Nem csak nálunk szúrják a szemét sokaknak a panelházak, de Oroszország sem tétlenkedik, ha városrehabilitációról van szól. Harmadik, végleges változatában ugyanis elfogadta az orosz parlament alsóháza szerdán az 1950-60-as években épült ötszintes panelházak, a "hruscsovkák" lebontásáról és a lakók új otthonokba költöztetéséről rendelkező moszkvai "renoválási" városrendezési törvénytervezetet.
Hódmezővásárhelyen tesztelné a panelek visszabontását a kormány, nyilatkozta két héttel ezelőtt Lázár János. A 60 lakásos próbáról most újabb információk láttak napvilágot, a projekt tervezésére és előkészítésére bruttó 402 millió forintot terveznek költeni - írja az mfor.hu.
Felfelé és oldalirányba bővítené a József Attila-lakótelep épületeit a kerület építészeti tervpályázatának nyertese, amivel új irányt mutathat a panelek rehabilitációjához - írja a Világgazdaság.
A kormány egyetlen házat sem szeretne elbontani, azt szeretné, ha az életkörülmények javulnának - olvasható Lázár János nyilatkozata az Indexen. A panelek döntő többségét fel kell újítani, mert "leélték az életciklusukat", valamint kormányzati program kell az úgynevezett "Kádár-kockák" felújítására, és megoldást kell találni a panelben lakók életminőségének javítására is.
Óriási összegekbe kerülne, ha Magyarországon minden 10 emeletes panelépület esetében a felső szinteket vissza akarnánk bontani. Csak a lakások megvásárlása vagy helyettük új házak építése 700-1000 milliárd forintba kerülne. Ehhez jönne még hozzá a kivitelezés ennél is lényegesen magasabb költsége, több ezer milliárd forinttal. Ráadásul a lakók beleegyezését is nehéz lehet kicsikarni, sokak szemét szúrhatja, hogy az ő lakása esetében jóval kevesebb lehet a felértékelődés, mint a szomszédénál.
Korábban Lázár János, a napokban pedig Orbán Viktor beszélt arról, hogy a lakótelepek megújulása érdekében vissza kellene bontani a legalább 10 emeletes épületek felső szintjeit. Kíváncsiak voltunk arra, hogy az olvasóink mit gondolnak erről.
Orbán Viktor a napokban vetette fel, hogy a panelházak felső szintjeinek visszabontásával lehetne élhetőbbé tenni a lakótelepeket. Vagyis az elmúlt években lezajlott energetikai korszerűsítések után, most radikálisabban nyúlna hozzá az elavult épületekhez a kormány - írja a hvg.hu.
Továbbra is meredeken emelkednek a panellakások árai, aminek mértéke meghaladja a tégla lakások áremelkedési ütemét is. Az egyes lakótelepek között azonban jelentős, akár százezer forintot is meghaladó, árkülönbségek lehetnek - derül ki a Duna House legfrissebb elemzéséből.
A válság utáni lakáspiaci felívelés egyértelmű nyertesei a panellakások voltak, melyek ára a legnagyobb mértékben növekedett az elmúlt két évben, Budapesten akár 80 százalékkal is. A jelenség hátterében több tényező áll, de jellemzően a megítélésük változása járult hozzá a felértékelődéshez a leginkább. Az árakban országosan nagyok a különbségek, a legtöbbet Közép-Magyarországon kell fizetni, ahol 270 ezer forint az átlagos fajlagos ár, Budapesten pedig még magasabb, egyes drágább kerületekben 300-360 ezer forint között is elkérnek a lakások négyzetméteréért.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos, csütörtök délutáni sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy időszerű a korszerűtlen lakótelepi lakásokban élők kertes házakba költöztetése. A miniszter szerint a panelek felújítása nem a legjobb megoldás, mivel a klímaváltozás következtében a panelházakban a nyári melegtől szenvedők problémáira nincs jó műszaki megoldás. Ennek kapcsán utánajártunk, hogy a merész ötlet pontosan hány embert is érintene, hány lakást kellene felépíteni, valamint mennyibe kerülne az államnak mindez.
A hazai lakáspiacon belül úgy tűnik, a panellakások vezetik a drágulási versenyt, különösen Budapesten szálltak el az árak, ahol a mélyponthoz képest már közel 50 százalékos a drágulás átlagos mértéke, és a válság előtti maximumot is 20 százalékkal túlszárnyalják az árak. Bár a téglalakások is drágulnak, egyelőre csak távolról követik a paneleket. A panelok népszerűségét pedig csak fokozhatja a CSOK bevezetése, különösen Budapesten, ahol sok kerületben ezek az ingatlanok jelentik az egyetlen alternatívát az előírt 350 ezer forintos négyzetméteráron belül.
Olyannyira a fellendülés jellemezte az elmúlt hónapokban az ingatlanpiacot, hogy az ingatlanközvetítők már átbillenésről beszélnek, azaz, hogy az eddigi kínálati piac átalakult keresletivé - legalábbis a XIII. és a XIV. kerület esetében. A legkedveltebb termék, a panellakás iránt pedig olyannyira megnőtt az érdeklődés, hogy a kínálat hiánya a lakások túlárazásához vezethet - áll a Balla Ingatlanirodák elemzésében.
Az országos lakóingatlan-áresést valamivel meghaladó mértékben, hozzávetőleg 18%-kal csökkent az eladott lakótelepi lakások átlagára Magyarországon 2008 óta. Több nyugat-magyarországi városban ugyanakkor a válság előttinél magasabb árakat találunk jelenleg - derül ki az OTP Jelzálogbank 2014-es Lakótelep Értéktérkép elemzéséből, amely Budapest mellett a húszezer főnél népesebb városok lakótelepeit vizsgálta. Az elemzés egyebek közt megállapítja, hogy a legolcsóbb és legdrágább lakótelepek átlagárai közötti olló tovább nyílt, így jelenleg már ötszörös a különbség.
Ausztriában átfogó energetikai felújítási programot hirdettek meg, amelyben 30% állami támogatást adnak a lakásfelújításokhoz, egy háztartás akár 2,5 M Ft-ot is kaphat támogatásban. Idén kb. 20 000 osztrák háztartás részesülhet a támogatásból, amelyet márciustól a bankokon keresztül lehet igényelni. Magyarországon még mindig nincs hír a 2013 decemberében Németh Lászlóné által idén februárra ígért Panel III lakás-felújítási támogatási programról.
A Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Kft. (MEHI) a családi házakra és a társasházakra is ki kellene terjeszteni a panelépületekre bejelentett lakásfelújítási programot. Az Energiaklub szintén azt javasolja, hogy az egyéb építőanyagból épült épületek felújítására is legalább akkora hangsúlyt fektessen a kormány, mint a panelekre. Az Energiaklub szerint komoly ellentmondások vannak a minisztérium által közölt statisztikai adatokban is.
A 2014-2020 közötti fejlesztési időszakra meghirdetett Panel III. program keretében mintegy 380 ezer panellakás energetikai korszerűsítése kezdődhet meg országszerte - jelentette be Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter 2013. december 10-én, Budapesten. Az Panel I-II. programok eredményeit is figyelembe véve így a teljes 700 ezres magyarországi panel épületállomány energiahatékonysági felújítását biztosítja 2020-ig a Kormány. A Panel III. végrehajtása több mint 1 millió állampolgár lakás- és életkörülményeinek javulásához, rezsiköltségeinek csökkenéséhez járulhat hozzá - olvasható az NFM közleményében.
Sikerült előteremteni a hiányzó összeget, így újraindul a 2009-ben meghirdetett, de forráshiány miatt leállított panelprogram - jelentette be kedden Győrben, sajtótájékoztatón a nemzeti fejlesztési miniszter.
Magyarországon a legutóbbi statisztikák szerint mintegy 550 ezer panellakást tartottak nyilván. A jellemzően lakótelepi környezetben lévő tömeglakások megítélése rendkívül változó a társadalmon belül, mindenestre a piaci árakon keresztül megkülönböztethetünk kedvelt és drágább, avagy olcsó környékeket. Mostani vizsgálatunkban kimondottan a legdrágább értékesítés alatt álló panellakásokat igyekeztünk megtalálni a piacon.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Esik az arany és az olaj, emelkednek a tőzsdék.
Egyre többen osztják ezt a véleményt.
Megvan Trump pénzügyminiszter-jelöltje, aki kicsit nyugtatja a kedélyeket.
A pontos részletek még nem ismertek.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
