Az orosz-ukrán háború újabb fordulóponthoz érkezett, miután Oroszország az egyik legnagyobb szabású légitámadását indította meg Ukrajna ellen vasárnap hajnalban. Az ukrán külügyminiszter szerint a támadás célpontjai között békés városok, alvó civilek és kritikus infrastruktúra is szerepelt - közölte a Sky News.
Az ukrán fővárosban vasárnap hajnalban robbanások rázták meg a levegőt, nem sokkal azután, hogy az ukrán légierő figyelmeztetést adott ki egy esetleges nagyobb orosz rakétatámadás veszélyéről. A Reuters hírügynökség szemtanúi számoltak be a detonációkról, bár a támadás pontos mértéke egyelőre nem ismert.
Oroszország felhívást intézett Donald Trumphoz, maradjon a párizsi megállapodásban és teljesítse a klímacélokat. A Gazprom úgy döntött, hogy leállítja az OMV irányába irányuló gázszállításokat, Ausztria kancellárja nyugtat. Őrizetbe vettek a katonai kémelhárítás és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) nyomozói egy újraaktivált orosz katonai hírszerzőt, aki az ukrán fegyveres erők különleges műveleti erőinek (SZSZO) soraiban szolgált. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legújabb információival.
Ukrajna és Japán külügyminisztere szombaton Kijevben megállapodott, hogy vezető külügyi és védelmi tisztségviselők részvételével magas szintű kétoldalú biztonságpolitikai párbeszédet indítanak, tekintettel Oroszország Ukrajna elleni elhúzódó háborújára, amelyben újabban észak-koreai katonák is részt vesznek.
A Georgiától 1992-ben elszakadt miniállam, az "Abház Köztársaság" elnöke szombaton kijelentette: készen áll a tisztségéről való lemondásra és parlamenti választások kiírására, ha az ellenzéki tüntetők elhagyják az általuk az előző napon elfoglalt parlamenti és kormányzati épületeket - jelentették orosz hírügynökségek. Aszlan Bzsanija egyúttal azzal vádolta az ellenzéket, hogy "államcsíny elkövetésére tett kísérletet".
A kormányzó Georgiai Álom - Demokratikus Georgia párt a szavazatok 53,93 százalékával megnyerte az október 26-i parlamenti választásokat - jelentette be a kaukázusi ország választási bizottságának szombati ülésén a testület elnöke, Giorgij Kalandarisvili, hozzátéve, hogy az ellenéki pártok koalíciója a voksok 37,79 százalékával a második helyet szerezte meg.
Interjút adott az ukrán rádióknak Volodimir Zelenszkij. Az elnök elmondta, hogy az ukrán hadsereg súlyos felszerelési hiányokkal küzd, ami akadályozza a frontvonalon harcoló katonák rotációját és a tartalékos dandárok bevetését - közölte a Pravda.
Tegnap este jelent meg több felvétel, melyek Ukrajna legnagyobb kikötővárosa, Odessza fölött készültek. A város ellen éjszaka újabb dróntámadást indított Moszkva, a helyzet pedig nem tűnik túl fényesnek.
Több felvétel is megjelent a közösségi médiában, melyeken az látható, amint felrobban egy felüljáró Észtország északi részében, a főváros külvárosában. Az építményt állítólag az észt és a brit fegyveres erők repítették levegőbe.
Úgy néz ki, Donald Trump komolyan gondolja, hogy pikk-pakk békét fog teremteni Ukrajnában, amint beül 2025. január 20-án a Fehér Házba, ennek előkészítése már meg is kezdődött. Nagyon úgy fest eddig, hogy olyan tanácsadókkal, döntéshozókkal veszi magát körül, akiknek inkább fontos, hogy gyors legyen a béke, mintsem hogy tartós legyen, és mivel Oroszország az agresszor, Moszkva igényeinek kielégítésével lehet ezt a legkönnyebben elérni. Bár még sok idő van hátra január 20-ig, jelen állás szerint kifejezetten valószínűnek tűnik, hogy az oroszoknak kedvező béke születik majd: megtarthatják a Donbaszt, a Krímet és az Azovi-tengert, Ukrajna pedig egy időre biztosan elfelejtheti a NATO-tagságot.
Az ukrán határőrség sikeresen megsemmisítette az orosz szabotőrök által kihelyezett zászlókat a csernyihivi területen. Mivel az akciót drónokkal hajtották végre, feltételezhető, hogy a térségben továbbra nincs ukrán katonai jelenlét. Az orosz szabotőrcsoport ugyanakkor állítólag elhagyta az ukrán területet - tudósított az Ukrajinszka Pravda.
Egy orosz katona osztotta meg azt a videót, amelyen állítólag az egységéhez tartozó két BM-21 Grad rakéta-sorozatvető maradványai láthatóak. A HIMARS-rakéta és/vagy a másodlagos robbanások a környező erdőt is teljesen letarolták.
Christian Dürr, az FDP parlamenti frakcióvezetője a Neue Osnabrücker Zeitungnak adott nyilatkozatában kijelentette, elképzelhető, hogy újra a Bundestag elé viszik a Taurus rakéták ügyét – számolt be róla az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij egy szombati rádióinterjúban beszélt az orosz-ukrán háború jelenlegi helyzetéről és a jövőbeli kilátásokról. Kiemelte a diplomáciai megoldás fontosságát, ugyanakkor rámutatott a harctéri nehézségekre és az orosz fél békekötési szándékának hiányára is. Ennek ellenére az ukrán elnök reménykedik benne, hogy Donald Trump segítségével 2025-re béke jöhet.
Az Európai Unió vezető diplomatája, Josep Borrell állítólag meggyőző bizonyítékokat mutatott be az európai országoknak arról, hogy Kína halálos fegyvereket gyárt Oroszország számára. A hír az uniós külügyminiszterek közelgő találkozója előtt látott napvilágot, és komoly feszültséget kelthet az EU és Kína kapcsolatában - közölte a Kyivindependent.
Az orosz finomítóipar súlyos válsággal néz szembe, amely már több üzem működését is veszélyezteti. Legalább három finomító kényszerült leállásra vagy kapacitáscsökkentésre az utóbbi időben a jelentős veszteségek miatt. A problémák hátterében az exportkorlátozások, az emelkedő nyersolajárak és a magas hitelköltségek állnak.
Éjszakára sem oszlott fel a tüntető, és parlamentet elfoglaló tömeg Abháziában. A Ria Novosztyi szerint a szakadár terület elnöke biztonsági tanácsot tartott a helyzet megvitatására.
Lehet azt még senki nem mondta Oroszországnak, hogy a háború milyen környezeti és természeti katasztrófákat okoz, minden esetre ez nem gátolta meg abban az országot, hogy sürgesse Donald Trump megválasztott amerikai elnököt: maradjon a párizsi megállapodásban. Mindeközben Szaúd-Arábia az ENSZ bakui COP29 csúcstalálkozóján kijelentette, hogy elkötelezett a zöld energiarendszerre való átállás mellett – írja a Financial Times.