A Biden-kormányzat arra készül, hogy enyhítse a venezuelai rezsim elleni szankciókat, hogy a Chevron újra termelhessen olajat az országban, ezzzel megnyitva az utat az amerikai és az európai piacok lehetséges újbóli megnyitása előtt a venezuelai olajexport előtt – írja a Wall Street Journal.
Afrika második legnagyobb területű államában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban egyre jobban elszabadul az erőszak: nemcsak hogy az M23 nevű felkelőcsoport kezdte újra tevékenységét majdnem tíz év után, hanem ráadásul az ország keleti részének lakói az ENSZ-békefenntartókat támadják, mivel szerintük a misszió katonái semmit nem tesznek a békéért. Az összecsapásokban már több mint 20 ember meghalt, köztük három békefenntartó. Eközben Kongó vezetése árverésre bocsájtott harminc kőolaj- és földgázlelőhelyet a Föld egyik legnagyobb esőerdőjét rejtő országban, ami hatalmas környezeti károkkal fenyeget.
Az OPEC első, 2023-ra vonatkozó olajpiaci előrejelzése szerint továbbra sem lélegezhetnek fel a fogyasztók, hiszen várhatóan jövőre sem fog tudni lépést tartani a kereslettel a kínálat.
Három amerikai olajcég is elállt attól, hogy Iraki Kurdisztánban megújítsa az engedélyét - írja az Al-Monitor.
Márciusban amerikai kormányzati tisztviselők afelől érdeklődtek a brazil állami olajvállalatnál, a Petrobrasnál, hogy hajlandó lenne-e növelni a nyersolajkitermelését, miután az orosz-ukrán háború miatt az egekbe szöktek az olajárak. De nem jártak sikerrel – mondták el a Reutersnek az ügyhöz közel álló források.
Jelentősen csökkenhet Oroszország olajtermelése a következő hónapokban a bevezetett szankciók hatására - véli az amerikai kormány energiaügyi tájékoztató hivatala (EIA).
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és a kartellen kívüli nagy olajtermelők informális szövetsége, az OPEC+ kedden úgy döntött, hogy februárban napi 400 ezer hordóval növeli az olajtermelést - áll az OPEC sajtóközleményében.
Ezúttal is megtartották szokásos havi találkozójukat az olajnagyhatalmak, amely ezúttal viszonylag gördülékenyen ment és egyetértettek a felek abban, hogy októbertől napi 400 ezer hordóval emelje meg a termelését az OPEC+. A szervezet szerint ugyan bizonytalanságot okoz a koronavírus-járvány, de a fundamentumok erősödtek.
Történetének legjobb negyedéves eredményét érte el a Mol, amely már csak azért sem kis teljesítmény, hiszen egy éve még mindenki az olajtársaságokat temette. Már az előző negyedévben is megmutatta oroszlánkörmeit a cégcsoport, de a rakétákat csak most gyújtották be igazán. A társaság ismét szinte minden fontosabb soron verte az elemzői várakozásokat, de ami igazán figyelemreméltó az az, hogy már a koronavírus-járvány előtti szintek felett járnak az eredmények. A fogyasztói szolgáltatások minden idők legjobb második negyedéves EBITDA-ját szállította, a kutatás-termelés 2013, a finomítás-kereskedelem pedig 2015 óta nem volt ilyen jó. Mindennek köszönhetően jelentősen nőtt a szabad készpénzáram és a menedzsment a 2021-es EBITDA célkitűzéseket is alaposan megemelte. Természetesen nehéz megmondani, hogy merre futhat majd ki a delta variáns és a koronavírus új hulláma, de az látszik, hogy a Molt nem kell félteni.
Az olajkartell július 1-jén tartja majd szokásos havi találkozóját, ahol eldöntik a tagok, hogy megemelik-e a kitermelés volumenét augusztustól. Előzetes értesülések szerint több ország is a további lazítást szorgalmazza, de annak mértékéről még nem született meg a döntés. Mindeközben egyre nagyobb a hiány az olajpiacon, a Goldman Sachs becslései szerint ez elérheti a napi 3 millió hordót is.
Egyes források szerint a Shell eladhatja részesedését az Egyesült Államok legnagyobb olajmezőjében, a Permi-medencében. Az esetleges tranzakció mintegy 260 ezer hold földterületet érintene, amelynek értéke elérheti a 10 milliárd dollárt is.
A tavalyi harmadik negyedévben már egyszer megmutatta oroszlánkörmeit a Mol és azt, hogy mire képes, mivel akkor értelmezhetetlenül nagyot ment a társaság a várakozásoknál lényegesen jobb eredményeket szállítva az olajipar talán valaha volt legrosszabb évében. Aztán jött a koronavírus-járvány újabb hulláma, és vele együtt a szigorú korlátozások és lezárások, ami gyengébb szereplést hozott a Mol számára is, bár a fogyasztói szolgáltatások szegmens - lassan már hagyományosnak mondhatóan - remek eredményeket szállított. A világgazdaság azonban lassan kezd talpra állni, az emberek mozgolódnak, zajlik a kilábalás, ami bizony meglátszik a növekvő olaj- és üzemanyagárakban is. Ezzel együtt pedig a Mol is felébredt, és megmutatta, hogy mire képes az oroszlán, ha felverik az álmából. A társaság szinte minden fontosabb soron verte az elemzői várakozásokat, és ugyan még helyenként elmaradnak a koronavírus-járvány előtti eredmények, de ez alapján már mindenképpen biztatónak tűnik a folytatás. Nem szabad elfelejteni ugyanis, hogy várhatóan még csak most robban majd be igazán a globális gazdasági növekedés, a turizmus, a közlekedés és a feldolgozóipar. Márpedig ha így lesz, akkor még szinte bizonyosan okozhat kellemes meglepetéseket majd a Mol a befektetők számára.
A kifejezetten erős tavalyi harmadik negyedév után a negyedik negyedév már valamivel gyengébb lett a Molnál, a befektetők által leginkább figyelemmel követett eredménysorokon a Mol alacsonyabb eredményt szállított, mint amire az elemzők számítottak. Érdemes azonban kiemelni a fogyasztói szolgáltatások üzletágat, ami ezúttal is bravúros teljesítményt nyújtott, és alaposan javította az összképet, de a Mol sztárja így is csak ellensúlyozni tudta a többi szegmens alacsonyabb számait. Ellenben sokkal biztatóbb, hogy a vállalat nem csak teljesítette a 2020-as célkitűzéseit, de az EBITDA és a szabad készpénztermelés tekintetében jóval meg is haladta azokat, és a beruházások mértéke is a kitűzött kereteken belül tudott maradni. Ezen felül jövőre még magasabbra tette a lécet a menedzsment, ami magabiztosságra utal. Befektetői szemszögből pedig kifejezetten vonzónak tűnik jelenleg a Mol árazása P/E alapon, és a technikai kép sem mondható rossznak.
A koronavírus-járvány gazdasági kockázatai ellenére is a világgazdasági növekedéssel párhuzamosan az olajkereslet emelkedésével számol az idén az OPEC a csütörtökön publikált havi rendszeres jelentésében.
Az OPEC és a szervezeten kívüli számos olajtermelő ország, köztük Oroszország csütörtökön az együttes napi termelési kvóta 500 ezer hordós növeléséről döntött, ugyanakkor nem tudtak egyességre jutni egy átfogó, a jövő év egészére vonatkozó megállapodásról.
Jövő héten tartja következő ülését az OPEC+, vagyis a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének bővített változata, ahol az olajkitermelésükkel kapcsolatos újabb irányvonalat fogják megtárgyalni a tagországok. A várakozások szerint pedig a januári termelésbővítés elhalasztásáról állapodhatnak meg az olajkartell tagjai egymással. Ez mindenképpen további pozitívumként hatna az olajárakra, ugyanakkor most újabb kellemetlen hír reppent fel, amely kétséget ébreszt a szervezet jövőjét illetően, állítólag az Egyesült Arab Emírségek fontolgatja a kilépését, bár hivatalosan ezt az ország energetikai minisztere tagadta. Tavaly Katar már kilépett az OPEC kötelékeiből.
A ma reggeli kereskedésben jelentősen esik az olaj ára, már több, mint 2 százalékot esett az olajár, aminek több oka is van. Az egyik, hogy a növekvő koronavírusos esetek száma egyre jobban aggasztja a befektetőket, ami meghatározó lehet a további kilátásokat illetően is, másrészt visszatért a líbiai olajtermelés is, és a vártnál gyorsabb ütemben növekszik a kínálat, ami szintén lefelé hajtja az árfolyamot.
Hatalmas akvizíciós célpontot nézett ki magának a Mol, az azeri ACG mezőben lévő részesedés 2 milliárd dollárba, vagyis több mint 600 milliárd forintba kerülhet, ami még Mol mércével nézve is hatalmas falat. A tranzakcióval 20 százalékkal nőhet a Mol szénhidrogéntermelése, és jelentősen emelkedhetnek a vállalat kőolajkészletei is.
Az utóbbi harminc év legnagyobb magyarországi olajlelőhelyét találták meg a Dél-Dunántúlon; a termelés felfuttatása után a beruházó cég válhat a legnagyobb magyarországi olajtermelővé - írja a G7.
Oroszország kész meghosszabbítani az olajkitermelés korlátozásáról a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetével (OPEC) kötött megállapodást. A termelés májusban tovább zuhant, nagyrészt az olajszennyezési ügy hatására, így jelenleg el sem éri a megállapodásban vállalt szintet.
Kiderült, hogyan alakulnak itthon a piaci folyamatok.
A Kossuth Rádióban ad interjút a kormányfő.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
A Goldman Sachs stratégája nyilatkozott.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
