Koronavírus: hamis oltóanyagokra figyelmeztet az EU
Koronavírus-oltóanyagokkal kapcsolatos visszaélésekre figyelmeztette az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) hétfőn a tagállamok kormányait.
Koronavírus-oltóanyagokkal kapcsolatos visszaélésekre figyelmeztette az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) hétfőn a tagállamok kormányait.
Túl gyenge a verseny a magyar közbeszerzési rendszerben, és rendszerszintű szabálytalanságok vezettek az EU történetének legnagyobb bírságához 2019-ben, ezért ahhoz, hogy Magyarország le tudja hívni a 2021-2027-es uniós forrásokat, köztük a helyreállítási alap pénzeit, átalakításokat kért a közbeszerzések terén az Európai Bizottság – tudta meg a Reuters a brüsszeli testület belső anyagából, amely január 26-i dátumú. Rá néhány napra már meg is jelent három olyan kormánydöntés itthon, amely egyik pillanatról a másikra gyökeresen megváltoztatta a magyarországi közbeszerzési rendszert, így a kettő között bizonyára van összefüggés. Az egész ügynek az lehet itthon a mozgatórugója, hogy 2021-től már él a jogállamisági mechanizmus, és ha nem lépne a magyar kormány Brüsszel elvárásainak megfelelően, akkor később veszélybe kerülne az EU-pénzeink lehívása, mivel a jogállamisági mechanizmus azok blokkolásához, esetleges levágásához is elvezethet.
Frissítés! Kedden cáfolta a magyar kormány, hogy kapott volna kéréseket a közbeszerzési rendszer átalakításáról és a Portfolio információi is összhangban vannak ezzel.
Csak Magyarország és Lengyelország marad ki az Európai Ügyészséget működtető megerősített együttműködésből és „riasztó annak a lehetősége”, hogy a kimaradók „a fehérgalléros bűnözők gyűjtőhelyévé válhatnak, mivel a bűnözők azt az országot választhatják, amelyben enyhébb elbírálásra számíthatnak” – mutatott rá az új uniós intézmény működését, előnyeit és következményeit bemutató mai konferencia felvezetőjében Martin József Péter.
Az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) ajánlására indult, többszázmilliós költségvetési csalás ügyében tartott előkészítő ülést a Fővárosi Törvényszék - tájékoztatott a bíróság sajtóosztálya közleményben szerdán.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján indult bűnügyben a Fővárosi Főügyészség uniós támogatás és magyar költségvetési forrás jogosulatlan igénybevétele miatt nyújtott be vádiratot, és indítványozta, hogy a bíróság ítélje a vádlottakat letöltendő börtönbüntetésre – derül ki a Főügyészség keddi közleményéből.
Ugyanazt a kedvező színben feltűnő eredményt, az uniós átlagot meghaladó vádemelési arányt emelte ki pénteki közleményében a Legfőbb Ügyészség, amit az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) is érzékeltetett a minapi éves jelentésében. Emellett a Legfőbb Ügyészség arra is emlékeztetett, hogy az elmúlt években egyre kevesebb problémás uniós pénzes ügyben fordul hozzájuk igazságügyi ajánlással az OLAF, amelyek közül egyre több esetén már egyébként is zajlik itthon nyomozás.
Az aluljelentett import miatt kiugró bajokat lát a magyarországi áfa-csalások hatósági felderítése terén az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) és ugyanígy messze az uniós átlag feletti problémákat azonosított az EU-s pénzek felhasználása terén – derül ki a szervezet friss éves jelentéséből.
Miután egy EU-forrásokról szóló reggeli konferencián az OLAF és a tagállami hatóságok közötti szorosabb együttműködést szorgalmazta az EU Csalás Elleni Hivatalának Budapestre látogató elnöke, meg is állapodtak erről a délelőtt során a magyar Legfőbb Ügyészséggel – derült ki utóbbi intézmény közleményéből.
Jogerős ítélet született egy olyan ügyben, amelyet az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján indítottak - tájékoztatta a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség kedden az MTI-t.
6,5 millió eurós büntetést szabtak ki Magyarországra uniós pénzek miatt, közölte szerdán Ara-Kovács Attila, EP-képviselő, az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságának tagja, írja a 24.hu.
Az EU Csalás Elleni Hivatala, az OLAF, nyomozást indított túlárazás és csalás gyanújával a 448 vidéki sportnapot 450 milliós EU-támogatásból lebonyolító Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány tevékenysége kapcsán – tudta meg a 444.hu a bejelentést tevő Hadházy Ákos független parlamenti képviselőtől.
Jövőre Magyarországra utazik az EU Csalás Elleni Hivatalának, az OLAF-nak, a vezetője, hogy személyesen tisztázza, mi áll a nagyszámú vizsgálat hátterében és javulhasson a magyar helyzet - nyilatkozta a szervezet vezetője, Ville Itälä az Euronews-nak. A Bruxinfo beszámolója szerint az OLAF nyomozásokért felelős igazgatója a kiugró magyar adatok ellenére sem látja bizonyítottnak azt, hogy hazánkban rendszerszintű problémák lennének az uniós alapok felhasználásánál.
2018-ban Magyarország kapcsán zárta le a legtöbb (9) vizsgálatát az EU Csalás Elleni Hivatala, az OLAF, a tagállamok között, a 2014-2018-as időszakban lezárt vizsgálatok során pedig toronymagasan nálunk javasolta a legtöbb pénzügyi büntetést a szervezet a 2013-2017 között kifizetett felzárkóztatási és agrárpénzek arányában - derült ki az OLAF ma közzétett 2018-as éves jelentéséből. Utóbbi szomorú helyzet egyébként már az egy évvel ezelőtti OLAF-jelentésben is így volt, a 2018-as évről pedig ma azt is megtudtuk, hogy mindössze egyetlen csalásgyanús bejelentés érkezett hatósági frontról, de közben 32 esetben magánvonalon értesült ilyen gyanúról az OLAF.
Az EU Csalás Elleni Hivatala megerősítette: vizsgálja, történt-e csalás az Európai Regionális Fejlesztési Alapok és az Európai Szociális Alapok által társfinanszírozott szoftverlicencek értékesítésekor - áll abban a közleményben, amelyet az OLAF a Népszava kérdésére adott ki.
"Érdemben soha nem működött, és a kitűzött célokat még részlegesen sem érte el" a Híd a munka világába Munkaerő-szervező Országos Foglalkoztatási Szövetkezet, amelyre egy 1,6 milliárd forintos EU-s program indult - áll abban az OLAF-összefoglalóban, amely a 24.hu birtokába jutott.
Megállapította első fokon a vádlottak bűnösségét az ügyészi végindítványnak megfelelően a Fővárosi Törvényszék egy olyan ügyben, amelyben az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF) ajánlása alapján indult idehaza nyomozás és 2017-ben vádemelés, ráadásul az ügyészség súlyosbításért fellebbezett az ítélet ellen - derül ki a Központi Nyomozó Főügyészség közleményéből.
Bár az OLAF jelentése alapján az elmúlt 13 év legsúlyosabb EU-pénzes korrupciós ügyének mondta a kormány a 4-es metrónál történteket, amelyben az állítás szerint 167 milliárd forintot elloptak, most mégis meglepő fordulatot vett az ügy: bűncselekmény hiányában lezárták Magyarországon a nyomozást - tudta meg a PestiSrácok.hu. Egyelőre nem világos, hogy az itthoni nyomozás bűncselekmény hiányára hivatkozó megszüntetése hogyan befolyásolja annak az 59 milliárd forintnyi EU-támogatásnak a sorsát, amelyet a közlekedési programból használtak fel a magyar hatóságok a 4-es metrós projektre a 2007-2013-as ciklusban.
Márciusban öt magyarországi céghez vonult ki az Európai Unió, a brüsszeli ellenőrök közbeszerzési összejátszások, versenyjogi szabálysértések ügyében kutatnak - írja az Index. A rajtaütés egy nagyobb vizsgálódás része, ami azt hivatott feltárni, hogy a magyarországi uniósforrás-elosztás mennyire tekinthető versenyjogi és egyéb szempontokból szabályszerűnek.
Miután a Népszavának azt jelezte múlt héten az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), hogy az Elios-os közvilágítási fejlesztéseken felül "Magyarország számos egyéb tételt sem fog elszámolni az Európai Bizottsággal", ma azt írja a 24.hu, hogy információi szerint ez két projektre is biztosan igaz. Ezekkel kezdettől fogva problémái voltak a brüsszeli testületnek és együtt 9,8 milliárd forintnyi terhet jelentenek a magyar adófizetőknek az EU költségvetése helyett, mivel a magyar hatóságok nem nyújtották be ezeket a problémásnak ítélt számlákat a brüsszeli elszámolásba.
Az összes uniós pénzt sikerült lehívnia Magyarországnak az előző ciklus KEOP-keretéből azokra a projektekre, ahol nem volt vita a kormány és az Európai Bizottság között - válaszolta az Innovációs és Technológiai Minisztérium a hvg.hu kérdésére, amiből az következik, hogy kivették a magyar hatóságok az OLAF és a Bizottság által vitatott Elios közvilágításfejlesztési projektek számláit az uniós elszámolásból. Ez tehát azt jelenti, hogy a mintegy 13 milliárd forintnyi fejlesztést az EU költségvetése helyett végül a magyar adófizetők állták.
Akár 30-45 perccel hosszabb eljutási idővel kell számolni.
Segítünk, hova raknánk a pénzt a pánik után.
Cikkünket folyamatosan frissítjük az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Centiken múlott az ütközés.
Nem volt pénz a megoldásra.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
