A napokban jött a hír, hogy Csányi szingapúri alapja nagy tételben vett a Mol eurós kötvényeiből, azt követően, hogy korábban aktívan vásárolta a Mol és az OTP részvényeit is. Az alábbiakban azt néztük meg, hogy miért láthattak jó befektetési lehetőséget Csányiák a Mol kötvényeiben.
Kétmilliárd forint még a bankszektorban is nagy összeg, különösen, ha kicsi, vagy éppen a nullszaldó környékén táncoló bankok ölébe hull. Két nagy és két kisebb bank osztozhatott legalább ekkora bevételen, ugyanis az MNB Pallas Athéné alapítványai voltak olyan nagylelkűek, és nem az ingyenesen forgalmazó Magyar Államkincstáron, hanem rajtuk, mint banki forgalmazókon keresztül vásároltak állampapírt. Nem is akármilyeneket: leginkább BMÁK-ot, PEMÁK-ot és kincstárjegyeket, vagyis máris tisztább, mitől nőtt meg ennyire a "lakosság" állampapír-állománya. A bankok betéteket is elfogadtak az alapítványoktól.
Dr. Csányi Sándor közvetlenül és közvetetten 23 millió euró össznévértékű Mol kötvényt vásárolt.
A keddi kamatdöntésről szóló kommentárjukban az OTP Bank elemzői kitértek a forint várható árfolyamára is, szerintük ha az MNB-nek sikerül csökkentenie a magyar állampapírok vonzerejét, akkor az segíthet elérni azt, hogy gyengüljön a magyar deviza.
Versenyképes bérek, akvizíciók, új aranykor - a Vs.hu szerint erről beszélt Csányi Sándor a hétvégén az OTP dolgozóinak zártkörű rendezvényén.
Idén a magyar kormány várakozásához képest alacsonyabb, 2,2 százalékos gazdasági növekedésre, év végére 0,75 százalékra csökkenő alapkamatra, és gyengülő forintra számít az Equilor. A részvénypiacokon még néhány hónapig emelkedésre számítanak, addig akár magyar részvényeket is érdemes venni.
Ha a közgyűlések is rábólintanak, akkor a hazai blue chipek kivétel nélkül magasabb osztalékot fizetnek ki idén, mint tavaly, a 15 legnagyobb tőzsdén jegyzett hazai cég pedig összesen 143 milliárd forintot fizethet részvényeseinek. A legnagyobb összeget a Mol fizeti ki, a legmagasabb osztalékhozam a Nyomda részvényeseinek jut. Most már az ELMŰ és az ÉMÁSZ osztalékfizetésének az időpontját is tudjuk, ezekkel frissítettük a táblázatunkat.
A Budapesti Értéktőzsde új managementje mert nagyot álmodni, mikor a közelmúltban közzétett új stratégiában 2020-ra a 30 százalékos GDP arányos tőzsdei részvénykapitalizáció elérését tűzte ki célul. A hangsúly, ahogy azt sokan várták a kibocsátók körének bővítésére került állami nagyvállalatok, hazai privát nagyvállalatok és kkv-k piacra csábításával. Jóval kevesebb szó esett ugyanakkor eddig a befektetési szolgáltató iparág megerősítéséről, márpedig a kulcs az ő kezükben van. Erős brókercégek nélkül nem lehetséges a kibocsátói bázis erősítése sem. Sokak ezt egy kézlegyintéssel elintézik: ha feltűnnek az új kibocsátók, akkor az úgyis automatikusan megteremti az őket kiszolgáló befektetési szolgáltatói réteget is. Ez azonban nem feltétlen van így, főleg nem a legfontosabb szolgáltatások terén.
A BÉT új vezetésének célja az, hogy a magyar tőzsde jóval nagyobb legyen a mostaninál. De mekkora most a budapesti tőzsde? Hol állunk a régiós rangsorban? Nagynak számítanak a vállalataink a régióban?
Támogatja a kormány lakáspiaci élénkítését és a hitelközvetítői jutalékok korlátozását Csányi Sándor. Idén a tavalyinál 30%-kal nagyobb lakáshitel-kihelyezésre és ezen belül változatlan OTP-részesedésre számít a bankvezér a Világgazdaságnak adott rövid interjúja alapján.
Ma 10 órától tartotta közgyűlését az OTP. Az eseményről a helyszínről tudósítottunk.
A tavalyi 144 milliárd forintról idén 79 milliárd forintra csökkent a bankok különadója, Varga Mihály mai bejelentése alapján pedig további 20 milliárd forinttal kevesebbet szednek be jövőre a bankoktól. Ez megfelelne az EBRD-vel és az Erstével kötött tavaly februári megállapodás szellemiségének.
Nyugdíjba vonul két vezető is az OTP-nél: tegnap megszűnt Dr. Pongrácz Antal alelnök, vezérigazgató-helyettes, valamint Dr. Gresa István vezérigazgató-helyettes munkaviszonya.
Nyolcból hét magyar nagybank egyértelműen nyereséget vár az idei évtől - derült ki a Reuters felméréséből. A hírügynökség szerint fordulat van kibontakozóban a magyar bankszektorban.
Múlt héten az OTP és a Magyar Telekom megállíthatatlan volt, aminek köszönhetően mindkét vállalat árfolyama fontos szinthez ért. A kérdés csak az, hogy folytatódik-e a rali a bankpapír és a távközlési cég piacán, vagy rövid pihenő következik.
Elhunyt az OTP igazgatósági tagja, Braun Péter.
Ha a közgyűlések is rábólintanak, akkor a hazai blue chipek kivétel nélkül magasabb osztalékot fizetnek ki idén, mint tavaly, a 15 legnagyobb tőzsdén jegyzett hazai cég pedig összesen 143 milliárd forintot fizethet részvényeseinek. A legnagyobb összeget a Mol fizeti ki, a legmagasabb osztalékhozam a Nyomda részvényeseinek jut.
Opus kötvényeket vett az OTP alelnöke.
46,2 milliárd forintnyi osztalékot fizethet az OTP a 2015-ös eredménye után.
Az OTP Bank szakértőinek becslése szerint évente megközelítőleg 25 ezer új lakóingatlanra lehet kereslet a következő időszakban. Bár az ingatlanfejlesztést ösztönző lépések hatása legkorábban egy év múlva lesz igazán érezhető, de az építési boom első jelei már most érzékelhetőek. Az OTP Bank 2016. március közepéig több mint 4500 értékesítésre építendő lakás finanszírozási igényét vizsgálta meg; ezek között kisebb, 4-5 lakásos projektek és jelentős, 150-300 lakásos beruházások egyaránt megtalálhatóak. A bank szakértői már ebben az évben hozzávetőleg 40-50 milliárd forintnyi ingatlanfejlesztői hitelfelvételre számítanak.
Ráadásul a helyszín is egyezik.
Fontos találkozóra kerül sor.
Közben kétpárti munkacsoportot jelentettek be.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
