Valóságos a konfliktus kirobbanásában veszélye Oroszországgal, az ukrán határ közelében végzett katonai tevékenysége veszélyt jelent a biztonságra - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben, az Észak-atlanti Tanács (NAC) rendkívüli, külügyminiszteri szintű ülését követően pénteken.
Orosz tengeralattjáró ütközött az Egyesült Királyság hadihajójának szonárjával az Atlanti-óceán északi részén, 2020 végén – erősítette meg a brit Honvédelmi Minisztérium az Evening Standard szerint.
A kazah elnök bejelentése szerint péntek reggelre az ország nagy részében sikerült helyreállítani az „alkotmányos rendet”. A tüntetések néhány napja törtek ki az autógáz árának duplára emelkedése miatt, és az ország nagy részére kiterjedtek. Mivel a demonstrációk a kezdeti engedmények után sem csillapodtak le, sőt véres összecsapásokba torkolltak, a kazah vezetés az Oroszország vezette katonai szövetség segítségét kérte. Oroszország – amely szerint külföldről támogatott megmozdulásokról van szó – már több mint 70 repülőgéppel küldött ejtőernyősöket az országba. A hatalmas olaj-, földgáz-, szén- és uránlelőhelyekkel rendelkező Kazahsztán, amely Moszkva egyik leghűségesebb szövetségese, régóta igyekszik kényes egyensúlyt fenntartani a Nyugat, Oroszország és Kína között – kérdés, hogy ez mennyire változik meg a mostani eseményeket követően.
Amíg az év vége, sőt még az első januári nap is jól sikerült a fejlett piacokon, addig a feltörekvő országok tőzsdéin már sokkal inkább vegyes a kép. Az nem újdonság, hogy tavaly, főleg az év második felében a kockázatot csökkenteni igyekvő befektetési alapok egyre több tőkét csoportosítottak át kisebb vélt, illetve valós rizikóval rendelkező részvénypiacokra. Azonban a feltörekvő piacok között is elképesztően nagy eltérések vannak, még akkor is, ha csak a technikai elemzés által mutatott képet vizsgáljuk meg.
Az utóbbi hetekben naponta fél százalék körüli mértékben apadt a magyarországi gáztárolók összesített készletszintje és mostanra 49% közelébe bukott, ami sokkal alacsonyabb, mint az előző két év 82%-os, illetve 96%-os kiugró aránya, és elmarad az elmúlt tízévi 54,5%-os átlagtól is, miközben a következő napokra komoly mínuszokat mondanak az időjárás jelentések. Megnéztük tehát, hogy kell-e aggódni az apadó magyarországi gáztárolói készletek miatt és a rövid válaszunk az, hogy nem. A bővebb válaszunk pedig az, hogy attól függ, milyen fogyasztókról van szó, de alapesetben senkinek sem kell gázhiánytól és az emiatti korlátozásoktól tartani Magyarországon még akkor sem, ha huzamosabb ideig hideg maradna az idő. Inkább az árak tartósan extrém magasságokban ragadása a nagyobb kockázat azoknak, akik a szabadpiacról kénytelenek mostanában gázt vásárolni. A régiós országokban, például Ukrajnában és Ausztriában viszont igenis van ok az aggodalomra, mert soha nem látott mélyponton vannak a tárolói készletszintek.
Több nyugati ország azzal ostorozta Szíriát az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt, hogy már nyolc éve nem hajlandó tisztázni a vegyi fegyverkezésével kapcsolatos kérdéseket - derül ki közép-európai idő szerint csütörtöki New York-i nyilatkozatokból.
Kazahsztánban az ország 1991-es függetlensége óta a legnagyobb tüntetések zajlanak a napokban. A zavargások kiváltó oka az volt, hogy a kormány megszüntette a lakosság nagy többsége által használt üzemanyag, az autógáz (LPG) árszabályozását, ami miatt majdnem kétszeresére emelkedett az ára. A tüntetések a legtöbb nagyvárosra kiterjedtek, és egyre erőszakosabbá váltak: egy tucat rendfenntartó és több tucat tüntető haláláról érkeztek jelentések. Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök előbb meg akarta nyerni a tüntetőket a kormány lemondatásával, illetve az örökös vezető, Nurszultan Nazarbajev hatalomból való kiszorításával, de miután a tüntetések nem hagytak alább, taktikát váltott: a tüntetőket terroristának bélyegezte, szükségállapotot hirdetett, és a Moszkva vezette katonai szövetség segítségét kérte. Az orosz hadsereg ejtőernyősei időközben már meg is indultak az országba, Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyanis nem engedheti meg, hogy egyik leghűségesebb szövetségesének vezetését újabb színes forradalom buktassa meg.
Kína utóbbi években tapasztalt haderőfejlesztése egyre inkább aggasztja a világ országait. Bár Peking nukleáris arzenáljának mérete még mindig bőven elmarad az Egyesült Államokétól vagy Oroszországétól, de gyors ütemben növekszik. Szakértők szerint Kína ezzel egy esetleges, ellene irányuló támadásra akar felkészülni. Sokan azonban tartanak attól, hogy a nagy haderőfejlesztés Kína esetében nem korlátozódik az atomfegyverekre, mivel párhuzamosan zajlik a konvencionális haderő, valamint a kiberhadviselési kompetenciák modernizációja, amelyek együttesen már komoly biztonsági kockázatot jelenthetnek.
Békefenntartókat küld Kazahsztánba Oroszország és több volt szovjet állam, mivel egyre erőszakosabbá kezd válni az üzemanyagárak miatt kirobbant tüntetéshullám az országban.
Az orosz vezetés az utóbbi hetekben az ukrajnai válság kapcsán többször is kijelentette, hogy nem elfogadható számukra a NATO keleti bővítése. Bár Vlagyimir Putyin orosz elnök számára a vörös vonalat Ukrajna NATO-tagsága jelenti, a bővítés leállításának követelése Svédországot és Finnországot is érintené, amelyek bár egyelőre katonailag semleges országok, a lakosság körében egyre népszerűbbé válik a NATO-tagság. December végén az orosz külügy nyíltan kijelentette, nem hagynák válasz nélkül, ha a két ország csatlakozna az észak-atlanti szerződéshez. A fenyegetés azonban csak olaj volt a tűzre, és újra felélesztette a belpolitikai vitát Svédország és Finnország NATO-csatlakozásáról. A tagságot korábban ellenző vezető politikusok is siettek kijelenteni: országuk szuverén joga eldönteni, hogy szeretnének-e a szövetséghez tartozni. Nyitott kérdés, hogy a két ország ténylegesen csatlakozni fog-e a NATO-hoz, azonban többek között az ukrajnai válság miatt is vélhetően egyre szorosabb lesz együttműködésük a katonai szerződéssel.
Az év elején felfutó gazdasági tevékenység miatti gázigény, a kedvezőtlenebb időjárás, és a kevés orosz gáz miatti gázkiáramlás Németországból tegnap hatalmas, 30%-os gázár szárnyalást okozott a vezető holland TTF gáztőzsdén a februári kontraktus árában. Mindez relatív alacsony árszintről következett be, ma pedig mérsékelt, 5% körüli további drágulás látszik 95 euró/MWh körülre amellett, hogy a lengyel-német határon mérséklődött a gáz kiáramlás keleti irányba, miközben egy másik fontos útvonalon, a szlovákok felé továbbra is szokatlanul kevés gázt küldenek az oroszok. Közben kiderült az is, hogy az egész 2021-es évben az oroszok 25%-kal kevesebb tranzit gázt küldtek az ukránokon keresztül, mint előtte évben, és még ehhez a napi volumenhez képest is elkezdtek jóval kevesebbet küldeni idén.
Az Ukrajnával kapcsolatban tervezett amerikai-orosz csúcstalálkozót megelőzően fokozódnak az események a nemzetközi porondon. Az egyeztetés nagy kérdése, hogy a NATO mennyiben hajlandó teljesíteni Moszkva még decemberben megfogalmazott, igen kemény követeléseit. Időközben az EU is aktivizálódik az események kezelésében, ugyanis Josep Borrell a héten több napos látogatást tesz Ukrajnában, ahol megszemléli a harcok által évek óta sújtott keleti frontot. Az Egyesült Államok pedig kelet-európai szövetségeseivel egyeztetett az ukrán helyzet lehetséges rendezéséről.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár összehívta a NATO-Oroszország Tanács nagyköveti szintű rendkívüli ülését, a tanácskozást január 12-én tartják Brüsszelben - közölte a katonai szövetség sajtóosztálya kedden.
Kína atomarzenáljuk csökkentésére szólította fel kedden az Egyesült Államokat és Oroszországot, de hozzátette, hogy folytatja sajátjának korszerűsítését. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) öt állandó tagja - köztük Kína, az Egyesült Államok és Oroszország - előző nap kötelezettséget vállalt arra, hogy "megakadályozza az atomfegyverek további terjedését".
December 28-án Izrael lebombázta a szíriai Latakiában található kikötőt, a támadásban az izraeli haderő (IDF) jelentős károkat okozott a vélhetően Iránból származó fegyverszállítmányokat tartalmazó konténerállományban, miközben saját maga semmilyen veszteséget nem szenvedett. Az incidens során Oroszország számára kifejezetten kellemetlen hírek kezdtek napvilágot látni, hiszen kiderült, hogy a sokáig a világ legjobbjaként emlegetett Sz-400-as típusú légvédelmi rakétarendszerek vigyáztak a térségre, melyek egy izraeli repülőgépet sem lőttek le. Most már nagyon úgy tűnik, hogy az oroszok még csak meg sem próbáltak tüzet nyitni az IDF gépeire, mely mögött egy Izraellel kötött háttéralku sejthető.
Olaf Scholz állítólag személyes felügyelete alá kívánja helyezni a német-orosz kapcsolatok kezelését, amellyel lényegében szűkítené a Moszkvával szemben kritikus külügyminiszterének mozgásterét – írja névtelen forrásokra hivatkozva a Bild.
Oroszország külső adóssága 490,6 milliárd dollár volt a harmadik negyedév végén, 17,2 milliárd dollárral magasabb a második negyedévinél.
Adam Schiff, az amerikai Képviselőház hírszerzési bizottságának demokrata elnöke szerint nagyon valószínű, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát, és csak nagyon súlyos szankciókkal lehetne elrettenteni ettől – írja a Guardian.
Az ukrán határ közelében zajló orosz csapatösszevonások újra felélesztették a vitát Finnországban, hogy csatlakozzanak-e a NATO-hoz, dacolva Moszkva követeléseivel az észak-atlanti szövetség európai terjeszkedésének leállítását illetően – írja a Financial Times.
Joe Biden amerikai elnök vasárnap éjjel telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, akinek ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államok "határozott választ ad", ha Oroszország megtámadja Ukrajnát - számoltak be hétfőn ukrán hírportálok a Fehér Ház sajtószolgálatára hivatkozva.
Ismét két sávon halad a forgalom.
Erre nehéz lesz azt mondani, hogy véletlen volt.
Rengeteg légicsapás történt szombat éjjel mindkét országban.
Erre senki nem számíthatott.
Vuhledar méretéhez képest rettentő kemény diónak ígérkezik.
Marad a sűrített menetrend.
Erről Soproni Tamás, a kerület polgármestere beszélt a Checklistben.
Mi most a legjobb befektetés?
Mi lesz a forinttal?
