Az elmúlt héten csökkent az üzemanyagok ára Európában, a magyaroknak pedig még az jelenthet reményt, hogy a forint erősödött a dollárhoz és az euróhoz képest is. Megnéztük, mit jelent ez az üzemanyagárakban.
Péntek hajnalban érkeznek a Mol friss negyedéves számai, az elemzői várakozások alapján újra magas számokat érhetett el a vállalat a legtöbb soron, ami nagyrészt annak tudható be, hogy a termékárak továbbra is magasan állnak, és a Mol még mindig hozzájut a relatíve olcsó orosz olajhoz. Újabb rekordra azonban egyik fontosabb soron sem számítanak az elemzők a negyedévre vonatkozóan: az elmúlt hónapokban begyorsuló olajáresés meglátszódhat az Upsream szegmens teljesítményén, illetve a második és a harmadik negyedévi időszakhoz képest beszűkült Brent-Ural spread miatt a Downstreamben sem várnak új csúcsot a szakértők.
Pierre Andurand, az energetikai ágazat egyik legjobban teljesítő befektetője szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök "elvesztette az energiaháborút", és az európai gáz- és energiaválság legrosszabb időszaka már elmúlt - írja a Financial Times. A szakember arról is beszélt, hogyan alakulhat a földgáz és az olaj ára a jövőben.
Tavaly jelentős mértékben csökkent Oroszország gázexportja többek között az európai kereslet visszaesése folytán, derült ki az energetikáért is felelős orosz miniszterelnök-helyettes hétfői nyilatkozatából. A legfrissebb kommunikáció szerint az oroszok az ázsiai és csendes-óceáni térségbe irányuló gázexportot szeretnék növelni, Alexandr Novak elmondása szerint emellett 2023-ban Oroszország olajexportjának több mint 80 százalékát "baráti országokkal" tervezi lebonyolítani, miután pénteken azt mondta újságíróknak, hogy országa márciusban napi 500 ezer hordóval kívánja csökkenteni az olajkitermelést.
Bár a valóságban 30-32 dollárral olcsóbb az orosz urali típusú kőolaj ára az Európában irányadó Brentnél, de akkor is úgy számolja az orosz pénzügyminisztérium a különféle adónemeket, hogy fixen csak 20 dollárral olcsóbb, mert így több adóbevételt tud beszedni – tudta meg a Reuters a pusztán adóbevétel növelési okokkal magyarázható tervet. Ez egy újabb jel a napokban arról, hogy igencsak fájnak az orosz gazdaságnak az uniós olajszankciók, illetve a 60 dolláros olajársapka, amelyről éppen pénteken állapította meg a G7 koalíció egyik illetékese, hogy nagyon is működik és eléri a célját. Az orosz fájdalmak egyik jele a hatalmas januári költségvetési hiány után az, hogy az oroszok márciusban önkéntesen napi félmillió hordóval vissza akarják fogni a nyersolaj kitermelést azért, hogy hátha feljebb tudják tornászni az árakat, és így több bevételre tudnak szert tenni. Eközben a rubel kilenchavi mélypontra esett, így a devizában szerzett bevételek is többet érnek odahaza.
Többé nem Európa fogja meghatározni az orosz Ural nyersolaj referenciaárát - mondta Rosznyeft orosz olajipari nagyvállalat vezérigazgatója hétfőn, miután a nyugati szankciók következtében Ázsia vált az orosz olaj legnagyobb vásárlójává.
A központi bankok kitartó küzdelmet folytatnak a 2022-ben kialakult váratlan és erőteljes infláció ellen, és bár ebben a folyamatban jó úton haladnak, az elkövetkező időszak egyik legfőbb kockázata az, hogy a pénzügyi szigorító intézkedések recesszióba sodorják-e a globális gazdaságot. A jelenlegi kilátások szerint azonban inkább egy úgynevezett „soft-landingre”, azaz enyhébb gazdasági visszaesésre számíthatunk - vélik az SPB Befektetési Zrt. szakértői. Szerintük izgalmas vételi lehetőségek kínálkoznak jelenleg az euróban és dollárban kibocsátott vállalati kötvények piacán, főként a bankok, az autóipari cégek és a nyersanyagszektor cégeinek papírjai esetében. A vállalati kötvények mellett az állampapírpiac is tartogat kedvező lehetőségeket - derül ki az SPB közleményéből.
A holtankoljak.hu információi szerint nagyot esnek szerdától a beszerzési árak a hazai benzinkutakon, mind a benzin, mind a gázolaj esetében két számjegyű csökkenés várható. A csökkentés az oldal szerint a kiskereskedelmi árakban is vélhetően meg fog jelenni.
A Goldman Sachs elemzője szerint az olaj hordónkénti ára idén ismét 100 dollár fölé fog emelkedni, ezt követően 2024-ben komoly ellátási problémával szembesülhet a piac, mivel kimerülnek a termelési kapacitások.
Véglegesen jóváhagyta az Európai Unió Tanácsa szombaton az Oroszországból származó vagy onnan importált finomított kőolajtermékek árplafonjáról szóló megállapodást, amely február 5-én, vasárnap lép érvénybe.
Az árstop kivezetése után egészen hektikusan történt az árazás a hazai benzinkutakon, a beszerzési árakat sokáig érdemben nem követték le a kiskereskedelmi árak. A holtankoljak.hu nemrég közzétett információi szerint azonban kezd helyreállni a rend, szerdán már a nagykerár-változás mértékével változtak a hazai üzemanyagárak, ma pedig várhatóan még tovább csökken a benzin és a gázolaj literenkénti ára.
Remélem, hogy az uniós döntéshozók felmérik ennek a következményeit, ha a Mol csoportnak vissza kell vennie február 5. után a pozsonyi finomító kapacitáskihasználtságát – mondta Pletser Tamás az InfoRádió Aréna című műsorában. Az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője beszélt az az orosz kőolajtermékek embargója után várható helyzetről, az orosz eladások alakulásáról, a gázfogyasztás csökkenéséről és a 2023-ra várható árakról is.
Az orosz tengeri nyersolajimport decemberi teljes betiltásának kis túlzással semmi komolyabb negatív következménye nem lett az európai finomítók és a fogyasztók számára, a februári finomított termék embargó kapcsán azonban sok hozzáértő kongatja a vészharangot - nem véletlenül, emeli ki Horváth Ágnes energiapiaci szakértő a Guruló Hordó blogon. Az orosz dízel lecserélése a közgazdász szerint egy kevésbé triviális történet a globális dízelhiány, a nyersolajtól teljesen eltérő kereskedelmi partnerkör és a különböző régiós üzemanyagspecifikációk miatt. Az árak is magasan maradhatnak és átmeneti fizikai hiány is lehet a következő félévben, a teherszállításban és az ipari termelésben betöltött szerepe miatt pedig egy esetleges dízelhiány minden gazdasági fellendülésnek keresztbe tehet.
Az orosz kormány tegnap megtiltotta a hazai olajexportőröknek és a vámszerveknek, hogy betartsák a nyugatiak által az orosz nyersolajra előírt árplafonokat. Az intézkedés Vlagyimir Putyin elnök december 27-i rendeletének a következő lépéseként értelmezhető, akkor ugyanis február elsejétől öt hónapon át megtiltotta a nyersolaj és olajtermékek szállítását az árplafont betartó nemzetek irányába.
A hivatalos adatok alapján a régióban jelenleg Magyarországon lehet az egyik legdrágábban tankolni a benzinkutakon, egyedül Ausztria veszi fel a "versenyt" az előkelőnek nem feltétlenül nevezhető pozícióért. A rekordmagas árak kiváltó okairól a tegnapi elemzésünkben már beszéltünk, ezt követően azt jártuk körbe az iparági szereplők közreműködésével, hogy mi állhat a mostanában látott érdekes hazai árképzési dinamika hátterében. Az elmúlt hetekben ugyanis bár jellemzően az olajár-emelkedéssel párhuzamosan nőttek a beszerzési árak, de a kiskereskedelmi áraknál ez nem, vagy csak jóval kisebb mértékben látszódott meg - de mi lehet ennek az oka?
Ukrajna külügyminisztere csütörtökön kijelentette, hogy ideje felülvizsgálni az orosz tengeri olajra kivetett hordónkénti 60 dolláros árplafont, arra hivatkozva, hogy az orosz uráli olajtermék jelenlegi piaci ára nem éri el ezt a szintet.
Az első hónap végén már napi 160 millió euró kárt okoz az olajársapka az orosz költségvetésnek. Februárban további 20-30 százalékkal nagyobb kárt okozhat az EU és a G7 által bevezetett korlátozás.
Esésbe kapcsolt az olajár a mai kereskedésben, miután nyugtalanító hírek érkeznek Kínából.
Vlagyimir Putyin bejelentette régóta várt válaszát a nyugati olajárplafonra: aláírta a rendeletet, ami február 1-től megtiltja a kőolaj-és a kőolajtermékek szállítását az árplafonban résztvevő országokban. A tilalom öt hónapra szól – írja a Reuters.
Sok mindent el lehet mondani erről az évről, csak éppen azt nem, hogy unalmas lett volna. A sokadik hullám és oltás után lassan kezdtük elfelejteni a koronavírust, és mire a nyomasztó emlékeket az asztal alá söpörve végre fellélegezhettünk volna, Vlagyimir Putyin egy váratlan mozdulattal felborította azt a bizonyos asztalt, és a vírushoz hasonlóan olyan helyzetet teremtett, amit előtte senki nem vélt elképzelhetőnek. Hogyan repítette az égbe az orosz-ukrán háború az olajárat, és miért tudott mégis szinte teljesen visszaesni az árfolyam az év elején látott szintre? Mi történt közben a nagyvállalatokkal, tényleg brutális extraprofitokat zsebeltek be? Egyáltalán, mire lehet számítani 2023-ban az európai energiabiztonság tekintetében? Rengeteg a kérdés, de akadnak válaszok is: év végi összefoglaló írásunkban az olajipar idei, talán megismételhetetlen évét járjuk körül.
Sok magyar utas került bajba ezek miatt.
Nagyon jó a hangulat a tőkepiacokon.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
