Úgy tűnik, nem lesz rendkívüli OPEC+ ülés, mivel a kartell már kiküldte tagjainak az eredetileg tervezett ülésre a meghívókat. A további kitermeléscsökkentési javaslat egyértelműen Oroszországon vérzett el, akik kevésbé érzékenyek az alacsonyabb olajárakra, mint szaúdi társaik.
Három hónapon belül a holland legfelsőbb bírósághoz fog fellebbezni az orosz igazságügyi minisztérium a hágai fellebbviteli bíróság azon ítéletével szemben, amely arra kötelezi Oroszországot, hogy fizessen 50 milliárd dollár kárpótlást a Jukosz (Yukos) olajvállalat volt részvényeseinek a vállalat kisajátítása miatt - közölte a TASZSZ hírügynökséggel a minisztérium jogi képviselője.
A holland fellebbviteli bíróság érvénytelentette a hágai kerületi bíróság 2016-os ítéletét, és helybenhagyta az ugyancsak Hollandiában működő Állandó Választottbíróságnak (PCA) azt a 2014-ben meghozott határozatát, amely 50 milliárd dollár kárpótlás megfizetésére kötelezte Oroszországot a Jukosz (Yukos) olajvállalat kisajátítása miatt. Ez az összeg a 2014-es orosz GDP 2,5 százalékát teszi ki.
Oroszország és Fehéroroszország egyesítése mellett kardoskodott Vlagyimir Putyin orosz elnök a két ország gazdasági integrációjának kérdéseiről Szocsiban tartott tárgyalásokon - jelentette ki pénteken Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök.
Statisztikai módszertanváltásnak köszönhetően 15 000 darabbal nőtt a koronavírusos fertőzöttek száma Kínában, mely további nyomás alatt tarthatja a nagy ázsiai ország üzemanyagfogyasztását, és ennek következtében a kőolaj keresletét. Az oroszok támogatnák az aktuális termelésvisszavágások kitolását az idei második negyedévre is, azonban a szaúdiak és az OPEC technikai bizottsága által javasolt további vágásokról még nem nyilatkoztak. Az OPEC friss havi jelentésében 440 ezer hordó/nap többletet prognosztizál idénre, amennyiben a januári szinteken tartaná a kartell az olajkitermelését.
Oroszország vonakodik az újabb kitermelésvisszavágási javaslat hallatán, bár ma Alexander Novak energiaminiszter találkozni fog a nagy orosz olajtársaságok illetékeseivel. Az olajtartalékok csak növekednek a gyatra kínai kereslet miatt, ráadásul még a líbiai termelés is visszatérhet a piacra, mindeközben az olajár idén már 17 százalékot esett, mely a szaúdiakat igencsak zavarja.
100 ezer főre vetítve hazánkban történt az ötödik legtöbb gyilkosság egész Európában – állítja egy ENSZ-jelentés. A jelentés érdekessége, hogy lényegesen több bűncselekményről számol be, mint amit a magyar rendőrség regisztrált, hiszen míg az ENSZ 242 gyilkosságról ír, az ORFK adatai szerint alig 90 ilyen eset történt 2017-ben. A „leghalálosabb” országnak Oroszországot minősíti a nemzetközi szervezet Európán belül, ezt pedig Ukrajna, majd Litvánia követi. A listából kiderül, hogy Luxemburgban történik a legkevesebb gyilkosság arányaiban, nominálisan pedig Oroszországot és Ukrajnát követve Németországban és Franciaországban történik a legtöbb gyilkosság.
A Fehéroroszországba irányuló orosz olajszállításokról és a két ország integrációjának kérdéseiről tárgyalt egymással Vlagyimir Putyin orosz és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök pénteken Szocsiban.
Technikailag egy jelentős támaszhoz érkezett az olaj árfolyama, mely idén már több mint 15 százalékot veszített az értékéből. Túladottá vált a jegyzés, ráadásul nagyon rossz hír érkezett a kínai olajkereslet alakulásáról, ami már nem okozott jelentősebb esést az árfolyamban. Az OPEC+ rendkívüli ülést tarthat, mely esetben további termelés-visszavágásról dönthetnek.
Egyre több a fertőzött, és egyre többen halnak meg a koronavírustól - derül ki a napról napra érkező adatokból. A világban egyelőre mérsékeltebb a fertőzés terjedése, mint Kínában, de így is már Európa több országából jelentettek megbetegedéseket. A gazdasági hatások is érzékelhetők, elkezdtek szakadozni a globális ellátási láncok.
Szaúd-Arábia számára egyre kellemetlenebb az olajár szakadása, mely idén már több mint 10 százalékot veszített az értékéből. Hatalmas költségvetési bevételektől esnek folyamatosan el, azonban Oroszországnak még nem fáj annyira a gyengélkedő olajár, hogy rendkívüli OPEC+ ülést támogasson. Mindenesetre fontos támaszzónához érkezett az olaj árfolyama, érdemes figyelemmel kísérni a történet alakulását.
Oroszország lezárta a kínai határ egy részét annak érdekében, hogy meggátolják a koronavírus terjedését – írja a CNBC orosz állami médiaforrásokra hivatkozva.
Az Európai Unió további hét embert vett fel az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatt bevezetett szankciós jegyzékbe. A jegyzék azokra az emberekre és szervezetekre terjed ki, akik, illetve amelyek részt vettek a jogellenesen annektált Krímben és Szevasztopolban tartott orosz választások megszervezésében.
Először 2021 végén, 2022 elején jöhet gáz a Török Áramlat nevű gázvezetéken keresztül Magyarországra - mondta Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára hétfő reggel az M1 aktuális csatornán.
Oroszország megkezdte az új kínai koronavírus elleni vakcina kidolgozását, egyúttal az összes határátlépő pontján elrendelte a fokozott egészségügyi ellenőrzés bevezetését - jelentette be Anna Popova, az orosz fogyasztóvédelmi felügyelet (Roszpotrebnadzor) vezetője újságíróknak nyilatkozva szerdán Moszkvában.
Az orosz médiában megjelent friss szakvélemények többnyire egybehangzanak abban, hogy Mihail Misusztyin miniszterelnök gyakorlatilag szabad kezet kapott Vlagyimir Putyin elnöktől a gazdasági növekedés felgyorsítására és a reáljövedelmek növelésére.
Igor Krasznov, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) helyettes vezetőjének főügyésszé kinevezését kezdeményezte hétfőn az orosz parlament felsőházánál Vlagyimir Putyin orosz elnök. A Kreml sajtószolgálata szerint az elnök arra hivatkozva mentette fel a főügyészi tisztséget eddig betöltő Jurij Csajkát, hogy új munkakörbe irányítja át. Csajka 2006 óta töltötte be a főügyészi posztot.
Megszavazta Mihail Misusztyin miniszterelnöki kinevezését csütörtökön az orosz parlament alsóháza, amit Vlagyimir Putyin elnök ezt követően rendeletben véglegesített.
A Vlagyimir Putyin elnök által javasolt alkotmánymódosítást az orosz lapok és elemzők egybehangzóan a legfelső szintű hatalmi átmenettel, a 2024-es oroszországi elnökválasztással hozták összefüggésbe, amelyen maga a hivatalban lévő vezető az alaptörvény szerint már nem vehet részt.