Az Egyesült Államokban egyre nagyobb aggodalmat kelt a kínai befolyás növekedése a Panama-csatorna körül. Donald Trump megválasztott elnök és kormányzata nemzetbiztonsági fenyegetésként tekint a csatorna környékén az elmúlt évtizedekben kiépült kínai infrastruktúrára, bár a panamai és egyes amerikai szakértők szerint ez túlzó álláspont - írta a Wall Street Journal.
A Panama-csatornát felügyelő hatóság vezetője a hét végén kijelentette, hogy a csatorna működése továbbra is panamai fennhatóság alatt áll, és minden kereskedő országgal nyitottak az együttműködésre.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök váratlan nyitottsággal szembesülhet pár demokrata politikus részéről azon felvetése kapcsán, hogy az Egyesült Államoknak meg kellene szereznie a Grönland és a Panama-csatorna feletti ellenőrzést - adta hírül az Axios.
Donald Trump az utóbbi hetekben több alkalommal is bejelentette területi igényét Grönland szigetére, Kanadára és a Panama-csatornára. A megválasztott elnök ráadásul nem zárta ki, akár katonai vagy gazdasági kényszerítő erőt is alkalmazhat Grönland és a Panama-csatorna megszerzésére. Az ismételt felvetések és a katonai erő alkalmazásának belengetése azt mutatják, hogy Trump ezúttal nem „viccel”, hanem komolyan el akar érni valamit, bár hogy valóban a területek megszerzése-e a célja, vagy a meglepő ötletek inkább csak jó tárgyalási pozíció kialakítását jelentik, az egyelőre kérdés. Mindenesetre még hivatalba sem lépett, Trump máris három országgal veszett össze, ráadásul az Egyesült Államok partnereivel, ami egészen más amerikai külpolitikai irányt körvonalaz, mint amilyet a megválasztott elnök a kampányban felvázolt az „America First” jegyében.
Donald Trump, az Egyesült Államok korábbi elnöke karácsonyi közösségi médiás bejegyzéseiben több provokatív kijelentést tett. Felvetette Kanada és Grönland amerikai fennhatóság alá vonását, valamint a Panama-csatorna feletti ellenőrzés visszaszerzését. Emellett kritizálta a jelenlegi kanadai vezetést és a Panama-csatorna működtetését is - írta a Sky News.
Panama szuverenitása és függetlensége nem képezi vita tárgyát - jelentette ki vasárnap José Raúl Mulino panamai elnök az X-en, miután Donald Trump megválasztott amerikai elnök a szerinte túl magas használati díjak miatt a Panama-csatorna visszavételével fenyegette meg a közép-amerikai országot.
A Panama-csatorna visszavételével fenyegette meg Panamát Donald Trump megválasztott amerikai elnök a szerinte túl magas használati díjak miatt a Truth Social közösségi platformon közzétett üzenetében.
Nyolc évvel a Mossack Fonseca panamai ügyvédi irodától Panama-iratok néven ismert adatbázis kiszivárogtatása után meglepetésszerűen felmentették a nemzetközivé terebélyesedett pénzügyi botrányt okozó ügy 28 vádlottját, köztük a német származású Jürgen Mossack ügyvédet.
Az ENSZ közgyűlése csütörtökön öt új országot választott be az atomhatalmak mellé a Biztonsági Tanácsba.
Panamában a konzervatív jelölt, José Raul Mulino nyerte a vasárnapi elnökválasztást a közvélemény-kutatások szerint.
A Panama-csatorna vízhiánnyal küzd az aszály miatt. A forgalom csökkenése megzavarhatja az ellátási láncokat, és növelheti a globális inflációt - írta a Geopotical Futures.
Súlyos aszály okoz jelentős fennakadásokat és korlátozásokat a Panama-csatorna mentén, rávilágítva az éghajlatváltozás globális kereskedelemre gyakorolt hatására. A szokatlanul magas hőmérséklet és az eddigi egyik legszárazabb év arra késztette a hatóságokat, hogy korlátozzák a csatornán való átkelések számát és felfüggesszék az engedélykiadást a nehéz rakományt szállító hajók átkelésére. Ez költségnövekedést eredményezett a Panama-csatornára támaszkodó hajózási útvonalakon, és hosszabb várólisták alakultak ki a még használható hajók kibérlésére.
Honduras elnöke hétfőn látogatást jelentett be Pekingbe. Kína ezzel tovább növelheti befolyását az egyik legszegényebb közép-amerikai országban, mióta az megszakította diplomáciai kapcsolatait Tajvannal.
Panama 150 millió dolláros fejlesztéspolitikai hitelt kap a Világbanktól, hogy zöldberuházásokat hajtson végre.
A közép-amerikai kis ország, Panama ritkán kerül a világsajtó címlapjaira, akkor is általában az olyan hozzá csak érintőlegesen kapcsolódó ügyekkel, mint a 2016-os Panama-iratok. Most viszont a Noriega-diktatúra 1989-es megdöntése óta nem látott felfordulás van az országban: hetek óta zajlanak a tüntetések az emelkedő üzemanyag- és élelmiszerárak, valamint más gazdasági és társadalmi bajok miatt. Bár a társadalmi különbségek jelentősek, az ország mindeddig viszonylag stabil volt, ám a koronavírus-járvány, majd az orosz–ukrán háború okozta sokk felborította az élet megszokott rendjét. Panama – olyan országok, mint például Srí Lanka mellett – jó példája annak, hogyan képesek a globális folyamatok felszínre hozni és felerősíteni a korábban is meglévő problémákat, gyúanyagot szolgáltatva egy társadalmi felkelés kirobbanásához.
Az országok kormányai világszerte igyekeznek meghozni olyan különböző intézkedéseket, amelyekkel meg lehet fékezni a koronavírus terjedését. Azonban az eddigiektől jelentősen eltérő, unortodoxnak mondható intézkedést hajtott végre a héten Panama: más-más napokon járhatnak ki a nők és a férfiak.
Ezzel nézhet szembe, aki ellenáll.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.
Christopher Cavoli Davosban fejtette ki véleményét.
Még nincs késő, ha hiszel Trump ígéretének.
Nem mindennapi dolgokról számoltak be.
Még nincs késő, ha hiszel Trump ígéretének.
Ez is egy létező forgatókönyv.
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
