes-e ennyi pénzt áldozni az ilyen ingatlanokra. Sokak szerint még 50-100 évig is bírhatják, ugyanakkor nagyon nem mindegy, hogy pontosan milyen házban vásárolunk. Bár statikailag rácáfoltak az építésükkor nekik jósolt élettartamra, a gépészeti rendszereikkel biztosan kezdeni kell valamit, ami nem kevésbé pénzbe kerülhet, ráadásul nem csak rajtunk, hanem az egész lakóközösségen múlik a megvalósításuk.
A Miniszterelnökség ténylegesen megkezdte a panelbontással kapcsolatos háttértárgyalásokat, ám úgy tűnik, hogy ez most oda vezetett, hogy a szakma meggyőzte Lázár Jánost: panelépületek nagyszámú el- vagy visszabontására jelen körülmények között nincs lehetőség, és tömeges igény sincs rá - írja a Népszava. A panelek korszerűsítésének kérdése azért nem marad annyiban, de most egy időre valószínűleg lekerül a napirendről.
Nem bizonyult tartósnak az idei első negyedévben a lakásárakban tapasztalt megingás, ugyanis az Országos Lakásár Index visszapattant a 117-es értékről és történeti csúcsra, 121 pontra emelkedett. A panellakások árai mostanra reálértéken is elérték a 2008-as csúcsot - derül ki a Duna House legfrissebb elemzéséből.
Az elmúlt időszakban különleges figyelem irányult a lakótelepek felé, kormányzati tervek láttak napvilágot arra vonatkozóan, hogy ezeket élhetőbbé, és a lakók számára vonzóbbá tegyék. Pedig az áruk alakulása és a tégla lakásokhoz képesti diszkontjuk csökkenése is azt mutatja, hogy az utóbbi néhány évben a népszerűségük növekedett. Ugyanakkor nem minden lakótelep ára emelkedett ugyanolyan mértékben, jellemző az olló nyílása a legolcsóbb és a legdrágább területek között. A legtöbb, 400 ezer forint feletti árakat a Lágymányosi és Vizafogói lakótelepen kell fizetni, míg a legkevesebbet a dél-pesti, helyszíneken kérnek el az eladók - derül ki az FHB Index legfrissebb, lakótelepekkel foglalkozó elemzéséből.
Nem csak nálunk szúrják a szemét sokaknak a panelházak, de Oroszország sem tétlenkedik, ha városrehabilitációról van szól. Harmadik, végleges változatában ugyanis elfogadta az orosz parlament alsóháza szerdán az 1950-60-as években épült ötszintes panelházak, a "hruscsovkák" lebontásáról és a lakók új otthonokba költöztetéséről rendelkező moszkvai "renoválási" városrendezési törvénytervezetet.
Hódmezővásárhelyen tesztelné a panelek visszabontását a kormány, nyilatkozta két héttel ezelőtt Lázár János. A 60 lakásos próbáról most újabb információk láttak napvilágot, a projekt tervezésére és előkészítésére bruttó 402 millió forintot terveznek költeni - írja az mfor.hu.
Felfelé és oldalirányba bővítené a József Attila-lakótelep épületeit a kerület építészeti tervpályázatának nyertese, amivel új irányt mutathat a panelek rehabilitációjához - írja a Világgazdaság.
A kormány egyetlen házat sem szeretne elbontani, azt szeretné, ha az életkörülmények javulnának - olvasható Lázár János nyilatkozata az Indexen. A panelek döntő többségét fel kell újítani, mert "leélték az életciklusukat", valamint kormányzati program kell az úgynevezett "Kádár-kockák" felújítására, és megoldást kell találni a panelben lakók életminőségének javítására is.
Óriási összegekbe kerülne, ha Magyarországon minden 10 emeletes panelépület esetében a felső szinteket vissza akarnánk bontani. Csak a lakások megvásárlása vagy helyettük új házak építése 700-1000 milliárd forintba kerülne. Ehhez jönne még hozzá a kivitelezés ennél is lényegesen magasabb költsége, több ezer milliárd forinttal. Ráadásul a lakók beleegyezését is nehéz lehet kicsikarni, sokak szemét szúrhatja, hogy az ő lakása esetében jóval kevesebb lehet a felértékelődés, mint a szomszédénál.
Korábban Lázár János, a napokban pedig Orbán Viktor beszélt arról, hogy a lakótelepek megújulása érdekében vissza kellene bontani a legalább 10 emeletes épületek felső szintjeit. Kíváncsiak voltunk arra, hogy az olvasóink mit gondolnak erről.
Orbán Viktor a napokban vetette fel, hogy a panelházak felső szintjeinek visszabontásával lehetne élhetőbbé tenni a lakótelepeket. Vagyis az elmúlt években lezajlott energetikai korszerűsítések után, most radikálisabban nyúlna hozzá az elavult épületekhez a kormány - írja a hvg.hu.
Továbbra is meredeken emelkednek a panellakások árai, aminek mértéke meghaladja a tégla lakások áremelkedési ütemét is. Az egyes lakótelepek között azonban jelentős, akár százezer forintot is meghaladó, árkülönbségek lehetnek - derül ki a Duna House legfrissebb elemzéséből.
A válság utáni lakáspiaci felívelés egyértelmű nyertesei a panellakások voltak, melyek ára a legnagyobb mértékben növekedett az elmúlt két évben, Budapesten akár 80 százalékkal is. A jelenség hátterében több tényező áll, de jellemzően a megítélésük változása járult hozzá a felértékelődéshez a leginkább. Az árakban országosan nagyok a különbségek, a legtöbbet Közép-Magyarországon kell fizetni, ahol 270 ezer forint az átlagos fajlagos ár, Budapesten pedig még magasabb, egyes drágább kerületekben 300-360 ezer forint között is elkérnek a lakások négyzetméteréért.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos, csütörtök délutáni sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy időszerű a korszerűtlen lakótelepi lakásokban élők kertes házakba költöztetése. A miniszter szerint a panelek felújítása nem a legjobb megoldás, mivel a klímaváltozás következtében a panelházakban a nyári melegtől szenvedők problémáira nincs jó műszaki megoldás. Ennek kapcsán utánajártunk, hogy a merész ötlet pontosan hány embert is érintene, hány lakást kellene felépíteni, valamint mennyibe kerülne az államnak mindez.
A hazai lakáspiacon belül úgy tűnik, a panellakások vezetik a drágulási versenyt, különösen Budapesten szálltak el az árak, ahol a mélyponthoz képest már közel 50 százalékos a drágulás átlagos mértéke, és a válság előtti maximumot is 20 százalékkal túlszárnyalják az árak. Bár a téglalakások is drágulnak, egyelőre csak távolról követik a paneleket. A panelok népszerűségét pedig csak fokozhatja a CSOK bevezetése, különösen Budapesten, ahol sok kerületben ezek az ingatlanok jelentik az egyetlen alternatívát az előírt 350 ezer forintos négyzetméteráron belül.
A miniszterelnök-helyettes beszélt erről hétfőn.
Az óvatosság ott van mindenhol.
Néhány érdekes szám Ferenc pápa életéről és munkásságáról.
Sokat lehet tanulni a légiközlekedés biztonsági előírásainak példáján.
Estek a piacok a beszéd hatására.
Nagymamáink receptjével ér el nemzetközi sikereket a magyar márka.
Egyre nő a közvetett veszteség, a tejiparban és a sertéságazatban is jelentősek a fennakadások.
