Hétfőre hívta össze Szaúd-Arábia az olajkartell rendkívüli ülését, aminek az a legnagyobb érdekessége, hogy minden olajtermelő nemzet kapott meghívót a virtuális megbeszélésre, ezzel is finoman jelezve azt, hogy csak akkor hajlandóak a szaúdiak bármilyen egyezségbe belemenni, ha a terhek viseléséből mindenki arányosan kiveszi a részét.
Elkezdődtek a piacon a találgatások, esélylatolgatások, hogy a Donald Trump amerikai elnök által belengetett soha nem látott mértékű kitermeléscsökkentés vajon valóban meg fog-e valósulni a gyakorlatban. Az oroszok letagadták, hogy beszéltek volna a szaúdiakkal, holott Trump ezt állította. Ráadásul a tervezett óriási termeléscsökkentés túl kevés lehet, és túl későn is érkezhet a koronavírus által súlyosan sújtott szektornak.
Új negatív rekord került beállításra a tőzsdén, ahol már 2006 óta követik a benzin és a nyersolaj árkülönbözetét, ugyanis jelenleg Európában hordónként több mint 10 dollárral olcsóbb a benzin az alapanyagául szolgáló kőolajnál, mellyel még a 2008-as válság legsötétebb pillanatait is sikerült jócskán felülmúlni. Ez nagyon rossz hír az olajfinomítóknak.
Kevesebb mint felére esett vissza az Ural típusú orosz nyersolaj átlagára márciusban az egy évvel korábbi értékhez képest, az első negyedévet tekintve pedig több mint 23 százalékos csökkenést mértek. Az orosz költségvetés 40 dollár körüli olajárnál lenne egyensúlyban, azonban egy korábbi orosz nyilatkozat szerint akár tíz évig is bírhatják a jelenlegi alacsony olajárakat. Mindenesetre a legutóbbi hírek alapján békülékeny hangnemet ütött meg a Kreml a szaúdiakkal vívott olajháborúval kapcsolatban.
Olcsóbbak lettek az élelmiszerek a nemzetközi kereskedelemben a COVID-19 világjárvány okozta keresletcsökkenés és az olajár-zuhanás miatt, továbbá közrejátszott ebben az egészségügyi helyzet miatt hozott korlátozó intézkedések esetleges negatív gazdasági hatásától való félelem is – derül kia FAO friss közleményéből.
Nagyot emelkedett a kőolaj ára a ma reggeli kereskedésben, miután Donald Trump amerikai elnök szerint napokon belül megegyezhet Szaúd-Arábia Oroszországgal. Az elemzők nem ennyire optimisták, főleg azt látva, hogy a szaúdiak tegnap jelentősen megemelték olajtermelésüket. Már meg is van az első áldozata az olajháborúnak, csődbe ment egy amerikai palaolajtermelő cég.
Összeülne pénteken Donald Trump amerikai elnök az olajipari vezetőkkel, hogy közösen beszéljék át egy esetleges segélycsomag részleteit az iparágnak, felmerült többek között az is, hogy vámot szednének a szaúdiaktól importált olajra – tudta meg a The Wall Street Journal.
2012 óta nem látott kedvező finomítói árrést publikált a Mol, mely az óriásit eső nyersolaj áraknak volt köszönhető. A petrolkémiai árrés is hatalmasat hízott, azonban kérdés, hogy hosszú távon is fent tudnak-e maradni ezek a remek értékek. A Mol jól diverzifikált finomítói és kutatás-termelési tevékenysége ismét kifizetődni látszik, ugyanis amikor az egyik divízió gyengélkedik, a másik jól teljesít.
A globális koronavírus-járvány alaposan megviselte a világ tőkepiacait, az első negyedévben kevés olyan eszköz volt, aminek emelkedett az árfolyama, a részvények és általában a nyersanyagok árfolyama nagyot esett, miközben a hozamcsökkenés miatt több ország állampapírjainak árfolyama tovább emelkedett, és a volatilitás is alaposan megugrott, így azoknak a származtatott termékeknek az árfolyama is nagyot emelkedett, amelyeknél az alaptermék valamelyik volatilitásindex, például a VIX volt. A Dow Jones elmúlt 124 évében egyszer sem volt példa olyan gyenge első negyedévre, mint az idei. A magyar tőzsde az alulteljesítők között volt, elsősorban az OTP és a Mol árfolyamának zuhanása miatt.
Bérbe adhatja az Egyesült Államok stratégiai kőolajtárolójának egy részét, ezzel is segítené eltüntetni a piacon keletkező hatalmas mennyiségű olaj túlkínálatot, mely egyrészt az óriási fogyasztás csökkenésből adódik, másrészt a szaúdi-orosz olajháború következménye. A tervezett ügylet néhány paramétere azért még hiányzik.
Továbbra is nagy az egyet nem értés az olajhatalmak között, az OPEC-tagoknak egyelőre arról sem sikerült megállapodniuk, mikor tartsanak rendkívüli ülést – értesült a Reuters. A hírre az olaj jegyzése és az amerikai tőzsdék is lefordultak.
Ma 7 százalékot meghaladó emelkedésben is tartózkodott a Mol árfolyama, melyet egyrészt az emelkedő olajárak, másrészt pedig a globális jó hangulat segít. Azonban a szektorán belül is az emelkedés élén áll a hazai olajtársaság és a magyar blue chipek között is. Utánanéztünk az okoknak.
Az olaj ára meglódult a hírre, hogy Trump és Putyin telefonon beszélt egymással a jelenlegi olajhelyzet kapcsán. Azonban nagy kérdés, hogy létezik-e értelmes kompromisszum kettejük között, ugyanis az oroszok pont az amerikai palaolajtermelést szeretnék kiiktatni a rendszerből.
A kanadai olajtípus hordójáért már kevesebbet kell fizetni, mint egy jóminőségű helyi korsó sörért. A karanténok következtében olyan drámaian visszaesett az olajfelhasználás, hogy gyakorlatilag alig van felvevőpiaca a fekete aranynak. Hosszú távon a jelenlegi helyzet egyértelműen nem fenntartható, ráadásul vészesen telítődnek a tárolók is.
Akár hosszabb távon is tartósan változhat meg az emberiség élete a koronavírus megjelenésének következtében. Elsőre a legtöbben nagyon nehezen éljük meg, hogy teljesen átalakult az életünk, fizikailag jóval kevesebbet érintkezünk embertársainkkal, és az emberek jó része otthonról dolgozik. Mindez viszont rövidtávon nagyon pozitív hatást gyakorol a világ szén-dioxid kibocsátása szempontjából, és a Goldman Sachs elemzője egy érdekes gondolatmeneten keresztül vezet el bennünket ahhoz, hogy a jelenlegi helyzet gyorsíthatja a világ fosszilis üzemanyagoktól való függetlenedését.
Március elején egyszerre verte szét a piacokat a koronavírus-pánik és az olajárak összeomlása, ami a magyar alapok többségének teljesítményére is kihatott, nagyon sok befektető nézhette végig, ahogy portfóliója pár nap alatt 20-30%-ot értékelődik le. Szerencsére a hangulat múlt heti javulását sok vagyonkezelő az előnyére tudta fordítani és szép lassan elkezdett emelkedni a nagyobb leértékelődést elszenvedő alapok jelentős része.
A kis elszigetelt kőolajtermelők már fizetnek azért, hogy vegyék meg tőlük az olajat, ebből is látszik, hogy nem mindennapi időket élünk. Az elmúlt több mint száz évet tekintve sohasem látott mértékben esett a kőolajfelhasználás a világban, a koronavírus következtében hozott utazási korlátozások minden eddigi rekordot megdöntöttek. Mindeközben Szaúd-Arábia és Oroszország áprilistól növelni kívánják olajtermelésüket. Az autósoknak mindez jó hír, év eleje óta több mint 100 forinttal esett a benzin ára a kutakon.
A hatalmasra duzzadt állami vagyonalapok, melyeket jellemzően olajtermelő országok működtetnek, óriási részvényeladók lehettek az elmúlt hónapban, és még lehetnek is. A szakadó olajárak miatt nem engedhetik meg maguknak, hogy még a vagyonuk is drasztikusan csökkenjen, így egyfajta veszteségminimalizáló magatartást tanúsíthatnak.
Kivonul Venezuelából a Rosznyeft, Oroszország legnagyobb olajvállalata – írja a Reuters.
Az oroszok nyitottságukat fejezték ki egy újabb termeléscsökkentő megállapodás létrejöttéhez, azonban bővíteni szeretnék a kartell résztvevőinek körét, hogy minél kevesebb termelésvisszafogás jusson az egyes tagokra, és ezzel Oroszországra is.
Csökkenti termelési kapacitását a Thyssenkrupp.
Már el is kezdték a szervezkedést.
A hazai gyógyszeripar szereplői előtt beszélt a miniszter.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
